Szépséges természet

03/09/2023

A nap képe ☺️😇🥰 Egér család

18/06/2023

A nap képe ☺️😍🥰😘😇 Kis tündérke 🐴💖💝

10/05/2023

Május 10.🐦🦆🦅🦉🦜🦢🦩🌳🌳🌳🌳

07/05/2023

Szépséges természet hírek

Koronások az Állatkertben
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Több olyan faj is látható Állatkertünkben, melyet az anyatermészet koronára emlékeztető fejékkel látott el. Ilyen például a szürkenyakú koronásdaru és a koronásgalamb, de láthattok nálunk koronás levéllábú sáskát is.

Londonban már a királykoronázás utolsó előkészületei zajlanak, ezért azt gondoltuk, mi is szót ejtünk Állatkertünk koronás lakóiról. Az egyik ilyen faj az Afrikában őshonos szürkenyakú koronásdaru (Balearica regulorum), amely a felnőtt állatok fején látható aranyszínű tollkoronáról kapta a nevét. A keselyűröpdében látható tenyészpárunk, Mami és Papi 1999 óta rendszeresen, majdnem minden évben megörvendeztet bennünket néhány „trónörökössel", így az idők során több mint harminc fiókát neveltek fel sikeresen. Ez már csak azért is nagy öröm, mert a szürkenyakú koronásdaru a veszélyeztetett fajok közé tartozik. A felcseperedett utódok egy része azóta más állatkertbe került: például Nagyszebenbe, Zágrábba, Erfurtba, Emmenbe, vagy éppen a franciaországi Les Mathes állatkertjébe. De van köztük olyan is, aki felnőttként is nálunk maradt: őket a Szavannakifutóban láthatjátok.

Egy másik „koronás" állatunk a pompás koronásgalamb (Goura cristata): ez a faj Új-Guinea trópusi erdőségeinek lakója, és szintén fenyegetett fajnak számít. A fején kék színű, legyezőszerű tollakból álló koronát visel.

Még az Állatkertünkben látható ízeltlábúak között is van olyan faj, amelyiknek „koronás" a jelzője. A koronás levéllábú sáskáról (Extatosoma tiaratum) van szó. Szintén Új-Guinea szigetén, valamint a szomszédos Ausztráliában őshonos. Nevét pedig a fején viselt tövisekről kapta, amelyek a fajt felfedező William Sharp Macleay 19. századi brit rovarkutatót egy tiarára emlékeztették (a tudományos névben szereplő tiaratum is erre utal). Ez a faj a botsáskák rokonsági körébe tartozik, de nem ágnak, hanem inkább elszáradt levélnek álcázza magát. Állatkertünkben a Varázshegy emeletén láthatja a közönség.

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

[Forrás: https://zoobudapest.com/ezt-latnod-kell/hirek/koronasok-az-allatkertben]

07/05/2023

Szépséges természet hírek

Botanikai különlegesség a virágzó bambusz
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

A vörös pandák kifutója mellett zöldellő sövénybambusz virágai nem annyira szépségükkel hívják fel magukra a figyelmet, hanem különlegességükkel, mivel a bambuszok több évtized, vagy akár egy évszázad elmúltával hoznak csak virágot.

A bambuszok leginkább zöld vegetatív hajtásukról ismertek, virágzatukról sokkal kevésbé, mert a bambuszvirágzás olyan ritka jelenség, hogy akár egy életet is leélhet az ember anélkül, hogy virágba borult bambuszt látna. Ismert olyan klón (ez alatt itt az egy tőről vegetatív úton szaporított növényegyedek összességét értjük), amelynél pontosan 120 évente számíthatunk virágzásra. Más fajok ennél azért gyakrabban virágzanak, mondjuk 40-80 évente. Nem mindennapi botanikai látnivaló tehát, hogy a vörös pandák kifutója mellett tenyésző sövénybambuszok (Phyllostachys bissetii) virágba borultak. Ennek a fajnak, illetve növénynemzetségnek a virágzása évszázadok óta dokumentált, Magyarországon legutóbb 2013-ban, Komáromban lehetett ilyen látni.

