29/04/2024
Gondolatok a május elseje megünneplésének történetéről
A Pilis hegységen át vezető és Budapestet megkerülő, Látomások nyomában elnevezésű lovas zarándoklatunk végére értünk. Május elsején azonban újra útra kelünk. Délelőtt a balassagyarmati Szkíta napon veszünk részt, majd onnan lószállító autókkal a budapesti Szent Anna-réti Világ Győzelmes Királynője ünnepségre érkezünk. Mindkét rendezvényre ezúton is szeret***el hívunk minden érdeklődőt!
Aznap délután aztán egy távolabbi híres zarándokhely, a boszniai Međugorje felé fordítjuk a lovakat. A május végéig tartó zarándokutat 750 kilométeresre tervezzük.
Tizenegy éves hagyomány, hogy május elsején a budapesti Szent Anna-rétre lovagolunk, ahol a Világ Győzelmes Királynője tiszteletére rendezünk ünnepséget. Az ünnep megtartását még 2002-ben kezdtük, Biatorbágyon.
Miért május elsején?
Az 1940-es évekből, Kovacsics Mária Natália nővértől származik a következő látomásos magánkinyilatkoztatás:
„(…) akarom és kívánom, hogy Szeplőtelen Anyámat az egész világ mint Világ Győzelmes Királynőjét ismerje el. Ez az elismerés nyilvános legyen! Május elseje legyen Szeplőtelen Anyámnak mint Világ Győzelmes Királynőjének szentelve (…)”
„Jézus azért kívánja megünnepelni május elsején a Szűzanya királynői fellépését, mert általa fogja legyőzni azon gonoszokat, akik ugyanazon a napon Isten ellen törnek. (…) Jézus megelégedett örömmel, boldogan szemlélte az említett menetet, megtudtam tőle, hogy a világnak akkor adja meg az ígért »békét« amit ő a földre hozott, amikor a világ a szűzanyának, mint Királynőjének nyilvános elismeréssel hódolni fog. (…) Akarom, hogy azon a napon (május elseje) az Egyház ajándékozza meg a lelkeket teljes és egyéb búcsúkkal.”
A május elseje talán az egyetlen naptári ünnep, mely a kommunizmushoz és az ateizmushoz kapcsolódik. Nem szól sem Istenről sem hazáról. A fenti látomás tehát kiváló javaslat lehet olyanok felé is, akik a látomásokban esetleg nem, de Istenben és Hazában mindenképp hinni tudnak és akarnak.
A mindenkori május elseje megünneplése jóval a kommunizmus, sőt a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza.
Az ókori kelták Bealtaine, a germánok Walpurgis néven ünnepelték, ám a görögök és rómaiak ünnepei között is szerepel. A május szó eredete feltehetően a görögök Maia istennőjének nevére vezethető vissza. Érdekes lehet, hogy ez a név Buddha édesanyjának nevével szinte teljesen egybecseng (Májá). Más földrajzi terület és kultúra, de azért érdekes. A két nagy ország közötti szkíta birodalomban is meg lehetett ennek a maga megfelelője. Buddha sákja nemzetséghez való tartozását többen is szkíta származásként értelmezik. Mindezekben persze csak sejtésekre és feltételezésekre támaszkodhatunk. Illetve talán olyan összefüggések meglátásaira, melyek ugyan tudományosnak nem, de mindenképp „érdekesnek” mondhatók.
Így érdekes akkor az is, hogy a maja szó a Mária névre is emlékeztet, ezen túl a magyar szóval is felfedezhető némi hasonlóság. Mielőtt bárki arra gondolna, hogy ez egy áltudományos érvelés, újra hangsúlyozom, ez egy mássalhangzó megfeleltetésen alapuló gondolatmenet. Nem több, de nem is kevesebb. Vagyis további érdekesség az is, hogy a maya, mint népnév megtalálható Amerikában is.
