The Duhaj Life (2025)

25/06/2024

- HU - (EN below)
Sweet 16! Igen, ezt is megéltük, Duhaj pontosan 16 éves ami egy olyan szám amit még nehezemre esik hozzápárosítani, illetve 3 napja volt a 10. évfordulónk is... egy egész évtized...

Majd egyszer ha már nem olvadozunk a melegtől és összeszedem a gondolataimat akkor írok egy normális 10 éves posztot hogy mi minden történt a 10 év alatt. Nem tudom mikor, még van februári poszt is ami sose látta meg a napvilágot :D

Addig is kapott manipedit meg 2 puszit :)

- EN -
Sweet 16! Yes, we are here, Duhaj is now 16 years old, a number I find hard to associate with him, and 3 days ago we had our 10th anniversary... one whole decade...

Once when we are not melting from the heat and I collect my thoughts, I'll write a proper 10-year post about what happened in all this time. I don't know when, I still have a post from February that never got published :D

In the meantime, he got a fresh manicure and some kisses :)

22/05/2024

- EN -

There’s a new TikTok trend that I only know about because my favourite YouTuber (felinehoi) also did it on YouTube and Instagram. Because not even entrepreneurship could lure me to TikTok yet. The trend is about following your horse’s lineage, with pictures if you can, to see how far it goes. Feline got to 1700, but her horse has thoroughbred ancestry so no wonder, they are usually well-documented.

This made me think of how far Duhaj’s lineage would go, since his sire, Vypad, is an arabian, and they are also usually documented. I promise it’s not just some random horse-listing post because I found out quite some surprising things about my horse, but let’s go in order. The Hungarian Horse-breeders’ National Union’s (MLOSZ) website helped me a lot, as their database went public a few years back, and since Duhaj remains a Hungarian horse, to my surprise he’s also in the database (I would’ve been happy to find Vypad, but finding Duhaj was even better).

My first surprise: a fully documented maternal line. We knew his dam is called Piros (“red”), saw pictures of her too, and she looked like a hucul. Thus the hucul-arab name we’ve used for the past 10 years. The person we bought Duhaj from said something about South-Slavic small horse, a breed not even Google could find, so we settled for hucul.

But let’s start with Vypad and his sire line, as follows:

4719 Vypad (1996) -> 349 Pamor I (1991) -> 197 Murmansk 9 (??) -> Muscat (1971) -> 91 Salon (1952) -> 40 Negatiw (1945) -> 37 Naseem (1922) -> Skowronek (1909) -> Ibrahim (1900)

No more ancestors after Ibrahim, but it still goes to 1900. Note they are all arabians (no-brainer, but important for later). So let’s see Vypad’s maternal life (dam, then sire line):

1050 Vena (1990) -> 263 Mergen 17 (??) -> 38 Naslednik (1961) -> 43 Nil (Azmi) (1954) -> Sid Abouhom (1936) -> El Deree (??) -> Inshass (??)

The last 2 horses have unknown birth dates, but judging from the date of 1936 it should also go back to around 1900. So I turned my attention to Duhaj’s maternal line (dam, then her sire line):

Piros (2003) -> 3997 Naróg (1997) -> Tulipan (1979) -> Orez (1974) -> Nalewajko (1963) -> Tok (1953)

Here comes the first surprise: Piros and Naróg are without a breed in the MLOSZ database, but Tulipan is registered as a konik! (It’s a small, sturdy Polish breed, similar to hucul but not the same) But to stay on topic, let’s see Piros’s dam (Polka Hadena) and her sire line:

Polka Hadena (1998) -> Tamir (1993) -> Palasz (1983) -> Lamus (1977) -> Lis (1957)

The line only goes so far, but from Tamir upwards they are all mostly registered as koniks. This made me wonder if we knew things wrong (which is not hard with the lack of information), and in truth I have a konik-arab mix. (Not like it matters, but it’s an amazing rabbit hole) I wasn’t sure if konik is in the database as a type or breed, and why Duhaj’s grandparents didn’t get registered as such if they are both duns and have konik parents each. Piros was a red bay, much like Duhaj, so it’s understandable if her lack of dun excluded her from the konik registry, but I can’t explain the grandparents.

But there’s more!

