Pár mondatot írnánk magunkról, hogy tudd kik vagyunk, hogy csöppentünk bele a kutyás világba és, hogy számunkra mi az, ami igazán FONTOS! Remélem lassan a kutyáink száma gyarapodni fog. Civil foglalkozásunk teljesen más irányú, mint a kutyatenyésztés, férjem orvos, én pedig hajléktalan emberekkel foglalkozom. Gyerekkorom óta sokat jártam kutyakiállításokra és mindig arról álmodtam, hogy egyszer le
sz egy törzskönyves kiállítási kutyám. Mindig is rajongtam a kutyákért, a kutyák többet jelentenek számomra, mint egy átlagembernek. Imádok minden közös tevékenységet velük! Semmilyen megerőltetést nem jelent számomra a gondozásuk vagy a velük járó bármilyen ellátási, takarítási feladat. Életritmusunkból fakadóan egyébként is imádunk aktív életet élni. Amikor jött a lehetőség, hogy kutyát tartsunk, természetes volt, hogy – ahová csak lehet – őt is vinni akarjuk magunkkal. Az első kutyánk – Áldor – most öt és fél éves ivartalanított kan kutya, aki egy igazi egyéniség, egy nagy szőrös bújós maci, egy igazi „simi kéjenc”, aki példásan viselkedik a kisgyerekekkel is! Róla azért tudni kell, hogy nem tenyésztőtől van és hát, hogy is fogalmazzak… érte folyamatosan aggódok és elég sok egészségügyi problémája van, amit minden lehetőségünkkel próbálunk orvosolni. Folyamatosan járunk hydroterápiára, nagyon figyelünk az etetésére, mert nagyon érzékeny a gyomra. Most gerinc probléma is kialakult de természetesen nem adjuk fel, küzdünk érte , hisz a családunk része! De az biztos, hogy miatta is lett fő célunk a tenyésztésben az EGÉSZSÉGRE való törekvés és az a legfontosabb a számunkra, hogy majd a leendő gazdijainknak ne kelljen ilyen dolgok miatt minden nap aggódniuk. A második kutyánk Hajdúsági Angyali Berni Boleslava „Déna”, akire három évet vártunk, de nekünk minden perc várakozást megért. Ő most 3,5 éves ivaros szuka, akivel szeretnénk a tenyésztést elkezdeni! Róla mindent elárul az, ahogy a férjem becézi, TÜNDERMACIM illetve TÁLTOS GÖMBI! Imád mozogni – szerencsére neki semmilyen egészségügyi gondja nincs. Teljesen más érzés vele a mindennapokat megélni, mivel nem minden nap ébred úgy az ember illetve fekszik le hogy aggódni kelljen érte. Túrázik, futni jár velem (mondjuk 5km-nél többet nem a testi adottságai miatt). Természetesen ő is nagyon kedves, járunk vele kiállításokra – nem csak Magyarországon, hanem külföldre is –, és igazán szép eredményeket ért el! Amire nagyon büszkék vagyunk (mondjuk nekem még mindig nagyon sok mindent kell tanulni a felvezetésről), de ő már nagyon ügyes. Több hazai és külföldi kiállításra is elkísért már minket Áldor, ezeket az alkalmakat közös túrázással szoktuk összekötni. Próbálom magam fejleszteni különböző online képzéseken keresztül, amíg lehetett, addig természetesen személyesen is részt vettem: genetikai képzés, szaporítás biológiai képzés, különböző előadás sorozatok, kutyasuli engedelmességi oktatás (természetesen mind a két kutyával), Dénával agility edzéseken is részt veszünk, amit imád. Minden nap élvezzük a kutyáinkkal a közös kis életünket, nekünk az a legfontosabb, hogy egészségesek legyenek és hogy igazán boldog életük legyen. Minden nap sétálunk, gyakorlunk, Áldorral gyógytornázunk, nyújtom a csípőjét, masszázst kap, minden héten „hydro”-ra járunk. Soha nem szabad elfelejteni, hogy milyen önzetlen szeretetet képesek adni a kutyák, amiből rengeteget lehet nap mint nap tanulni. Tényleg igaz a mondás: kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes.