05/04/2024
Ismét összefogtunk többen a varjak védelmében, létrehoztunk egy oldalt, ahol hiteles információkat osztunk meg róluk, illetve szervezünk újra varjúsimogató piknikeket is! Ezért kövessétek és lájkoljátok a A varjak és mi oldalt, hogy értesüljessetek az újdonságokról!
A lenti posztban a szekszárdi varjúüldözés jelenlegi állását foglaltuk össze, és hogy miért rossz ötlet.
https://www.facebook.com/share/p/s5B3Kb23ejT7tD8E/
VARJÚÜLDÖZÉS SZEKSZÁRDON? MIÉRT NEM SIKERES?
fészekleverés - sólyommal üldözés - fák kettévágása
Idén február végén kezdett el terjedni a médiában, hogy Szekszárd el akarja űzni a varjakat, ráadásul a védett vetési varjakat. Több eszközt is bevetettek, de eddig nem az emberek állnak nyerésre. Érthető a lakosok zúgolódása, de az is, ha a varjak élni akarnak valahol - ugyanis az élőhelyüket az ember vette el tőlük.
2023 tavaszától jelezték a Wosinsky lakótelepen és a környéken lakók az önkormányzatnak, hogy beköltöztek hozzájuk a vetési varjak, hangosak és összepiszkítják ürülékükkel a járdákat és az autókat. Miért költöztek be a város szélére a korábban azon kívül élt varjak? Természetesen azért, mert a fakitermelés kivágta a madarak alól a fákat, így kénytelenek voltak más helyet keresni.
Idén, 2024. február végén lépett először az önkormányzat, és darus kocsikkal leverték a varjak fészkeit, abban bízva, hogy így nem fognak majd ott költeni, és továbbállnak. A védett madarak fészkeinek leverésére engedélyt kértek és kaptak - természetesen. Azonban minden madárbarát tudta, hogy a varjak 2-3 nap alatt építenek új fészkeket, ezért ez teljesen felesleges munka volt. És ez is történt, pár nap után megjelentek a fészkek a fákon ismét.
Itt jegyezzük meg azt, hogy miért is védett madár a vetési varjú? Nem csak a populáció csökkenése miatt, hanem mert többek között a fokozottan védett kék vércse gyakran költ a varjak fészkében, így a varjak közvetve segítik a kék vércsék szaporodását. De emellett más fészket nem építő madarak is előszeretettel használják a varjak fészkét, például az erdei fülesbagoly. Az önkormányzat így a fészkek leverésével lehet, hogy nem a varjak, hanem más madarak fészekrakását gátolta meg.
Március végén pedig az illetékesek solymászt fogadtak fel, hogy űzze el a ragadozómadárral a varjakat. A szakember többször kihangsúlyozza, hogy fizikailag nem esik bántódásuk a varjaknak, csak elijeszteni akarja őket. Azonban még csak most méri fel, hova is lehetne őket "átköltöztetni", valamint azt is elmondja, hogy erre nagyjából 3 hete van, mert április közepén elkezdődik a költési szezon, és akkor már a fészkeket nem zavarhatja. A sólymot pedig nem is engedi el, csak abban bízik, hogy a jelenléte zavarja majd a varjakat, helyette amerikai haris vércsék végzik az aktív ijesztgetést.
Több kérdés is felmerül. Először is, honnan lehet a solymász vagy bárki más biztos abban, hogy a madarai nem tesznek kárt egyik (védett!) varjúban sem? Vagy akár más madárban? Viszont az is biztos, hogyha a varjak veszélyben érzik magukat, akkor összefognak, és elijesztik a ragadozókat. De ha mégis elzavarnák a vajrakat, hová mehetnek? Az előző élőhelyüket elpusztították, és nem tudják, hova akarják őket tovább zavarni. Elég lesz-e három hét az új hely megtalálására, oda terelésükre? Nagy eséllyel nem. És egyáltalán hogyan képzelik ezt a terelést? És vajon nem zavarják-e meg ezek a ragadozók a többi, kisebb énekesmadarakat?
Az üldözés feltehetően nem volt sikeres (esély sem volt rá a fentiek miatt), ezért a minap néhány helyi lakos megkereste a jegyzőt, és indítványozták, hogy vágják félbe (!) a magasabb fákat, hogy a varjaknak ne legyen megfelelő a fészekrakáshoz (kizárólag magas, lombhullató fákra fészkelnek). Tudtunkkal ezt az önkormányzat egyelőre nem támogatja, és reméljük, hogy ez így marad, mert ellenkező esetben példátlan rombolás lenne a természet ellen. Ráadásul bekeretezné a történetet, mert a varjak pont a fák kivágása miatt kerültek oda, ahol most vannak. És nagy eséllyel ezután csak még beljebb mennének a városba. Szerintünk a fenti akciók már bebizonyították, hogy ezek a rombolások nem vezetnek megoldásra, ezért nem kellene folytatni.
Arra is felhívnánk a figyelmet, hogy a varjúfélék hasznos állatok, az agrár gazdálkodók fontos segítői, hiszen a talajról táplálkoznak, így nagyon sok kártevőt, rovart és kisrágcsálót fogyasztanak el. A vetési varjú fáradhatatlanul kutatja fel ezeket a kártevőket, így nagy mértékben pusztítja el őket.
A varjakat nem kedvelő helyi lakosoktól mi pedig azt kérnénk, hogy tanúsítsanak kicsit több együttérzést a körülöttük élő természettel. Vagy gondoljanak csak bele, ők nem keresnének-e más otthont, ha lerombolnák a házukat? Nem akarnák valahol felnevelni a gyermekeiket? Tudjuk, hogy a madárürülék bosszantó, de le lehet mosni a kocsiról, az önkormányzat pedig kicsit sűrűbb takarítással a közterületeket is tisztán tarthatná. A varjak pedig valóban tudnak hangosak lenni, de ez csak az év egy kisebb részében tart.
Tudjuk, hogy az ott élő lakosság jelentős része ellenzi ezt a pusztítást: a fészekleverést, az űzést és a fák kettévágását is. Bízunk benne, hogy érvényre tudják juttatni az ő akaratukat is, akik pedig eddig ellenezték a varjak jelenlétét, belátják, hogy nem a gyűlölet és pusztítás a megoldás. És talán ők sem akarnak fák és madarak nélküli környezetben élni. Mi ezt támogatjuk minden esetben.
Az önkormányzatnak pedig azt javasoljuk, hogy keressenek végre meg madarakhoz értő szakembereket, akik elmondják, hogy lehet együtt élni velük, minél kevesebb konfliktussal. Tudtunk szerint ez folyamatban van, így reménykedünk, hogy pusztítás helyett végre építés fog következni, mindenki megelégedésre.
