07/02/2020
DOG3
[8 PERCES ÍRÁS A KUTYAVÁLASZTÁSRÓL]
2007 óta dolgozom kutyaoktatóként, azóta csinálom a kis (nem reprezentatív) felmérésemet, mert mindig érdekelt a kérdés: kihez hogyan kerül pont olyan kutya, amilyen. Szimpla kíváncsiság volt, nem volt semmi célom vele, de ahogy egyre másra hasonló válaszokat kaptam - és egyre több olyan gazdát láttam, akinek komoly nehézséget okozott együtt élni a kutyájával - megfogalmazódott bennem a rendkívül tudományos következtetés: az emberek sokszor (k@rvára) nem igazán gondolják át, milyen kutyát vállalnak be. Persze sok olyan van, aki nem választott, sokszor a sors közbeszól, és a kutya talál meg minket, út szélén, dobozban, alig pár napos kölyökként, és az is nagyon igaz, hogy senki nem olyan kutyát kap, amilyet szeretne, hanem amilyenre szüksége van, de sokat segíthetünk magunkon, ha őszintén belegondolunk, mire van szükségünk.
A legtöbb válasz azt tükrözte, hogy a választás alapja a küllem (“olyan szépek a huskyk”), a gyerekkori emlékek, (“kicsi koromban dogja volt a nagypapámnak is és úgy szerettem”), filmélmények Rex felügyelőtől a Maszkig, és persze az elmaradhatatlan népi bölcsességek mely szerint a border collie a legokosabb kutya, a labrador szereti a gyerekeket, és szintén nagyon okos, hiszen vakvezető is.
Ezek részben mind lényeges dolgok, de tényleg: igenis fontos, hogy olyan kutyája legyen az embernek akire szívesen néz nap mint nap (ez nyilván mindenkinél mást jelent és ez így van jól), a küllem azonban nem lehet mindennél előbbrevaló.
Régi indián mondás, hogy a legszebb nőt is unja valaki, de az unalomnál sokkal súlyosabb gondok is léteznek, például ha aktuális szépségkirálynőnk méteres gödröket ás a kertben, üvölt otthon egyedül hagyva, és valójában már mi is félünk tőle hazamenni egy kicsit. Mondjuk azt, hogy kevés a jó párkapcsolat/kutya párhuzam, de az igaz: kizárólag külső alapján soha ne válasszunk! A kutya nem ülőgarnitúra, nem elég ha passzol a skandináv dizájnba.
Fontosak a személyes élmények is persze, de bele kell azért gondolni, hogy gyerekként, szomszédként, vagy mert láttunk valakit tökéletes összhangban a kutyájával, nem láthatunk bele, hogy emögött milyen valós élethelyzet van. Mennyi tréning, mennyi munka van egy szuper gyakorlatban és milyen életmódja van annak, akinek az “okos” kutyájáról mintát vettünk. Okos kutyát nem lehet venni, okos kutyát “csinálni” kell, és az meló.
A filmeket hagyjuk, semmi, de semmi közük a valósághoz .Nem tudom ezzel újat mondtam e valakinek, de kutya fronton is jobb ha maradunk a realitásoknál. Egy átlag német juhász pont annyira Rex felügyelő, mint amennyire a helyi úszómester Aquaman.
Tudom, hogy nehéz elszakadni az ideáloktól, de az esélytelenek nyugalmával mégis megosztok pár tanácsot a fajta választással kapcsolatban:
- Ha beleszerelmesedsz egy szép szőrzuhatagba, vagy a cuki puha fülekbe, némiképp tisztíthatja a rózsaszín szemüveget egy kis utánaolvasás. A Google a barátunk, érdemes megnézni, és elhinni, hogy álmaink fajtája eredetileg mire lett kitalálva. Divatos most azt hangsúlyozni, hogy bármilyen kutyából lehet bármilyet csinálni, a mondat második fele kevésbé népszerű: ez igaz, csak lehet hogy ehhez kevés a 24 órából álló nap, vagy a kutya életének a hossza. Egy rosszul megválasztott kutyával végülis csak az első 15 év nehéz.
- Próbáljunk elfogulatlan forrásokat keresni. Evidens, hogy kérdezzünk meg egy tenyésztőt, és ez működhet is, csak nagyon fontos, hogy valóban jó tenyésztőt kérdezzünk meg. Ezt onnan fogjuk tudni, hogy megpróbál minket lebeszélni az adott fajtáról, de legalábbis bőszen hangsúlyozza a hátrányait, nem véletlenül: ő azt szeretné, hogy tényleg csak ahhoz kerüljön a kutyája, akivel jó párost tudnak alkotni. Sértődés helyett érdemes elgondolkodni, ha olyat mond, ami nem tetszik. Aki szerint az adott fajta bárkinek megfelel, és mindenki csak boldog lehet vele, az hazudik. Ő vevőt keres, nem gazdát. Itt megérkeztünk a tenyésztő / szaporító témakörhöz, ez megérne egy külön cikket, de az most nem ez. (Röviden: vagy tenyésztő vagy menhely vagy fajtamentés. Szapitól ne. Pont.)
Elfogulatlan lehet még egy kutyaiskolai oktató, vagy panzióvezető, ő sok fajtával találkozik, nagy számban, képben van a jellemző tulajdonságokkal, és problémákkal.
Ha kifejezetten a fajtabetegségek érdekelnek, egy állatorvos is hasznos infókkal szolgálhat.
