02/08/2024
Lina ma (2024.08.02) váratlan és igazságtalan, szinte szürreális módon meghalt.
Kiengedtem esti játékra. Adtam pár szem tápot nekik, ráadásul a kis szeműt. Valahogy félrenyelt, azonnal észleltem, Heimlich fogás és próbálkozás is volt benyúlni, szájába, megnézni elérek-e valamit, de semmi.
Hivogattuk az ügyeleteket, Supervet nem fogad, Búza utca sajnos háznál messze kinn. Elindultunk taxival a Juhasz klinikára, hátha lefogadnak, ha nagyon sirok, ilyenkor telefont ők sem vesznek fel.
Majdnem egy órán át nehéz légzéssel, fuldokolva küzdött, büszkén, mindig erős nyúl volt. Odaértünk Juhászhoz, meglátom a kiírást: "technikai okok miatt ma nincs ügyelet.".
A nyúl a kezemben ernyed el. Beszálltam a taxiba, hogy akkor Lehel út, hátha csoda történik kibírja, bár az se fogad nyulat este. Ekkor rámnézett utoljára, próbált kimászni rám, bepisilt, párszor megrándult a teste és elernyedt.
Nem térünk magunkhoz. Nem értem. Bitang erős csaj volt, imádtam minden hülye szeszélyével, még ha sokat veszekedtünk is időnként a féltkenykedései miatt.
Bütyi tudja, ahogy hazaertünk rámnézett és láttam, érti...
Itt ülök és próbálom felfogni, hogy az én gyönyörű, 2 éves, bivalyerős, huncut, mindig rosszalkodó kislányomnak miért ez a sors jutott.
Hogy miért nem tudtam segíteni rajta, hogy miért nincs éjjel elérhető ügyelet, hogy... akármi....Sose volt ilyen balesetünk, hallja az ember, hogy ilyen történik nyulakkal sajnos, de személyesen sose éltük át.
Annyira sajnálom Lina,...Lincsikém, Lincsinettikém....sose kívántam ezt vagy rosszat neked, bocsáss meg, bárcsak 10+ évig velünk lehettél volna!
Csak reménykedem, hogy szerettél velünk lenni és okoztunk azért szép, mókás, csodás pillanatokat rövid kis életedben!
Jó utat kincsem, mindig szeretettel fogunk rád gondolni, akármit is bosszakodtunk apáddal a ketrec rángatások, tilos helyekre való, "aktívan tinis" mászkálásaid és az esti meneküléseid miatt, mert alig lehetett elkapni téged. Szerettél velem kokettálni és binkyzni, figyelted nézlek-e és nem Bütyivel kergetőztél, hanem velem játékból, a kinti játékidő alatt.
Ladykét mindig kikészítetted, hogy ki van csukva és nem kaphat el, direkt hergelted, ugrálva álltál tovább, ha láttad, már vöröset lát, te kis lökött. Ó azok a dühödt, női kirohanásaid, amikor Mazsi Bütyivel volt, hogy meg tudtad dorgálni és harapva kergeti Bütyikét! Aztán magadra húztad a vécét, hogy hagyjanak békén és a legnagyobb ártatlansággal és elárvultsággal néztél előre, hogy de téged hagytak el, csaltak meg, miért nem szeretnek. Imádtad Bütyit és ő is szeretett téged nagyon!
Vigyázz magadra kincsem!
Remélem, egyszer újra látlak majd!
Ha pedig létezik egy következő esély, új élet, imádkozom, hogy a legfantasztikusabbat kapd és kárpótoljon téged mindezért, mert megérdemled! Köszönöm, hogy megismerhettelek, hogy ide születtél és hogy láthattalak felnőtté érni! Szeretlek Lina!
https://www.youtube.com/watch?v=odWKEfp2QMY