A bambuszok virágzása egyébként elég misztikus területe a botanikának, sok olyan kérdéssel, amelyet még nem sikerült maradéktalanul megválaszolni. A legelfogadottabb magyarázat szerint annak, hogy a bambuszok csak nagyon ritkán virágoznak, de akkor viszont egy-egy nagyobb kiterjedésű bambuszerdőben egyszerre jön el a virágzás ideje, a bambusz, és az azt fogyasztó növényevők közötti sajátos kapcsolat lehet az oka (főkertészünk, Serdült Ádám épp az ilyen állat-növény kapcsolatokról tartott előadást a legutóbbi Kutatók Éjszakáján). A bambuszerdőkben a lombevő állatok által elfogyasztott vegetatív részek újranevelése ugyanis sokkal kevesebb energiájába kerül a növénynek, mint ha egy nagyra nőtt, főképp magokon élő rágcsáló populáció fogyasztását kellene ellensúlyozni a fajfenntartás biztosításához, az újabb virágzáshoz és magérleléshez. Ezért a bambuszok azt az evolúciós stratégiát választották, hogy nagy kiterjedésű, de általában kis diverzitású (magyarán csak egy-két fajból álló) erdeikben korlátozzák a rágcsáló populációkat azzal, hogy magot csak több generációnyi időközönként hoznak. Így, ha magérlelésükkor egy-egy rágcsáló meg is jelenik és falatozik egy keveset, a következő, több évtized múlva esedékes magérésig egészen biztosan kihalnak a területről a folyamatos táplálék utánpótlás hiánya miatt.

Annak ellenére, hogy a bambuszok virágzása igen ritkán látható jelenség, magukat a bambuszokat sokan ismerik, akár dísznövényként, akár feldolgozott formában. Szokták bambusznádnak is nevezni, habár a bambusz nem nád a szó szoros értelmében, de kétségkívül rokonságban áll a náddal, és az ízközökkel tagolt szár is emlékeztet a nádra. A bambusz valójában a perjefélék közé tartozik, ahová a nádon kívül például az árvalányhajat, a réti ecsetpázsitot, a csomós ebírt, de az árpát, a rozsot, a búzát, sőt a kölest és a rizst is soroljuk. A bambuszoknak legalább ezer fajuk ismeretes, közülük szép számmal akadnak olyanok, amelyek a hideget, a havat is jól viselik. Állatkertünkben több helyen is nőnek bambuszok, amelyek több különböző faj képviselői. A most virágzó sövénybambusz eredetileg Kínából, Szecsuan tartományban őshonos, de ma már az egész világon elterjedt dísznövénynek számít.

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

[Forrás: https://zoobudapest.com/ezt-latnod-kell/hirek/botanikai-kulonlegesseg-a-viragzo-bambusz]

14/04/2023

Szépséges természet hírek

A nyúl nem rak tojást, de a hangyászsün igen!
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> 2023. április 12.

Nemrégiben ünnepeltük a húsvétot, amelynek a nyuszi és a tojás is fontos jelképe. Pedig a nyúl természetesen nem rak tojást. Létezik viszont olyan emlős, amely tényleg tojásrakó: például a hangyászsün, amely Állatkertünkben is látható.
Nemrég ünnepeltük a húsvétot, amelynek kapcsán nemcsak programjainkról számoltunk be, és nemcsak a mostanában világra jött kisállatokról (például a mangalica malacokról vagy a kecskegidákról) adtunk hírt, hanem a nyulak védelmére és a felelős állattartásra is felhívtuk a figyelmet.

Kétségtelen, hogy a nyuszi a húsvét egyik fontos jelképe, mint ahogyan a tojás is. A kettő között az az összefüggés, hogy a tojás és a nyúl is termékenységi szimbólum. A két jelkép húsvétkor annyira összekapcsolódik, hogy már találkoztunk olyan látogatóval, akit kissé elbizonytalanodott abban a kérdésben, hogy a nyúl akkor most rak-e tojásokat.

Természetesen nem rak, hiszen a nyulak a legtöbb emlőshöz hasonlóan eleven utódokat hoznak a világra. Léteznek azonban olyan emlősállatok is, akik rendhagyó módon tojásokkal szaporodnak. Persze őket inkább ritka kivételnek tekinthetjük, hiszen az ismert hat és félezer emlősfaj közül mindössze öt tartozik a tojásrakó emlősök közé: a hangyászsünök négy ismert faja, valamint a kacsacsőrű emlős.

A távoli múltban, az emlősállatok történetének hajnalán minden másként volt. Tudnivaló ugyanis, hogy az emlősök az ősi hüllők egy csoportjából alakultak ki, akiket emlősszerű hüllőknek nevezünk. Ezek az ősállatok, mint ahogyan az első emlősök is, még tojással szaporodtak, ám már viszonylag korán megjelent az emlősök körében az elevenszülés is, és idővel ez vált jellemzővé az emlősállatokra.

