13/11/2022
𝐌𝐚 𝐯𝐚𝐧 1 𝐡𝐨̀𝐧𝐚𝐩𝐣𝐚, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐟𝐚́𝐣𝐝𝐚𝐥𝐦𝐚𝐬 𝐛𝐮̀𝐜𝐬𝐮̀𝐭 𝐯𝐞𝐭𝐭𝐮̈𝐧𝐤 𝐞𝐠𝐲𝐦𝐚́𝐬𝐭𝐨̀𝐥 𝐞́𝐬 𝐬𝐚𝐣𝐧𝐨𝐬 𝐢𝐭𝐭 𝐡𝐚𝐠𝐲𝐭𝐚́𝐥 𝐦𝐢𝐧𝐤𝐞𝐭💔🖤
Ő a másik szem, mely átlát a felhőkön, a másik fül, mely a szél zúgásán is túl hall. Egy kis rész belőlem, amely a tengerig elér. Ahogy a lábamnál pihen, amint a legkisebb mosolyomra höhögéssel válaszol, s a fájdalmas pillantás, ha nélküle indulok el, ezerszer elmondta már, hogy egyedül értem él. Talán bele is betegszik az aggodalomba, amikor nincs velem, hogy gondoskodjon rólam. Amikor rossz vagyok, könnyen megbocsát. Amikor mérges vagyok, addig mókázik, míg meg nem nevettet. Ha boldog vagyok, örül ő is. Ha bolond vagyok, nem neheztel érte. Amikor elégedett vagyok, ő is büszke magára. Nélküle nem lennék önmagam. Vele erőm teljében vagyok. Ő maga a hűség. Általa tanultam meg, mi az odaadás. Általa ismertem meg a titkos nyugalmat és békességet. Megtanított figyelni olyan dolgokra, amelyeket korábban észre se vettem. Amikor térdemre teszi a fejét, elmúlnak az emberi fájdalmaim. Ha mellettem van, megvéd a sötétségtől és a világ más ismeretlen dolgaitól. Megígérte, hogy várni fog rám... akármeddig... akárhol - ha szükségem lesz rá. És én tudom, hogy szükségem lesz - ahogy mindig is volt. Ő volt az én lovam, Zeusz🖤