From the sire line of Polka Hadena, Duhaj’s maternal granddam, Tamir is interesting. His pedigree stops everywhere at the great-grandparents, except for a mare on the damline called Nora. Nora is registered without a breed, but her dam’s sireline has names such as “266 Shagya XX-7”, “Shagya XX” and other arabian names, while her pure damline features “North Star XIX-5” (who I assume was a furioso north-star, a Hungarian breed). They are all registered without a breed, but I don’t think I’m too wrong to assume arabians, shagya arabians, and furiosos. (Shagya arabians are another Hungarian one, a type of arabian).

Nora’s sireline has a grandfather, Satelit, a thoroughbred, and from there up it’s all thoroughbreds until 1807 (plus two ancestors without birth dates).

So from this supposedly anglo-arabian mare (Nora) and unknown father Tundra was born, who was a dun but was registered without a breed (so, half-konik), whose foal was Tyrsa (¼ non-konik), who finally got registered as a konik. From here we have Tiara (12,5% non-konik), Tamir, Polka Hadena, Piros, and Duhaj.

I admit it’s a lot of names, and hard to keep in mind who is who without having the pedigré in front of you. And we found a lot of breeds, for reference, here’s a list of breeds and the number of generations (parents are 1st, grandparents 2nd, etc):

Vypad arabian, 1st generation
Tulipan konik, 3rd generation (but honestly Naróg and Polka Hadena are surely also koniks, I’ll talk about them some more later)
Nora assumedly anglo-arabian on the konik line, 7th generation
Satelit thoroughbred on the konik line, 9th generation
12 El Sba III-2 arabian or shagya arabian on the konik line, 10th generation
266 Shagya XX-7 shagya arabian on the konik line, 12th generation
North Star XIX-5 assumedly furioso north-star on the konik line, 12th generation

My point: the shagya, furioso and thoroughbred are so far back in the lineage that it doesn’t really matter, but it’s interesting. If I count from Nora, the 3rd generation down from her already only had 12,5% non-konik blood (if they were only bred with koniks), and the next generation had less than 10%.

Because of these mixes I was wondering if konik was a type or breed in the MLOSZ. Konik as a type includes the Polish konik, the hucul, and several others, according to Wikipedia. I searched for Naróg and Polka Hadena, and there came my next surprise: Google gave me kunfakós! (Kunfakó is a breed bred from the Polish konik, which aims to restore and preserve this Hungarian breed from the Conquest era. Here’s an English article I found about it, as I don’t expect many people to know what it is: https://civilek.info/en/2024/02/27/they-bred-a-horse-bearing-characteristics-of-the-time-of-the-occupation/) Well, currently 1 kunfakó foal from sale with Naróg in his lineage, and Polka Hadena’s name led me to kunfako.hu, the site of the association aiming to breed these horses. Sadly it was bugged out a lot, so I didn’t find the relevant pages, but I did learn from the site they are aiming to select for dun horses (‘fakó’ in kunfakó means dun), which indeed explains Piros’s lack of registration (but she remains a kunfakó in terms of DNA).

Meanwhile I also found the founding of the breed on the site: “With this stallion (a Polish konik) we bred pure Polish konik mares, as well as mares with Polish konik, arabian, shagya arabian ancestry - with arab and hucul blood and small stature - belonging to the group of Hungarian halfbreds - that were registered in our association.” This explains the furioso and arabian ancestry of Nora, whose filly got her into the konik lineage (as Tundra’s unknown father must’ve been a konik).

The MLOSZ database also has Duhaj’s half-siblings, surprising me that he only had 5 on the paternal side, 4 arabians and 1 anglo-arab (poor Duhaj is the only one registered without a breed). On the maternal side he only has 2 siblings, each from Naróg, both dun but only one registered as konik. This supports my theory that while Piros cannot be registered as a konik/kunfakó because she’s not dun, the DNA checks out.

So what did we learn from this research, that was perfect to procrastinate quite a few things?
- Back to the TikTok challenge, the straight sireline goes back to 1900. If we search around aggressively, we go back to 1807. Not bad!
- We found arabians on both sides of the family tree, and far, far away even thoroughbreds and furiosos. It’s not relevant in the distance of 7-12 generations, but interesting.
- We got to know the damline, which was totally new for me, and instead of huculs we got to koniks and kunfakós (thus I imagine konik in the MLOSZ is an umbrella term including kunfakós)

Just to repeat it again: it does not matter, especially after 10 years, whether Duhaj is half hucul, konik, or kunfakó (but the final verdict is kunfakó-arab mix). First of all, breed doesn’t measure a horse, and even if it did, he’s done too much in our time together for it to matter. But it was interesting to delve into his lineage, to find out where he comes from and what’s his story (and now I know more about his family tree than my own), and find the maternal line I didn’t even know existed (I mean, with records). The cherry topping is finding the koniks and kunfakós, which I doubt anyone will know in the Netherlands any better than they knew the huculs.

I think I’m finishing this off here, thanks for reading, and I hope you found it interesting. If you have a horse or favourite horse, I encourage you to look this up too, because it’s fun, interesting, and great to procrastinate with!

(Pic from 2017)

22/05/2024

- HU -

Van a TikTokon valami új lovas trend amiről csak azért tudok mert a kedvenc holland YouTuberem (felinehoi) szintén megcsinálta, YouTube-on meg Instán is. Mert amúgy a TikTokra még a vállalkozói lét se tudott rávenni. Nos, a trend arról szól, hogy végigköveted a lovad családfáját, lehetőleg képekkel ha találsz róluk, vajon meddig jutsz el. Feline eljutott 1700-ig, de ez nem csoda, hiszen angol telivér felmenőkkel rendelkezik az egyik lova, ők pedig eléggé alaposan dokumentáltak.

Erről eszembe jutott, vajon Duhaj meddig menne el, elvégre az apja, Vypad, egy arab telivér, és ők is eléggé alaposan követik a felmenőket. Ígérem ez nem csak valami random ló-felsorolós poszt lesz, ugyanis találtam pár meglepő információt a saját lovamról, de vágjunk is bele! Segítségemre van a MLOSZ adatbázisa, amely egy pár éve publikussá vált, és mivel Duhaj továbbra is magyar ló, meglepetésemre ő is szerepel az adatbázisban (már annak örültem volna, ha Vypadot megtalálom, az hogy a saját lovam is megvan, hab a tortán).

Rögtön az első meglepetés: van teljesen dokumentált anyai vonala. Mindig is tudtuk, hogy az anyja neve Piros, láttunk róla képet is, eléggé huculnak nézett ki. Innen a hucul-arab elnevezés amit 10 éve használunk. Akitől Duhajt vettünk, valami délszláv kislovat mondott be fajtának, azt meg a Google nem ismeri, maradt a hucul.

De kezdjünk Vypadnál, mutatom az apai vonal meddig vezethető vissza:

4719 Vypad (1996) -> 349 Pamor I (1991) -> 197 Murmansk 9 (??) -> Muscat (1971) -> 91 Salon (1952) -> 40 Negatiw (1945) -> 37 Naseem (1922) -> Skowronek (1909) -> Ibrahim (1900)

Ibrahim után már nincs több ős regisztrálva, szóval itt megáll a dolog. Ők eddig mind arab telivérek voltak egyébként. Nézzük Vypad anyai vonalát (tehát Vypad anyja, majd neki az apai felmenői).

1050 Vena (1990) -> 263 Mergen 17 (??) -> 38 Naslednik (1961) -> 43 Nil (Azmi) (1954) -> Sid Abouhom (1936) -> El Deree (??) -> Inshass (??)

Az utolsó 2 ló születési dátuma ismeretlen, de a legutolsó 1936-os dátumból gondolom hogy hasonlóan kb 1900-ig megy vissza. Nézzük akkor az anyai felmenőket! (Anya, majd az ő apai vonala)

Piros (2003) -> 3997 Naróg (1997) -> Tulipan (1979) -> Orez (1974) -> Nalewajko (1963) -> Tok (1953)

Itt jön az első meglepetés: Piros és Naróg fajta nélkül szerepelnek az MLOSZ adatbázisában, Tulipan és a felmenői azonban konyikként vannak bejegyezve! De ne rohanjunk előre, nézzük Piros anyjának apai vonalát.

Polka Hadena (1998) -> Tamir (1993) -> Palasz (1983) -> Lamus (1977) -> Lis (1957)

Itt véget ér a vonal, viszont Tamir és onnantól felfelé szintén konyikok a felmenők. Szóval elgondolkodtam, hogy akkor vajon félretudtuk a dolgot (ami információ hiányában nem nehéz), és igazából konyik-arab keverékem van? (Nem mintha számítana, de ez egy baromi érdekes nyúlüreg) Persze azt nem tudom, hogy konyik mint fajta, vagy jelleg szerepel az adatbázisban, és hogy Duhaj anyai nagyszülei miért nem kerültek bejegyzésre konyikként. Piros pirospej, a szülők fakóként szerepelnek, szóval azt még megértem ha Piros azért nem került bejegyzésre a fajtába mert nem fakó, de a nagyszülőkre nem találtam magyarázatot.

De tovább is van, mondjam még?

Az anyai apavonalból Tamir érdekes, az ő családfáját nézve megáll minden a dédnagyszülőknél, kivéve 1 ükszülőt Tamir anyai vonalán, Nora-t. Nora fajta nélkül került bejegyzésre, de anyai apavonalában szerepelnek olyan nevek mint a “266 Shagya XX-7”, “Shagya XX” és további shagya és arabos nevek, tiszta anyai vonalán pedig “North Star XIX-5”. Egyiknél sincs fajta bejegyezve, de gondolom nem tévedek nagyot ha ebből arab, shagya arab, és furioso lovakra gondolok.

Nora apai vonalán nagyapaként található Satelit, angol telivérként beregisztálva, és innen tovább már angol telivéreket találunk, egészen 1807-ig (illetve plusz két felmenő ismeretlen születési dátummal).

Tehát ebből a feltételezhetően anglo-arab kancából (Nora) ismeretlen apától született Tundra, aki fajta nélkül, fakó színnel van bejegyezve (szóval gondolom félvér), és akinek a csikója, Tyrsa (¼ anglo-arab), már konyikként. Innen pedig megszületett Tiara (12,5% anglo-arab), Tamir, Polka Hadena, Piros, és Duhaj.

Bevallom, ez rengeteg név, és a pedigré nélkül nehéz észben tartani, ki kicsoda és hol van a családfában. Illetve találunk itt rengeteg fajtát, szóval csak szemléltetésképpen, itt egy lista melyik fajta hanyadik generációban jelenik meg (szülők 1. generáció, nagyszülők 2., stb)

Vypad arab telivér, 1. generáció
Tulipan konyik, 3. generáció (de őszintén, Naróg és Polka Hadena is biztosan az, róluk még többet később)
Nora feltételezhetően anglo-arab a konyik vonalon, 7. generáció
Satelit angol telivér a konyik vonalon, 9. generáció
12 El Sba III-2 arab vagy shagya arab a konyik vonalon, 10. generáció
266 Shagya XX-7 shagya arab a konyik vonalon, 12. generáció
North Star XIX-5 feltételezhetően furioso a konyik vonalon, 12. generáció

Értsd: a shagya, furioso, angol telivéres dolgok annyira messze vannak a családfában, hogy igazából csak érdekességek. Ha leszámolom Nora-tól, akkor már a tőle számított 3. generációban volt 12,5% nem-konyik vér (ha azt vesszük hogy csak konyikkal voltak keresztezve), a következő generációban pedig kevesebb mint 10%.

Ezek miatt a keresztezések miatt is gondolkodtam el, hogy vajon a konyik jellegként vagy fajtaként került-e beregisztálásra. A konyik mint jelleg magába foglalja a lengyel konyik fajtát, illetve magát a hucult is (több más mellett). Naróg és Polka Hadena nevére rákeresve pedig jön a következő csavar a történetben: a Google kunfakókat dob ki! Nos, jelenleg 1 eladó kunfakó lovat, Polka Hadena nevére pedig a kunfako.hu oldalra jutottam, de sajnos valami bug miatt nem töltöttek be a releváns oldalak. Azt viszont megtudtam azokról az oldalakról, amelyek bejöttek, hogy a fakó lovakra próbálnak szelektálni, ezért pl Piros nem-regisztráltsága már magyarázható (de attól még kunfakó marad DNS-ileg).

Mindeközben megtaláltam a fajta kialakulásának történetét is az oldalon, amely szerint “Ezzel a ménnel (egy lengyel konyik ménről van szó) fedeztettünk tiszta lengyel konyik, valamint lengyel konyik vérségű, arab telivér, shagya – arab, hucul vérségű, és kistestű – a magyar félvér csoportba sorolható -, az egyesületünk által törzskönyvezett kancákat.” Ez megmagyarázza a furioso/anglo-arab felmenőket Nora oldalán, aki aztán a kancsacsikója révén került be a konyik ősök közé, szóval stimmel a dolog.

A MLOSZ adatbáziságban Duhaj féltestvérei is megtekinthetőek, meglepett hogy apai ágon csak 5 van neki, 4 arab telivér és 1 anglo-arab (szegény Duhaj az egyetlen aki fajta nélkül került bejegyzésre). Anyai ágon 2 testvére van, 1 fajta nélküli, 1 konyik, mindkettő Narógtól. Egyikük szintén konyikként került regisztrálásra, ami alátámasztja hogy ugyan Piros nem kerülhetett be hivatalosan a fakó szín hiányában a konyik/kunfakó regisztrációban, DNS-re stimmel.

Szóval mit is tudtunk meg ebből a keresésből, amely néhány nem-kívánt feladat tökéletes halogatására szolgált?
- A TikTok kihíváshoz egyenes ágon 1900-ig lehet visszavezetni Duhaj családfáját, erős kapirgálásokkal az angol telivéreken pedig 1807-ig. Nem rossz!
- Találtunk a felmenők között arab lovakat mindkét ágon, a távoli messzeségben pedig furiosot és angol telivért is. Relevánsnak rég nem relevánsak 7-12 generáció távolságban, de érdekes.
- Megismertük Duhaj anyai vonalát, ami teljesen újdonság, és hucul helyett konyik és kunfakó lovacskákhoz jutottunk (e szerint el tudom képzelni hogy a konyik mint gyűjtőnév szerepel a kunfakó lovaknál is)

Csak hogy még egyszer szerepeljen itt: baromira nem számít, 10 év után meg pláne, hogy most akkor Duhaj fele hucul, konyik, vagy kunfakó (de ezek szerint akkor kunfakó-arab keverék). Egyrészt, nem a fajta határozza meg a pónit, másrészt, letett ő már rengeteg mindent az asztalra hogy ez akkor se számítson, ha amúgy számítanának a fajták. De érdekes volt kicsit mélyebben feltérképezni, honnan lett ez a drága kicsi ló, mi a háttere, mi a történelme (esküszöm egyébként ezek után jobban képben vagyok a lovam családfájával, mint a sajátoméval), és megismerni az anyai vonalat amiről semmit nem tudtam eddig. Az csak hab a tortán, hogy előkerültek a konyik és kunfakó lovak, nem mintha itt Hollandiában bárki jobban fogja ismerni ezeket mint a hucult.

Azt hiszem ezekkel a gondolatokkal zárom soraimat, köszi ha elolvastad, remélem érdekes volt, és ha van lovad vagy kedvenc lovad, vedd a nyakadba ezt a kihívást és nézz utána, vajon honnan jöttek a felmenői és meddig mennek vissza, mert érdekes, ráadásul nagyon szuperül lehet vele dolgokat halogatni!

(A kép 2017-ből van)

19/12/2023

- EN -
I really wanted to write back in November because I started the No stirrup November challenge, but then it fell through (or rather, drowned) thanks to several weeks of constant rain. Meanwhile, I started my coaching business in October, so in the past 2 months all my time and energy went into that, and whenever I found some free time, I rather biked to go riding than to put something on the blog.

And now we are here in the middle of December, and if I want to be realistic, I know that this is going to be the last post for 2023 because I will be doing everything else in the remaining 2 weeks. So, how is everyone's favourite pony, and how did the year go? Let's recap.

It was a big year for us, because we couldn't close 2022 and greet 2023 together, and I had to settle for a mere walk instead of the traditional New Year's trail. I already knew in January that I was going to move Duhaj out this year because the finances were all in place, so I started the project: researching what I needed to do, who would transport him and for how much, and where he would live. I was lucky because I found an amazing place, my Hungarian vet chipped the horse, and Horse Trans Cargo helped with the transport, so Duhaj arrived in the Netherlands in March, and I became a full owner again.

We had roughly a 1-1,5 years of gap, since besides my Dutch adventures there were also health issues that dictated when and how much I could ride, and my mom who took care of Duhaj 100% after my move couldn't exercise him that much either. For a little pony this is not a problem, he was happily grazing in the pasture, but it also meant that I received him with more fat than actual muscle. Luckily this can be improved, and the next months were about fitting riding together with the weather and the rest of my life.

In September we went on our first Dutch trail ride, which is not exactly like the Hungarian trails, but still outdoors, trees, and of course a lot of bikes, so all in all I'm just happy to have an outside to go to.

In Novemer, to improve my seat and my back muscles, I started the No stirrup November challenge, which got as far as 2-3 rides before the rain killed it completely. This already managed to teach me a lot, however, because once the soreness was gone, I felt quite good, so I want to implement this into the rest of the year. I used my ba****ck pad for this experiment just to do something with it, and I made friends with it, except in canter where the buckles of the dressage girth give me the touch choice between bruising my calves or flying off. I'm going to need either leg protectors or another solution.

