Nati és Berci

08/09/2023

Az a piros csíkos hámos, az ott Maia. A Parco dell’Ossoban szoktunk találkozni, és mindig jókat játszunk. Még nincs egy éves, tele van energiával, én meg hagyom, hogy legyőzzön, mert így kevésbé fárasztó, mintha én ugrálnék rajta.
Meg voltunk a gazdiékkal kirándulni is, ami azt jelenti, hogy először alszom egyet az autóban, aztán sokat kell menni erdőben, meg fel meg le. De van patak meg tó, amiből sokkal jobbat lehet inni, mint a tálamból, ami mindig a gazdiéknál van egy palack vízzel együtt.
Nem beszélve arrról, hogy a patakban sétálni is jó. Erre még Nati tanított meg. Már három hónapja, hogy nincs velünk...

14/08/2023

A Gazdi hozta ezt a képet Lagosantoból, a bolt elől, és mondta, hogy most már én is mehetek vele bevásárolni, mert vannak direkt kutyáknak való bevásárlókocsik.
Ránéztem a két ártatlan szememmel, és benne volt a kérdés: mit akarsz venni, egy szem túrórudit? Mert ha én oda beülök, más nemigen fér el.

08/08/2023

Kiraktam ezt borítóképnek, mert ez az egyik kedvenc képem. Hat éve készült, amikor először jártam Olaszországban. A háttérben a Lago Di Ledro, mi meg erőteljesen figyeljük a Gazdit, aki pizzáért ment. Látjátok a ráncot a homlokomon? Erőteljes aggodalmat fejez ki, hiszen akkor még csak pár hónapja éltem velük, de már akkor tudtam, hogy mindenre is képesek... Natit persze akkor is csak a pizza érdekelte.
Egyébként ma két hónapja, hogy elment.

06/08/2023

Mióta igazából kitört a nyár, délután nem lehet sétálni, mert megüt a guta - legalábbis a Gazdi szerint, de szeretném én látni azt a Gutát, hogy megpróbál minket megütni. Úgy lemorgom, hogy csak na.
Mindenesetre mostanában reggelente járunk sétálni, amkor még mindenki alszik. Van, hogy a tengerhez megyünk, máskor meg ide, a pomposai apátság parkjába. Itt van tó, meg sok fű, de a járdát szeretem a legjobban, mert az nem vizes és nincsenek benne kicsi szúrós bizbaszok, amit a Gazdi királydinnyének hív.
Hatkor kinyit a bár, és ha olyankor még ott vagyunk, a Gazdi leül a teraszára inni egy kávét, én meg addig vagy felderítem a teraszt, vagy elheverek az asztal alatt. Ja, be is mehetek vele amíg rendel, ami jó, mert utálom egyedül hagyni.

08/07/2023

[Berci]
Egyedül vagyok a tengerparton a felkelő nap fényében, és szép vagyok.
Csak az a baj, hogy Nati nincs velem. Ma egy hónapja, hogy elment, és azóta mindent nekem kell csinálnom.
Reggel két helyet kell elfoglalnom az ágy végében, egyedül kell gondoskodnom a macskatányérok elmosogatásáról, és amíg dolgoznak, mindkét Gazdi lába környékén nekem kell sündörögnöm. Nincs Nati, hogy elosszuk a feladatokat. Nincs kivel játszanom sem, na jó, elmegyünk hetente többször a Parco dell’Ossoba, ott vannak más kutyák, Miát különösen bírom, de az nem ugyanaz.
Amikor a Gazdival lemegyünk reggel a tengerpartra, tele van hellyel az autó hátulja, ez jó, de sokkal jobb volt, amikor Natival versenyeztünk, ki száll be először.
A cicák teljesen el fognak kanászodni, mert az már nem fér bele az időmbe, hogy őket is igazgassam - ez Nati dolga volt. Keresztül-kasul grasszálnak a házban, felmásznak mindenre, dolgokat lökdösnek le, de már a fejemet sem emelem fel.
Régebben mindig egyszerre kaptunk vacsit is - leültünk a Gazdival szemben, neki mindkét kezében egy-egy tányér, let***e elénk, a szemébe néztünk, és mondta, hogy "Tiéd!", és belevágtunk. Most is ugyanígy csinálja, de csak egy tányér van a kezében, és látom rajta, hogy hiába játssza meg magát, csak üresnek érzi a másik kezét. Azt hiszem, neki is nagyon hiányzik.

20/06/2023

08/06/2023

[Berci]
Natiról ezt a képet őrizzétek meg magatokban, amikor boldogan szalad a tengerparton, meg rákok után kutat a homokban.

12/11/2022

[Berci]
A Gazdi beiratott minket a lagosantoi kutyaklubba. Ez egy nagy terület, olyan, mint egy labirintus, van egy kanyargós, kerítéssel elkerített folyosó, ahonnan hat kertbe lehet bejutni. Ez azért jó, mert nem kellett rögtön a régi klubtagokkal keveredni, és minden kutya a saját vérmérsékletének megfelelő kutyákkal játszhat.
Mi még újak voltunk, ezért kaptunk egy saját kertet, és a többi kertből a többiek úgy jöttek oda hozzánk a folyosón, és a kerítésen keresztül ismerkedtünk.
Mondta a Gazdi, hogy beszélt Katiával, aki kitalálta az egészet, és december végéig ketten 9 euróért bármikor jöhetünk, és kapott kulcsot is, hogy ki tudja nyitni a kaput.
Jövőre egész évre 15 euró lesz, és akkor is bármikor jöhetünk, ami jó, mert én pont bármikor szeretek sétálni menni.

06/11/2022

Na, én vagyok fotogénebb, vagy a nagy tégkarakás a háttérben?

05/11/2022

[Nati]
A Gazdi csak ezt a naplementés képet tudta lőni rólunk, ezt is úgy, hogy a nap az ő háta mögött megy le.
Persze, mert a tenger felől felkelni szokott.
Szeretem ezt a helyet, mert nincs tele a fű szúrós bigyókkal, amik belemennek a lábujjaink közé, mint a mező felé menet.
Tulajdonképpen nincs is fű, csak homok, amiben tök jól lehet szaladni, meg víz. De milyen víz! Nem olyan, mint a kedvenc patakom, amibe bele lehet hasalni, hanem jön szembe.
Berci azt mondta, nem is víz, mert nem finom és nem lehet meginni.

21/09/2022

Néha egy macskának is lehet igaza. Olvassátok el, és osszátok meg!

Ez most hosszú lesz, ráadásul nem is különösebben vidám téma. A Szőri olvassa, hogy már az állatmenhelyek is veszélybe kerültek az energiaválság, vagy mi a franc miatt, és amiatt, mert nem tudják kifizetni a számláikat, kénytelenek létszámstopot hirdetni, illetve nem tudnak az olyan állatokon segíteni, akiket amúgy nem tudnának örökbe adni, mert azok már öregek vagy betegek. Tehát a legszerencsétlenebbek járnak újra a legrosszabbul, de lefordítom Alfira: k***a világ van. Mondjuk én ezt már megmondtam a születésem után nemsokkal, hogy be fog következni, de mindenki viccnek gondolta.

Aztán most, pont úgy, mint a képen, a háttérben leselkedő szörnytől lesunyt füllel rettegnek sokan, hogy mi fog történni. Akkor ezt is elmondom.

Az fog történni, hogy aki eddig szarban volt, az még nagyobb szarban lesz, akit pedig eddig sem vettek szarba sem, azt ezután levegőnek nézik.

Olvassuk a Szőrivel, hogy a menhelyek már nyáron írtak a megfelelő (ha-ha) embereknek egy nyílt levelet, hogy valamiképp segítsenek, de érdemi választ - természetesen - nem kaptak. Erről eszembe jut, hogy én is kiváló lennék bármilyen hasonló pozícióra, mert nekem is az a lényeg, hogy legyen kajám, ágyacskám és lehetőség szerint mindenki hagyjon békén, meg szeretem a szőnyegen ülve nyalogatni a seggem, ha épp olyanom van, tehát nem sokban különbözöm azoktól, akik a legmagasabb szinteken "foglalkoznak" úgy általánosságban az állatvédelemmel.

Na, de miután a nyílt levél szarba sem volt véve (miért is lett volna?), akkor felkeresték az Ovádi Péter nevű embert, aki a Nemzeti Állatvédelmi Program miniszteri biztosa, aki szarba sem vette az állatvédelemmel foglalkozó szervezeteket, menhelyeket, erről pedig az jut eszembe, hogy kiváló miniszteri biztos lenne belőlem, ugyanis tökéletesen tudok szarba sem venni dolgokat, illetve nekem annyi előnyöm megvan vele szemben, hogy nem tudok köpni, tehát, ha tükröt látok, akkor nem érzek késztetést rá.

A Szőrivel tudunk a környezetünkből olyan menhelyről, ahol annak a vezetője a saját kocsijával jár állatokat menteni, ugyanis az állatmenhelyek - természetesen - piaci áron tankolhatják a tulajdonukban lévő járműveket, illetve a rezsi szempontjából ők vállalkozásnak számítanak, tehát a számláik egy szempillantás alatt ugrottak meg úgy, mint én, amikor a Gyerek lesből támadva üvöltözni kezd velem.

Sorolhatnám tovább is, mert az is eszembe jutott, hogy, akik eddig adakoztak akár csak egy zsák táppal is, azok nem biztos, hogy a jövőben is képesek lesznek, mert sokan örülnek, ha a saját ételüket meg tudják majd venni. Meg akkor már az is eszembe jutott, hogy k***a drága lett az állateledel is.

De leginkább az jutott eszembe, amikor tavaly februárban nagy örömmel bejelentették, hogy lesz nekünk új állatvédelmi törvényünk, még konzultációt is tartottak róla. Arra is emlékszem, hogy az állatvédelmi szervezetek örültek neki, hogy valamelyest majd jobb lesz a helyzet, hogy az ilyen-olyan miniszteri biztosok majd most talán egy kicsit nagyobb kupac szarnak fogják őket nézni. Nem nézték.

Szóval, k***a világ van. Én lennék a legboldogabb ezüstcirmos, ha nem kéne ilyenekkel foglalkoznom, de úgy érzem, hogy muszáj erről is beszélni egy kicsit.

Jó, ha nagyon hamar az eszébe vési mindenki: mint olyan sok szektor a múltban és a jövőben, az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek is az út szélén lesznek hagyva, szóval talán ideje volna egy kis érdekérvényesítő képességet valamilyen kalapból előrántani, mert aki egyszer befogja a száját, annak nem fogják engedni, hogy még egyszer kinyissa.

02/09/2022

[Berci]
ma egész nap csak feküdt, még ugatni se kelt fel, csak azért, hogy máshol feküdjön le. Úgymond a lábát pihent***e. A jobb oldali bal elsőt. Mert balból van neki négy is...
Merthogy tegnap olyat játszottunk, hogy neki kell futni egymásnak, felugrani a levegőbe, ott összeütközni, leesni, aztán futni.
Nati meg a négy bal lábával rosszul ért vissza a földre, és megrántotta az, a balt, ami jobb oldalon van elöl. Aztán egész este meg siránkozott, meg nyüszített és játszotta a nagybeteget.
Ma a Gazdi elment a kutyadoktorhoz és hozott neki tablettát, amitől nem fáj. Meg is lett az eredménye, tök bolond lett, futkározott, meg rongyot rángattunk.
Kíváncsi leszek, holnap hogy lesz...
A kép még nyáron készült, amikor még ennél is melegebb volt, de rábeszéltük a Gazdiékat, hogy menjünk sétálni. Persze Nati az, aki beleül az ivótálba.

08/08/2022

16/07/2022

[Berci]
mindig kitalál valamit, hogy ő kerüljön a középpontba. Most éppen valami csomót növesztett az oldalára, amit a gazdiék megmutattak az állatdoktornak, aki azt mondta, hogy ezt jobb lenne minél hamarabb kiszedni onnan. Így is történt, és Nati roppant hülyén nézett ki a gallérral. Igaz, csak addig volt rajta, amíg hazaért. Amikor először a kapuban akadt el, aztán nem tudott inni, mert fennakadt a tölcséren, a Gazdi levette róla azzal, hogy ha nyalogatni meri a sebét, akkor rögtön ráhúzza.
Azt hiszem megért***e, mert békén hagyja az oldalát.
A képen vacsi utáni édes álmát dünnyögi, úgy is mondhatnám, kutya baja...

11/06/2022

[Nati]
A Gazdit nem szabad az internet közelébe engedni. Most is két percet olvasott, és rögtön rámfogta, hogy mutáns vagyok, meg hogy melanokortinom van, méghozzá rögtön kettő is.
Miért vagyonk szociálisak az emberrel, na miért?
A tudósok szerint azért, mert mutálódott a génünk, szerintem meg azért, mert a gazdi enni ad, én meg megcsinálom a hülyeségeket, amit kér. Deal.

A genetic and behavioural study has identified two mutations in a gene called melanocortin 2 that help explain why dogs are so social to humans

25/04/2022

[Nati]
A Gazdi a műtétem óta mondogatja, hogy meg kell majd olajozni a könyököket. Az nem baj, mert éppen nincs porcom benne, és ha rosszul mozdulok, a csont ér a csonthoz, és olyankor fáj.
De ilyenkor jön a csodamájkrém, amitől elmúlik a fájás és jól tudok aludni.
Ma meg megint elindultunk sétálni nélkül, és megint autóba ültünk, és elég hosszan utaztunk. Aztán kiszálltunk és a Gazdival besétáltunk egy kapun, Meg is tetttem egy pár lépést, amikor rájöttem, hogy itt már voltam, és meg akartam fordulni, de a Gazdi nem engedte. Mondta, hogy most fogják olajozni a könyökömet, és utána jó lesz.
Hát most utána van, de nagyon kóvályog a fejem, és csak fekve tudom ugatni a népeket az utcán.

15/04/2022

[Berci]
A Gazdi meg szokott dicsérni. Ilyenkor azt mondja, hogy Okosberci vagyok. Én meg persze vigyázok rá, hogy ne adjak túl gyakran rá okot, mert nem akarok okos lenni. Ha okos vagyok, akkor egy csomó mindent első szóra meg kell csinálnom, ha meg nem vagyok okos, akkor meg legyintenek, hogy persze, hát ő a Berci...

26/03/2022

[Nati]
A Gazdit majd' minden nap megsétáltatjuk, ez az egyik kedvenc helyünk. Innen messze látunk mindenfelé (meg a Gazdi is), nem kell folyton a bokrok mögé hallgatózni, hogy van-e ott valami, amit azonnal fel kell deríteni. Tele van minden szaggal, a föld alatt is, meg lehet sokáig egy irányban futni, meg vissza a Gazdihoz.

12/03/2022

[Berci]
Natinak letelt a két hét póráznyugalom, ami azt jelent***e, hogy csak pórázon és csak sétálhat. Nehezen bírta, mert azt hitte, hogy minden rögtön oké, de mondta neki a Gazdi, hogy lábadoznia is kell, és utána fokozatosan terhelni.
Nekem meg az a dolgom, hogy relahi... lerabi... szóval segítsek neki rendbe jönni, ezért együtt dolgozunk.
Muszáj volt nekiállni olajat keresni, mert azt mondta a Gazdi, hogy olyan drága lett a kajánk, hogy ezt már csak egy olajsejk bírja.

04/03/2022

[Nati]
Mióta megoperálták a lábamat, most mentünk el először nagyobbat sétálni. Tulajdonképpen nem is sétálni indultunk, hanem a gazdiék megint beraktak az autóba mindkettőnket, és ott utaztunk nem sokat.
Oda mentünk, ahol röntgeneztek, mialatt aludtam, csak most kivették a madzagokat a lábaimból, meg kaptunk oltásokat, hogy ne legyünk veszettek.
Utána megint autóztunk egy kicsit, és egy igazi TÓ mellett szálltunk ki. Volt benne egy szigetféleség amiről azt mondta a Gazdi, hogy az csak most látszik, majd nyáron eltűnik, de az nem igazán érdekelt, hiszen a tó vízből van, és a víz arra való, hogy szaladgáljunk benne.
Szigorúan egyenletes sebességgel, mert megiramodnom, meg ugrálnom még nem szabad.

16/02/2022

[Nati]
Tegnap reggel már az gyanús kellett volna, hogy legyen, hogy a gazdikkal egyedül indultunk sétálni, nélkül.
Végigsétáltunk az utcán, aztán autóba ültünk, vagyis én feküdtem, mert akkor nem esek el. Aztán kiszálltunk, ott is sétáltunk egy kicsit, és bementünk egy házba, ahol már volt egy pár kutya. A Gazdival bementünk egy szobába, ahol ült egy ember, és nekiállt hajtogatni a lábamat, láthatólag arra volt kíváncs, mikor kezd el fájni. Aztán kaptam egy tablettát, amit a Gazdi letolt a torkomon és nem tudtam kiköpni.
Átmentünk egy másik szobába, ahol beküldtek egy szobaketrecbe, és rámcsukták az ajtót. Ezene meglepődtem, mert ilyet nem szoktunk jtszani. A Gazdi meg elindult kifelé, csak az ajtóból szólt vissza, hogy Várj! Mindjárt jövök! Akkor jó, minddig ezt mondja, ha elmegy otthonról. Kicsit később elálmosodtam, elvackoltam, és nekiálltam aludni.
Mikor felébredtem, mind a négy lábamon kötés volt, és az elsők fájtak, de másképp, mint ahogy szoktak. Kinyitottam a szemem, és ott guggolt a gazdi. Megpróbáltam felállni, de nem ment - kellett még hozzá jó sok idő. Aztán szólt a Gazdi, hogy menjünk haza, akkor majdnem felpattantam, de szédültem, mint a fene, csak nagy nehezen sikerült.
A kocsiban hazáig aludtam, azán kivettek, bemásztam a helyemre és reggelig aludtam. A lábam most is fáj, de a hátsókról már lekerült a kötés, állítólag ott valami kanül volt.
Reggel azért kisántikáltam a ház elé, hogy elmeséljem az utca kutyáinak, mi történt velem.

12/02/2022

[Nati]
A minap indultunk sétálni, még az utcában mentünk, és úgy csináltunnk, mintha jó kutyák lennénk a pórázok elején. Jött szembe egy ember, és megkérdezte a Gazdit, hogy sétálni megyünk-e. Ezt nagyon nem ért***em, hiszen pont azt csináljuk, de az emberek néha tök logikátlanok.
Aztán megkérdezte azt is, hogy nem elég a kert, hogy minden nap sétálunk?
Erre az jutott eszembe, hogy ... {ezt a Gazdi kitörölte}.
Most gondold el, hogy otthon vagy egész nap, mehetsz a kertben kerítéstől-kerítésig. Már ismersz minden fűcsomót, minden szál virágot, minden szagot. Uncsi.
A séta a felfedezésé. Megszagolunk mindent, megtudjuk, mi történt, mióta erre jártunk. Ezt szagnyom-maradékokból összerakni nagyon fárasztó ám! Jobban elfáradunk benne, mintha fel kellene szaladni a hegyre.
Meg aztán, ha olyan helyre érünk, a Gazdi el szokott engedni pórázról, szaladgálhatunk szabadon, amíg vissza nem hív, hogy együnk egy jutifalatot. Ezt többször is el szoktuk játszani. Meg FEL kell ugrani egy nagy kőre falatért, onnan LE kell ugrani egy másikért.
Meg JOBBRA és BALRA kell menni, ha a Gazdi mondja.
Mire hazaérünk, annyira fáradtak vagyunk, hogy vacsizni is alig van erőnk.
Szóval a séta nem a fehérzoknis, szandálos vasárnapi magamutogatás, hanem kell. Nekünk is, meg a gazdiknak is. (Azt meg a Gazdi olvasta, hogy aki kutyát tart és rendszeresen sétál vele, az tovább él. Lehet, hogy ezért visz minket minden nap?)

23/01/2022

[Nati]
Na, így viselkedik a gyerek, ha játékot kap

15/01/2022

[Berci]
Ezek itthagytak. Egyedül. Fogták magukat, Natit berakták a csomagtartóba és elmentek.
Ja, úgy rakták be, mert nem bírt felmászni. Elmentünk délután sétálni, Nati kicsit bicegett időnként, de ilyt már csinál egy ideje, kap is porcerősítőt rendszeresen. Szóval bementünk az erdőbe, szaglásztunk, kapartunk is egy kicsit, aztán Nati fogta magát és leült.
A Gazdi szólt neki, hogy gyere, megyünk tovább, akkor felállt, bicegett kettőt, leült, és felnézett a Gazdira, hogy mennék én, de nem tudok, most te jössz.
A Gazdiék megvakarták a fejüket, merthogy Nati is majd negyven kiló, nem lehet csak úgy ölbe kapni és hazavinni, aztán a Gazdi engem hazavitt, a Gazdina meg ottmaradt Natival. Végül a Gazdi visszament értük kocsival, aztán nagy telefonálgatásba kezdett. Aztán berakták Natit a kocsiba, engem meg itthagytak. Tökegyedül, két macskával.
Nati kapott szurit, amitől most már nem fáj a lába, jövő héten meg viszik valami röntgenizére, bármit is jelentsen ez.
Mindegy most legalább itthon vannak mindahányan.
És a vacsoránkat sem felejtették el.

04/01/2022

A KÖLYÖKMŰHELY foglalkozásainkon a kölykök tanulnak, a gazdik töltődnek, így megy ez nálunk! 😉 Szombaton és vasárnap várunk mindenkit, jelentkezni érvényes oltásokkal itt: https://bit.ly/SciDogBejelentkezes

31/12/2021

Na. Szóval !

02/12/2021

Közeledik a karácsony... Amennyiben szeretnéd meglepni valamelyik gazdi nélküli árva kutyust, akkor csatlakozz Te is az Angyalka küldetéshez 🥰

25/10/2021

03/10/2021

[Berci]
Hat ma rám hozták a frászt.
Mentünk a Gazdival az erdőbe sétálni, Natival viháncoltak, hogy van víz a patakban (mert csak akkor van, ha a szomszéd földesúr kinyitja a zsilipet), úgyhogy siettünk, hogy Nati kedvenc fürdőhelyéhez érjünk.
Ezt a fürdésmániát nem igazán értem ugyan, mert a víz ara való, hogy megigyuk, de Nati ha vizet lát, rögtön selátsehallani kezd és csak megy bele, mintha muszáj lenne.
Szóval az utolsó kanyar előtt jártunk, Nati elöl, a Gazdi pár lépéssel mögötte, én meg hátulról vigyáztam rájuk, amikor a Gazdi hirtelen visszahívta Natit, és egy pillanat alatt a nyakába akasztotta a pórázt. Addigra utolértem őket, és mire körülnéztem, már az én hámomon is kattant a karabiner. A Gazdi meg hangosan előreszólt, hogy "Mi már pórázon vagyunk!"
Jobban körülnéztem, hogy kinek kiabál, amikor meglttam a KUTYÁT. Natinál vagy másfélszer nagyobb volt, és akkora feje volt, hogy a cicák egyszerre meg tudtak volna fordulni a szájában. És jött.
Möfötte meg egy kis csutka, alig látszott ki a földből. Gazdijuk meg sehol. A Nagy Kutya közben odaért Natihoz, engem meg a Gazdi félretolt. Nati meg csodák csodája nem kezdett el nagylánykodni, hanem tök barátságosan megszaglászták egymást. Közben megérkezett az emberük is, rájuk t***e a pórázt, akkor rájuk morrantam - már a miheztartás végett. Nati meg teljesen elfelejt***e a fürdést, annyira odavolt a Nagy Kutyáért.
Aztán, amikor továbbmentek, persze eszébe jutott, nyakig merült a patakba...