18/12/2022
Hiánypótló cikk, a "kijárós kontra bent lakó cica" témához kapcsolódóan
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=457359196584459&id=100069311475631&eav=AfbVpijB1TbO5-AZn_9CpezFOcYtbzXffgFC8aiuYBZyqhwEBQ8PvfuoRx78_PMOZNA&paipv=0
„A szomszéd már nem az első macskámat csapdázza be és tünteti el ismeretlen helyre. Ha átnézek az ingatlanára, látom a csapdát és benne sokszor a síró macskát is. Hol jelenthetem fel?”
Az utóbbi időben nagyon sok ilyen megkeresést kapunk.
A „hol jelenthetem fel?” előkérdéseként mindig azzal kezdjük, hogy miért kijárós a macska?
Egyrészt jogszabály is tilalmazza és büntetéssel fenyegeti, hogy az állat (minden állat, nemcsak a kutya!) tartási helyéről közterületre vagy mások magánterületére átszökjön, másrészt amint a megkeresések mutatják, nem elsősorban a jogszabály miatt kellene a kijárós macskatartással felhagyni, hanem azért mert ezer veszély leselkedik rá (és a macska is ezer veszélyt hordoz az élővilágra, amivel szintén több cikkben foglalkoztunk már).
Mit kezd a jog, különösen a büntetőjog ezzel az esettel? Úgy tűnik, semmit.
Több feljelentésen, feljelentést elutasító döntésen valamint nyomozást megszüntető döntésen vagyunk már túl az ország több pontján található rendőrségeken úgy, hogy a segítségünkkel megfogalmazott panaszokat az ügyészség is elutasította.
Jelenleg tehát egységesnek tűnik a joggyakorlat abban, hogy a szomszéd által élvecsapdázott és ismeretlen helyre szállított macska
- nem minősül állatkínzásnak, mivel az élvecsapdázás nem olyan indokolatlan bánásmód vagy bántalmazás, amely az állat maradandó egészségkárosodásához vagy pusztulásához vezethet, külön szedve és értelmezve: nem indokolatlan mert mindenki megóvhatja a kéretlen állati látogatóktól a saját ingatlanát úgy, hogy deklaráltan nem ölő- hanem élvefogócsapdát használ vagyis nem törekszik pusztításra, és nem olyan bánásmód vagy bántalmazás amely az állat maradandó egészségkárosodásához vagy pusztulásához vezet, hiszen egy átmeneti stresszt leszámítva amíg fogságban van, nem esik baja; nem számít továbbá állatkínzásnak az ismeretlen helyre szállítás sem, hiszen a tetem nincs meg (ez az indok billeg a leginkább, ugyanakkor nincs meg az élő macska sem, és igazságügyi szakértő kirendelése esetén leginkább a valószínűségek számítása jöhet szóba a szakvéleményben, hogy mik a kilátásai egy x. kilométerre elszállított macska életének, ami többesélyes, hiszen ismerünk történeteket, amikor az egyébként kijárósan tartott macska másik családot talál magának, odaszokik, ott etetik, gondoskodnak róla, míg eredeti családja akár elvesztését siratja)
- nem minősül lopásnak, hiszen annak elengedhetetlen eleme az eltulajdonítás szándék, itt pedig a kéretlen állati látogatók elleni fellépés a fő motívum, illetve az elvétel sem valósul meg, hiszen az állattartó saját hanyagságából össze-vissza kóborló állat maga sétál bele a csapdába
- nem minősül jogtalan elsajátításnak, hiszen a kóbor macska nem talált dolog, nem a szomszédhoz véletlenül vagy tévedésből került dolog amelyet szándékoltan nem ad vissza, hanem olyan felelőtlenül tartott élőlény, amely a bosszúságon kívül kárt is okozhat és bár jogilag nem számít kártevőnek ám károkozásával kapcsolatban például az állattartónak igenis fennáll a polgári jogi felelőssége.
A kóborló macskák élvecsapdázásának büntetőjogi felelősségre vonása tehát úgy tűnik, hogy a jelenlegi joggyakorlatot tekintve eredménytelen út.