Az emlősök egyik csoportja azonban e tekintetben konzervatívnak bizonyult, és megmaradt a tojásrakásnál. A kloakások néven is ismert emlősök emellett egy sor más ősi tulajdonságot is megtartottak, s emiatt sokan primitívnek tarják őket. Ám a valóságban csak bizonyos jellegzetességeiben ősiek, mert más dolgokban viszont magas fokon alkalmazkodtak. A kacsacsőrű emlős puha csőre például nemcsak a tapintást segíti, hanem elektromos érzékszervet is tartalmaz, amely az apró zsákmányállatok izommozgásával összefüggő elektromos jelenségeket is érzékeli. A hangyászsünök pedig hosszú, megnyúlt orrukkal és kiölthető, féregszerű nyelvükkel alkalmazkodtak sajátos táplálékukhoz, olyannyira, hogy emiatt gyakran össze is keverik őket a hangyászokkal. Pedig ez utóbbiak nem a tojásrakó emlősök, avagy kloakások közé tartoznak, hanem a lajhárokkal és az övesállatokkal állnak rokonságban.

A hangyászsünök egyik faja, a rövidcsőrű hangyászsün (Tachyglossus aculeatus) a mi Állatkertünkben is megtalálható, ami nem mindennapi dolog. Ausztrálián, az őshazájukon kívül ugyanis csak nagyon kevés állatkertben foglalkoznak ezekkel az állatokkal (Magyarországon egyedül nálunk, de egész Európában is csak alig egy tucat helyen). Az pedig még ritkább, hogy szaporítani is sikerüljön őket, az ilyesmire már Ausztráliában is felkapják a fejüket a szakemberek. Nálunk viszont 2019-ben sikerült a dolog, a tojásból nemcsak kikelt a kis hangyászsün, hanem utána rendben fel is cseperedett, ami világra szóló eredmény. A budapesti kelésű kis hangyászsün egyébként augusztus óta már a Koppenhágai Állatkert lakója.

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

[Forrás: https://zoobudapest.com/ezt-latnod-kell/hirek/a-nyul-nem-rak-tojast-de-a-hangyaszsun-igen]

27/03/2023

A nap képe 😍🥰😇☺️

08/02/2023

A nap képe 😊😇😍🥰😘🦌🦌❄️❄️🌨🌨

19/01/2023

A nap képe 😇😇😍😍🥰🥰😘😘 Gyönyörűség

12/01/2023

A nap képe 😊😇😍🥰😘😉

11/01/2023

A nap képe ☺️☺️😉😉🥰🥰

05/01/2023

Szépséges természet hírek

Sauda, a zsiráf születésnapja 🎂🎂🦒🦒💐🌷🌹

2023. január 2.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Születésnapi köszöntéssel kezdődött Állatkertünkben a 2023-as esztendő. Most lett hatéves Sauda, az Állatkertünkben született ifjú zsiráfhölgy, akit gondozói az ünnepelt ízléséhez igazodó tortával köszöntöttek fel.

Hat esztendővel ezelőtt, 2017. január elsején egy zsiráfborjú születésével kezdődött az újév. Santana nevű, akkor már tapasztalt anyukának számító zsiráftehenünk ugyanis azon a napon hozta világra hatodik utódját. A születés pillanatairól és a jövevény első lépéseiről annak idején egy kisfilmet is közzétettünk, sőt, bő egy hónappal később egy másik videót is bemutattunk a cseperedő zsiráfborjúról. Az újszülött egyéként kislánynak bizonyult, és a meghirdetett közönségszavazás eredményeképpen a Sauda nevet kapta.

Állatkertünkben nagy hagyománya van a zsiráfok tartásának és szaporításának, hiszen az első pesti zsiráfborjú 1868-ban jött a világra egy olyan anyától, akit Ferenc József ajándékozott nekünk Erzsébet királyné közbenjárására. Ráadásul ezzel az 1868-as zsiráfszületéssel intézményünk – London (1838), Párizs (1852) és Bécs (1858) után – a negyedik volt a világon, ahol ilyen örvendetes esemény történt.

Sauda 2017. január elsejei születése után februárban két másik zsiráf anyukánk is világra hozott egy-egy utódot, így aztán úgy alakult, hogy a 2017-es esztendő különleges év lett a budapesti zsiráftartás történetében, mert egy naptári éven belül három zsiráfborjú születésének is örülhettünk. Ilyesmire sem korábban, sem az azóta eltelt időszakban nem akadt példa (olyan év viszont több is volt, amelynek során két zsiráf született nálunk, hiszen ez történt 1985-ban, 2002-ben, 2012-ben, 2013-ban és 2015-ben is).