A bibliában leírt bábeli nyelvzavar előtti időszak egy régi, egységes nyelv létezését feltételezi. Ez a nyelv még közel állhatott a „kezdetben vala az Ige” gondolathoz, avagy Isten szavához. Vagyis a bábeli zavar előtti nyelvről feltételezhető, hogy Isten nyelve lehetett. Ha pedig létezett valaha ilyen egységes ősnyelv, akkor annak bizonyos szavai és kifejezései a későbbi nyelvekben is megtalálhatók lehetnek. (Érdekes kérdés az is, az ősi nyelvzavar hasonló lehetett-e a mai nyelvrontáshoz?)
Romolusz és Rémusz a római eredetmonda alakjai. Történetük vélhetően visszanyúlik az etruszk korba. Az ősi nyelvek leírásának egyik jellemzője a jobbról balra haladás. Másik, hogy gyakran csak a mássalhangzók jelennek meg. Rémusz visszafelé olvasva Szumér, azaz Sumér. Romolus visszafelé Sulomor, azaz s - l - m -r. Ezt olvashatjuk úgy, hogy Sólyom úr, Szumért pedig esetleg úgy, hogy Szem úr. Az ókori Egyiptom istenháromsága: Ozirisz, Ízisz és Hórusz. Utóbbit Sólyomként ábrázolják, de a Hórusz-szem jelkép is gyakori. Ozirisz nevének hieroglif írásában egy oltár és egy szem szerepel. Vajon véletlenül jut eszembe erről a keresztény szentháromság Atya és Szentlélek ábrázolása, egyik a háromszögbe rajzolt szemmel, a másik, ha nem is Sólyom, de mindenképp madárábrázolással? Idei nagy lovas zarándoklatunk a boszniai Međugorjébe vezet, ahol a Jézus szobrok alatt Iesus felirat áll. Nincs új a nap alatt - tartja a mondás, és talán igaz lehet ez az isteni szentháromságra is.
Persze továbbra is hangsúlyozom, ez egy gondolatmenet, nem hivatalos tudomány. Ezt szem előtt tartva jut eszembe most erről, hogy Jeruzsálem régi neve Hiero Solyma. Két különböző kultúra ez is, persze. De vajon Babilon előttiek-e az elnevezések? Érdekes lehet az is, hogy épp magyarul, a mi nyelvünkön bontakozik ki mindez. Akkor viszont álljunk meg egy kicsit Babilonnál. Mert eleve magyarul hangzik. Mit jelenthet? Bab - Ilona, esetleg Báb Ilona, vagy inkább Babba Ilona? Babba az Égi Édesanya régi csángó-magyar neve. Krisztus pedig Abbának nevezi az Atyát, talán arámiul. Abba és Babba. Ilona pedig magyar név, mely az l és az n mássalhangzókból áll össze. Így Élő Ana, azaz élő anyaként gondolhatunk rá.
A kelta skótok belső neve scot, azaz szkot, mely bizonyos skót vélekedések szerint is a szkíta népnévből ered. A kelta magyarul talán keletit jelenthet. (Ugyanis a kelták keletről érkeztek.) Az angol nyelv bizonyos kifejezéseiben érdekes hasonlóságok figyelhetők meg a magyarral. Érdekesség ezen túl a keltákra és magyarokra egyaránt jellemző pentaton, azaz ötfokú zene. Bartók Béla felfedezése a pentaton zenei sáv, mely kelettől nyugatig végigvonul Eurázsia közepén. Ez a terület az ősi szkíták, kelták, hunok, avarok, türkök, majd később a kazahok, kirgizek, ujgurok, üzbégek, skótok, írek és magyarok lakóhelye.
Az ősi kelta ünnep neve Beltain, mely a Bel fényisten tüzét jelent***e. Más vélekedések szerint azonban a Bel a kánaáni Baál istenséggel hozható összefüggésbe. Beltain mássalhangzói érdekesen egybecsengenek a mi nagy tavunk nevével, a Balatonnal. A nyelvtudomány szerint azonban a Balaton a mocsarat jelentő szláv „bloto”, vagy „boloto” szóból ered. Csakhogy a Balaton nem mocsár, hanem tó. A nyelvtudomány szerint persze magyar szavaink jelentős része a szláv, vagy egyéb nyelvekből ered. Ám, ha a magyar, avar, hun szkíta népeket rokonoknak tekintjük és ennek fényében gondolunk a szláv nyelvek keletkezésére, akkor az átvételek akár fordított irányúak is lehetnek. Mégpedig úgy, hogy a mi nyelvünkkel rokon nyelvet beszélő ősi szkíta, avar és más keleti népek egyes csoportjai idővel elszlávosodtak, és bizonyos szavaik ebből következően hasonlítanak a magyarra.
Vannak ugyanis olyan vélekedések, melyek szerint a Balatonnak Baal és Aton istenek neveihez lehet köze. Baal a kánaániak viharistene, míg Aton az ókori Egyiptom napistene. A két kultúrkör földrajzilag és időben nem is áll annyira távol, a Kárpátok vonulataitól viszont igen. Nem is tűnik életszerűnek egy kifejezést két különböző néptől kölcsönözni. Esetleg a Babilon előtti egységes nyelv idejéből jöhet a magyarázat? A Duna régi neve Ister, mely a sumérok termékenység istennőnőjének, avagy az ég királynőjének nevével, Istárral mutat hasonlóságot. Talán a „babeli nyelvzavar” előtt a Kárpát Hazában élő népek még az ókori istenek neveit adták a vizeiknek: tavaiknak és folyóiknak? A Baál, Bel, Béla és Pál nevek összecsengése is feltűnő. Pálosz és Naposz néven számos régi nép emlegette őseit, isteneit. Pálos és Napos – szinte magyarul érthető. Persze, ha a hivatalos tudomány felől közelítünk, akkor ez sem több mint egy sejtéseken alapuló gondolatmenet. Vagy talán csak játék a szavakkal.
Az ószövetségi szövegekben viszont írva van, hogy Illés, az egyik legnagyobb és legnevesebb próféta több száz Baál papot gyilkolt, vagy gyilkoltatott meg. Hogy így volt-e, vagy csak írva van? Mégis hol van ez a Krisztusi tanítástól, mely így hangzik: „hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is”. Az ószövetségi részek tele vannak orgyilkossággal, valamint a más népeknek állított csapdákkal való dicsekedéssel. Szabó Dezső művének címe a Két faj harca talán egy ősidőkbe nyúló szellemi hadakozásra utalhat eleink, azaz a pentaton sávon élő népek és az ószövetségi nép között. Jézus, János evangéluma szerint így felel a zsidóknak: „Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem. Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat. Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja. Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nékem. Ki vádol engem közületek bűnnel? Ha pedig igazságot szólok: miért nem hisztek ti nékem? A ki az Istentől van, hallgatja az Isten beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem vagytok az Istentől valók.”
Valóban többistenhitűek lettek volna azok a bizonyos ókori népek – például sumérok, egyiptomiak, kánaániak – akiket a zsidók és más szemita népek ellenségeiknek tekint***ek? Vagy esetleg ezek a népek csak egyetlen Istent neveztek és láttattak volna többféleképpen, talán kicsit hasonlóan, mint a kereszténységben az Atya, Fiú, Szentlélek és az ő ábrázolásaik? Ha egyszer sok ezer év múlva, mikor a mai kultúrának már minden írásos emléke megsemmisült, egy régész keresztény templomokat tárna fel, a sokszámú szent, angyal, Szűzanya, Atya, Fiú és Szentlélek, illetve különösen a galamb, bárány, griff, sas, oroszlán és bika ábrázolásokat látva vajon nem a többistenhitre következtetne-e?
Az ókori kelták Bealtaine ünnepén a különböző települések lakói a szűzek közül megválasztották a május királynőjét. A Bealtaine éjszakájára jellemző volt tűzugrás is, mely a későbbi keresztény kultúrkörben a Szent Iván-éjhez rögzült. A keresztény ünnepek nagy része az ókori népek ünnepeihez igazodott. Jellemző ez a napforduló ünnepekre is, így a Karácsonyra és Szent Iván éjjelére, de ebben a sorban említhetők az ősi kelta ünnepek Beltain és Samhain is. Samhain a kelta újév első napja. A hagyomány szerint e napon megnyílnak a túlvilág kapui és tündérek járnak a földön. Utóbbi a Bealtaine jellemzője is. Samhain a november elsejéhez kapcsolódik, mely Mindenszentekként jelenik meg a kereszténységben. A május elsejéhez kapcsolódó Bealtaine ünnepe Samhaintól félévnyire, azaz pontosan átellenesen található az évkörön. Május elseje megjelenése a kereszténységben azonban nem annyira egyértelmű.