Mi jöhet még számításba? Ha polgári jogi oldalról az élvecsapdázás tevékenységét jogos önhatalomnak tekintjük, amellyel a szomszéd birtokvédelmet fejt ki saját ingatlana megóvása érdekében, megpróbálhatjuk a települési jegyzőnél egy birtokvédelmi kérelemben (bizonyítékokkal, fotókkal, videókkal, tanúnyilatkozatokkal stb.) keresztülvinni, hogy tudottan a szomszéd állatainak ismeretlen helyre való elrekkentése nem jogos hanem tilos önhatalom, hiszen az élőlény életének veszélyeztetésével jár, és nem előzte meg az az egyeztetési folyamat, amikor a szomszéd legalább szólt és kilátásba helyezte, hogy ha még egyszer meglátja az állatot a telkén, mi fog következni.
Itt nyilván "kockáztatjuk" azt, hogy mivel magunk szállítjuk a bizonyítékot magunk ellen, így a kijárósan tartott macskánk miatt állatvédelmi bírságot kapunk egy hivatalból indított állatvédelmi hatósági eljárásban.
Elnézést, hogy így fogalmazunk, de szerte az országban emberek ezrei fordulnak válogatott hülyeségek miatt a települési jegyzőkhöz birtokvédelmet követelve, kezdve ott, hogy a szomszéd „direkt átnöveszti a fái ágait”, „átsodorja a szél a szomszéd fájáról a faleveleket és bizonyítottan a szomszéd faleveleiről van szó, nem az utcai fák által hullajtott levelekről” stb., úgyhogy egy olyan komoly ügy, hogy valaki élőlények sorsát önhatalmúlag kívánja megoldani úgy, hogy csapdázás után tartási helyüktől sok-sok kilométerre engedi el őket (nem kívánatos terhet rakva az ottani település lakóinak életébe) megér egy birtokvédelmi kérelmet.
Hangsúlyozzuk, hogy könnyű „a” jogot szidni, hogy nem ad megoldást egy ilyen fontos kérdésben.
Hogy a büntetőjogi tényállások, amiket felsoroltunk, miért nem passzolhatnak erre az esetre, több más ok mellett azért alakult így, mert a jogalkotó abból indul ki, hogy az általa felállított szabályrendszert mindenki betartja, és az azzal kapcsolatos sérelmekre nem tud és sokszor nem is akar megoldást nyújtani.
Mi tehát a megoldás? Ingatlanon belül tartani a macskákat, hogy ne zavarják a szomszédságot.
Állatszerető emberként felelősséget kell vállalnunk saját állatainkért és megértéssel lenni mindenki iránt, aki nem akar kapcsolatba kerülni velük. A világ nem a mi kizárólagos játszóterünk, az élet minden területén kompromisszumra kell törekednünk egymással.
(Lábjegyzet: kutyánál kötelező a veszettség elleni védőoltás az azzal járó féreghajtással és a transzponder, macskáknál ezt jogszabály nem írja elő csak a gondos gazdi józan esze. Az "egész világ egy hatalmas almostálca" koncepcióval az a baj, hogy kevés a gondos gazda és sok a féreghajtáson át nem esett cica. Lehet továbbá azon a fogalmon kacarászni, hogy "macskatámadás" de akit harapott-karmolt már meg macska, az egy életre megjegyezte, hogy a macska nem játék: akár szándékosan akár véletlenül történt a támadás, a macska rendkívül fájdalmas, hosszú ideig gyógyuló sérüléseket okozni képes, életre-halálra küzdő élőlény, és mivel nem kötelező esetükben a veszettség elleni védőoltás, minden egyes harapást potenciális veszélyként kell értékelni náluk, hiszen jobb félni mint megijedni).
A joggyakorlat bemutatása egyébként remekül megmutatja a büntetőjog szerepét és funkcióját: mindent üldözni és megbüntetni ami a Btk-ban szerepel és ahogyan a Btk-ban szerepel. Ami viszont nincs a Btk-ban vagy nem úgy van a Btk-ban, az ellen az igazságszolgáltatás nem léphet fel, mert egy jogállamban a jogbiztonságot az garantálja, ha nem random módon képez mindenki saját bűncselekmény-fogalmakat hanem tartja magát a jogalkotó által törvénykönyvbe foglaltakhoz.