Visszatérve Saudára, a születése óta eltelt hat évben szépen felcseperedett, pedig voltak nehéz pillanatok is az életében. 2018 augusztusában ugyanis állatorvosaink kétoldali állkapocstörést diagnosztizáltak nála. A törés oka valószínűleg valamilyen, a zsiráfcsapaton belüli nézeteltérés lehetett. Saudát mindenesetre sürgősen műteni kellett, hiszen az állat törött állkapoccsal természetesen enni sem tudott. A nem mindennapi beavatkozás, amelyet kisfilmen is bemutattunk, remekül sikerült és teljes sikerrel zárult.

A hatéves Saudát 2023 első napján gondozói egy különleges tortával köszöntötték fel, amely a zsiráfok ízléséhez igazítva, csupa egészséges alapanyagból készült. A köszöntésről egyik gondozónk, Győrki Márk Attila készített fényképeket.

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

[Forrás: https://zoobudapest.com/ezt-latnod-kell/hirek/sauda-a-zsiraf-szuletesnapja]

05/01/2023

A nap képe 😇😇🥰🥰🐦🐦

02/01/2023

Szépséges Jó Éjszakát Kívánok mindenkinek! 😇😇😍😍😴😴

01/01/2023

Boldog Új évet kívánok minden kedves Szépséges természet követőnek! 🙂🎊🎉🥂🍾😁😉

15/12/2022

Szépséges természet hírek

Kisfilmen a szupercuki dolmányos hangyász

2022. december 8.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Nyolc évtized után ismét van Állatkertünkben dolmányos hangyász, más néven tamandua! A Ricardo nevű fiatal hím december 6-a, azaz Mikulás napja óta látható a Pálmaházban. Most kisfilmen is megmutatjuk a bájos vendégízületest.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy december 6-án mutatkozott be Állatkertünk legújabb lakója, a dolmányos hangyász, akinek bemutatása már csak azért is különleges, mert utoljára több mint nyolcvan évvel ezelőtt volt ilyen állatunk. Jelenleg pedig a hazai állatkertek közül csak nálunk látható ez az – egyébként tamandua néven is ismert állatfaj.

Egyelőre egy fiatal, másfél esztendős hímünk van, aki mellé hamarosan egy nőstény állat is érkezik majd. Persze még most sincs egyedül, hiszen a Pálmaházban kialakított férőhelyén más dél-amerikai állatokkal, többek között a karmosmajmok közé tartozó császárbajszú tamarinokkal osztozik.

A dolmányos hangyász a természetben nagyrészt hangyákkal és termeszekkel táplálkozik, bár időnként méhekkel, sőt még mézzel is hajlamos változatossá tenni az étrendjét. Állatkertben viszont nagyon problémás lenne a hangyászokat valóban hangyával, termesszel etetni, hiszen mindenhová elmásznának, nem beszélve arról, hogy a termeszek akár még károkat is okozhatnának minden olyanban, ami fából van.
Ezért a hangyászok legfőbb állatkerti tápláléka egy folyós, talán a leginkább egy az átlagnál darabosabb barnamártásra emlékeztető takarmány, amelynek receptje hosszú évtizedek állatkerti tapasztalata alapján tökéletesedett, és minden olyan táplálóanyagot tartalmaz, amelyre az állatnak szüksége van.

Persze Ricardo nemcsak a hangyász tápszer iránt érdeklődik: gondozóitól szívesen veszi a joghurtot, a paradicsomot, sőt még az avokádót is. Emellett pedig időnként izgalmas fadarabokat is kap, amelyeken már az első pillantásra látszik, hogy a belsejében a hangyászok kedvére való ízeltlábúak tanyáznak. Ezekhez karmos mancsa és persze hosszú, féregszerű nyelve segítségével fér hozzá.

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

[Forrás: https://zoobudapest.com/ezt-latnod-kell/hirek/kisfilmen-a-szupercuki-dolmanyos-hangyasz]

A videó linkje: https://youtu.be/2H3wE3d4f-I

A Budapesti Állatkert Pálmaházának legújabb lakója Ricardo, a dolmányos hangyász, aki egy franciaországi állatkertből érkezett hozzánk, és nemsokára párt is ...

06/12/2022

A nap képe ☺️😊😊😇😍😍🥰😘😘 Szépséges mókus💝💖

04/12/2022

A nap képe 😊😍😍🥰😘👁👁👁🦉🦉