- Mondják, hogy nem a méret a lényeg, de nem hagyhatod figyelmen kívül. Nagy tévhit, hogy a nagyobb kutyának több mozgás kell, ezért ha kis termetű kutyát veszünk, nem lőhetünk mellé. Sok száz terrier tulajdonos könnyek közt cáfolja ezt az állítást.
Nagyobb testű kutyáknak hely nem feltétlenül kell sokkal több, de minden mást kíméletlenül fel kell szorozni a testsúllyal: kaját, állatorvosi, kozmetikai költséget, élősködők elleni védelem költségeit, behozott koszt, elhullajtott szőrt, mindent. Mert több. Sokkal több, ahogy a felelősség is. Minden kutyát kötelessége (lenne) szocializálni, nevelni a gazdájának, de nagy kutyával - tetszik nem tetszik - nagyobbat lehet hibázni. Számomra egy póráz végén üvöltve feszülős, harapós csivava is nagyon szomorú látvány, de az ő viselkedése jó eséllyel nem fog ember vagy másik kutyaéletet követelni, míg ugyanez egy 50 kilós kutyánál egészen másképp néz ki. Hibázni lehet biciklivel, meg Boeinggel is, nem kérdés melyiknél nagyobb a felelősség.
- Saját fizikai állapotunk: Őrjöngeni tudnék, mikor például egy 70 év körüli kedves néni keres meg, hogy a családtól ajándékba kapott kutyáját segítsünk megnevelni, mert nem bír vele. És milyen kutyát tetszett kapni? Malamut kant. És MIÉRT????
“Hát hogy ne legyek egyedül, és hogy őrizze a házat.” - Szuper. Attól most tekintsük is el, hogy a szánhúzókutyák milyen területőrzők amúgy, de nem gondolhatja senki, hogy reális elvárás egy 50 kilós idős nénitől, hogy akárcsak pórázon megtartson egy közel azonos súlyú másfél éves kutyát, akiknek az ősei több száz kilót vontattak kilométereken keresztül még nem olyan régen. Ez a példa persze extrém (amúgy volt hasonló megtörtént eset) de az nagyon sokszor előfordul, hogy a gazda nem a valódi, hanem a 30 évvel ezelőtti, vagy wannabe önmagához választ társat. Ahogy a három számmal kisebb nadrág is többnyire évekig rohad a szekrényben mielőtt kidobjuk (ahelyett, hogy belefogynánk), ugyanígy önmagában nem lesz aktívabb egy ember attól, ha olyan kutyát vesz, aki ezt igényelné. De legalábbis nem jó érzéssel. Szenvedés lesz, ráadásul nem csak nekünk, de a kutyának is.
Egy teljesen átlagos energiaszintű kutyával is nagyon jókat lehet kocogni, vagy családi kirándulni, ha süt a nap, de a munkavonalú terelőkutyával, vagy vadászkutyával ez nem opció, hanem kőkemény napi kötelesség, nem csak akkor, ha süt a nap, viszont olyan töménységben, amit az átlag gazda elképzelni sem akar.
- Vezetői képességek: Mit szeretnél? Küzdeni minden nap, vagy kikapcsolódni a kutyával? A kutya sosem növeli az egót, csak megmutatja mennyid van. Minden kutya mér feladatot a gazdája személyiségére, te mekkora feladatot szeretnél?
- Időnk, egyéb kötelezettségeink: egy kutya napi szinten igényel időráfordítást. És ezt nem lehet tolni, halmozni, péntek este az egész hetit behozni. Ma már sok munkahelyre be lehet vinni kutyát, de persze nem mindegy milyet. Egy full szőrben lévő ázott komondor, aki bevédi a céges konyhát, kiváló társ az irodában, de bármilyen más kutya még jobb… A napközi, panzió segítség lehet, ezek legtöbbje akkor élvezhető a kutyának, ha más kutyákkal jól kijön. A fajta / típusválasztás itt is fontos, vannak fajták akikkel sokkal nehezebb bizalmat kiépíteni idegennek, sokkal jobban megviseli őket a változás, vagy a tömeg, bizony ez is szempont kell legyen ha tervezzük rendszeresen közösségbe vinni/ adni kutyánkat.
- Lakóhelyünk: Meglepő lehet a válasz, de szerintem ez az egyik legkevésbé fontos dolog. Ha eleget és jól tudunk a kutyával foglalkozni, akkor szinte mindegy. A kert megléte nem feltétel és önmagában nem is elegendő. Azért nem baj ha a realitás talaján maradunk: egy lakótelepi liftben egészen más összetalálkozni egy moszkvaival, mint egy goldennel….
Ez csak néhány szempont, ami a fajta illetve típus választásban segít. Ha megtaláltuk azt, ami az álmainknak és a realitásnak is megfelel, akkor jön a következő lépés: a megfelelő konkrét egyed kiválasztása. Egy fajtán vagy egy alomnyi keverék kiskutyán belül is komoly eltérések lehetnek, illetve ha felnőtt kutyát fogadunk társnak, ott is van amit érdemes figyelni. A következő részben a konkrét kutya választással foglalkozunk, kölyökteszt videóval, és egy segítőkutyák kiválasztásával foglalkozó szakértővel.
Ha nem vagy biztos benne, hogy egyedül jól döntesz, szívesen segítünk. A konzultáció díját később teljes egészében levásárolhatod nálunk, de ennél sokkal többet nyersz egy megfelelően kiválasztott kutyával. Bővebb infó: www.dog3.hu
Nóri - DOG3CREW