Ennek ellenére elmondható, hogy május a Szűzanya hónapja és minden hónap első napja is a Szűzanyaé. A május elseje tehát szinte kínálja magát, hogy kétszeresen is a Szűzanya napja legyen. Ez azonban egyelőre csak Natália nővér magánkinyilatkoztatásaiban jelenik meg, Világ Győzelmes Királynőjének napjaként. A nővér látomásai szerint a jövőben ilyen néven fogja megünnepelni ezt a napot az egész emberiség. Az Egyház 575-től 1955-ig Fülöp és Jakab apostolok napjaként tartotta számon a május elsejét. Onnantól XII. Piusz pápa rendelkezésére Munkás Szent József ünnepévé változott a nap. Talán érdekes lehet az is, hogy Fülöp és Jakab apostolok a szkíták között éltek. (Képeik rajta vannak a magyar Szent Koronán.) A természet tavaszi elindulása és a zöldágak csodája összekapcsolódik Fülöp legendáiban. Szent József pedig az az ember, aki a legközelebb állhatott az Istenfiúhoz és az Istenanyához.
A május elseje egyelőre nem tartozik a jelentős egyházi ünnepek közé. Úgy tűnik azonban, mintha léteznének bizonyos hangsúlyos napok az évben, melyektől nem tud eltávolodni vagy elszakadni az emberiség. Ezek a napok az idők során negatív vagy pozitív tartalmakkal töltődtek fel. Így például a tizenharmadik napokhoz köthető félelmek és hiedelmek, melyek Jacques De Molay templomos nagymester 1314-es kivégzése nyomán keletkeztek. Hatásos válasz lehet erre a tizenharmadik napok megszentelődése, mely a 20. század elején, minden hónap 13-án bekövetkező fatimai Szűzanya-jelenések által kezdődött.
Az illuminátusok titkos társasága 1776 május elsején alakult meg. A munkásmozgalmi május elseje ezután nagyjából száz évvel, 1886 május elsején jött létre.
A Világ Győzelmes Királynője napjának megünneplése elősegíthetné a naptárban ma is piros betűvel jegyzett május elseje megszentelődését, illetve kiemelkedését az istentelenségből, a kommunizmusból, az ateizmusból, a világiságból.
A mai ember kevésbé hisz a látomásban és a csodában, mint a régi. A hit megélése azonban ma is közelebb vezet bennünket a „színről színre látáshoz”. Krisztus bizonyosan rendelkezett ezzel, mégsem hitt neki a világ. Persze, nem hitt másoknak sem, akik Krisztus nyomdokaiban jártak. A világ nem hisz, ez az egyik tulajdonsága. A tudomány pedig a világ egyik eszköze. A hit egyik eszköze viszont a csoda. A tudomány azonban nem hisz a csodákban. Vagyis nem lehet és nem is kell bizonyítani mindent!
Látomásos üzenetek Magyarország jövőjéről:
Natália nővér
„Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni. Ez pedig – miként mondottam – annyiban fog sikerülni, amennyiben Szeplőtelen Anyámnak, mint a »Világ Győzelmes Királynőjének« megadják a nyilvános tiszteletet és elismerést… Nemzetünket az Úr Jézus személyesen készíti fel az előttünk álló világtörténelmi, apokaliptikus fontosságú feladatra, ugyanis a Sátán fölötti végső győzelem és a megváltás beteljesedésének földi eszközéül – bármilyen hihetetlennek látszik is – a Mennyei Atya öröktől fogva Magyarországot választotta. Erre a feladatra azért lettünk kiválasztva, mert Szent István, első magyar királyunk országunkat a Szent Koronával együtt a Boldogságos Szűznek, az Úr Jézus Édesanyjának örökségéül és örökös tulajdonául adta…”
Regina Collins angol szerzetes nővér
Az alábbi magánkinyilatkoztatást 2003 októberében kapta Regina Collins angol szerzetes nővér Magyarország közeli jövőjére vonatkozóan: „Meg fogod élni, hogy tömeges megtéréseket láss. Olyan sokan akarják majd az életüket nekem szentelni, hogy nem lesz hely az összes szerzetesházakban. Az egyházak túláradóan megtelnek. Számtalan gyógyulás és csoda lesz. A Szentlélek kiárad erre az országra, megújítva és megérintve az embereket”.
Don Gobbi olasz pap – a Máriás Papi Mozgalom vezetője
„A nyugat nemzetei Magyarországnak »A Kereszténység Védőbástyája« kitüntető címet adták, de nem voltak hálásak e nép mérhetetlen véráldozatáért és emberfeletti szenvedéséért. Ám Isten annál inkább kitünt***e e népet azzal, hogy különleges tulajdonomba adta már állama megalapításánál. E korban pedig Szeplőtelen Szívem világraszóló békediadala kiváltságos eszközéül adta ...Az én népemnek lelkileg át kell alakulnia, hogy e küldetését betölthesse Isten dicsőségére, az emberiség javára és saját boldogságára.”
Elke Mölle, misszionárius szerzetes
Harcosok nemzete vagytok, úgy, ahogy Dávid hősei. A közbenjárás a ti legerősebb fegyveretek és hivatásotok. Az Úr útját fogjátok készíteni, hogy vissza tudja nyerni Európát Isten országa számára. A ti közbenjárásotokkal hozzá fogtok járulni, hogy a spirituális légtér ellenőrzés alá vonódjék, és így az Úr földi csapatai bevehessék Európát. A spirituális vezetők a királyságban, a prédikátorok és a tanítók ismét tisztán fognak látni a Szentlélekben. Többé már nem fogja őket félrevezetni semmi, hanem egyedül a Királyra figyelnek majd a ti imáitok hatására.
Látlak titeket a Lélekben. Sok nehézfegyverrel vagytok felszerelve, veszélyesek vagytok az ellenségre. Bátrak vagytok, merészek, és soha nem adjátok fel. Nem fogtok meghátrálni, le fogjátok hozni Isten Országát a földre, megjelenítitek Isten Országát. Harcos menyasszonyok lesztek, aki egészen bele van szerelmesedve a Királyba. És Ő felétek nyújtja a jogarát, és megadja, amiért imádkoztok, mert megérintettétek a szívét. Magyarország, Te az Úr kedvese vagy, szemed egyetlen pillantásával elraboltad a szívét. Szép vagy, Magyarország, drága vagy, és nagyon szeret Téged az Úr!
A fenti magán-kinyilatkoztatásokon kívül az alábbi Magyarországról szóló üzeneteket is szélesebb körben ismertek:
Szent Pio Atya
„Magyarország olyan kalitka, amelyből egyszer gyönyörű madár fog kirepülni.
Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában, páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”
II. János Pál pápa
Mikor II. János Pál pápa először Magyarországra látogatott, kérte a magyarokat, hogy ne feledjék el, ne adják fel különleges küldetésüket!
Karizmatikus találkozó, Budapest, 1998
Rómában egy érsek három sorból álló kézírásos levelet kapott: „Magyarországnak kulcsfontosságú küldetése van Európában. Próféták támadnak, és prófétálni fognak Európa szívében”. Három héttel később az érsek meghívást kapott Magyarországra, a karizmatikus találkozón való részvételre. Pio atyától pedig megerősítést kapott, hogy a levél üzenetét el kell hoznia Budapestre.
Master Tanpei Rinpocse – Utazó Tibeti Láma
„2005-ben kijelent***e, hogy mindennap imádkoznak a Földért.
Most vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt.
A nepáli Fehér Királyi Kolostor vezetője magyarországi tartózkodása idején így szólt a magyarokhoz:
’Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája az Önök országában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújhodás már megindult Önöknél!’"
ChF - Lovas Betyár Közösség