Since I lost the stirrup, I thought I'd lose the bit, too, or rather, let's use the hackamore that's also just sitting in my closet. Neither of us can figure out what to do with it, which might change with some more practice, but even the 1 ride I tried it for (again) felt like a waste of time when I would've achieved more with a bit. This is a completely different style that I know nothing about, and it's hard to teach it to the horse when I don't even have the theory down. Overall, I like experimenting with such things, but this so far is a fail.

Currently, Duhaj is very happy, in a separate pen because when he eats, no one else eats. There's a rubber flooring installed underneath one feeder, but it's for nothing if the other 4-5 horses are expelled into the mud because of a fat little pony, so he went to a separate pen. This is not a problem, especially because now we can control his food, so his form is looking quite good.

I went to walk him in-hand the other day on trail just to allow him to spook and snort at his heart's content (it’s been another break in our riding), being glad that he wasn't doing this show under me. I also liked the exercise, though I do bike and clean the pasture regularly. I've been wondering about teaching Duhaj to go beside the bike because the trail roads would support it, and it would be adorable for him to run after me (until he spooks or jumps and makes me fall, which is a theoretical problem I'm still trying to solve).

What are the plans for the future? It's a very good question and I can't, or rather, don't want to answer it, because things never turn out how I plan :D I will start the new year with riding for sure, I will try to regularly get out 2-3 times a week depending on the weather, we haven't been on a trail ride alone yet, and I also want to play more with stirrupless riding. I want to find new things in groundwork because currently it's maxed out, and the newest thing so far is teaching another horse-rider pair about it. Otherwise, 2024 can bring whatever it wants, but only good things!

Since me, the horse, and snow hadn't been in one place, one time since 2021 (and currently it's still 10C out here), I can only wish you a Merry Christmas and a successful, horsey New Year with a few recent pictures. Thank you for following us in 2023 as well and witnessing how we went international. We're coming back with new crazy adventures next year!

19/12/2023

- HU -
Még novemberben nagyon akartam írni mert belevágtam a No stirrup November nevezetű kihívásba, de aztán a folyamatos esőzés miatt ez a dolog csúfos kudarcba, vagy pontosabban pocsolyába, fulladt. Mindeközben október végén elindult a coaching vállalkozásom, amit azt jelenti hogy az utóbbi 2 hónapban minden időm és energiám abba ment bele, ha meg volt egy kis extra, akkor inkább kibicikliztem lovazni minthogy nekiálljak valamit termelni a blogra.

Most pedig itt vagyunk december közepén, és ha nagyon realisztikus akarok lenni akkor tudom hogy ez lesz az utolsó posztom 2023-ban, mert a fennmaradó 2 hétben megint csinálok minden mást is. Szóval, hogy van mindenki kedvenc pónilova, és milyen volt az idei év? Visszatekintésünk következik.

Nagy év volt ez számunkra, hiszen a múlt évet nem tudtuk együtt zárni-köszönteni, a hagyományos újévi terep helyett be kellett érnem egy sétával, ló nélkül. Azt azonban már tudtam év elején, hogy idén valahogy kiköltöztetem a lovacskát, ugyanis az anyagi háttér megvolt hozzá, ezért el is kezdtem a projektet: ez állt abból, hogy mi kell ahhoz, hogy egy ló ide kijöhessen, mik a holland szabályozások, ki, hogyan és mennyiért fogja kiszállítani, és itt hol fog lakni. Szerencsém volt, találtam egy nagyszerű helyet ami viszonylag közel van, a magyar állatorvosom bechipelte, a Horse Trans Cargo pedig segített a szállításban, így március végén Duhaj megérkezett Hollandiába és ismét igazi lógazdi lettem, nem csak amolyan névleges.

Körülbelül egy-másfél év kihagyás volt mögöttünk, hiszen a holland kaladjaim mellett egészségügyi dolgok is beleszóltak abba, mikor és mennyit tudtam lovagolni, édesanyám pedig, aki a kiköltözésem után 100%-osan gondozta Duhajt, szintén nem tudta rendszeresen mozgatni. Egy kicsi póninak ez nem gond, boldogan ellegelészik a mezőn, de ez azt jelentette hogy több pocakkal mint izommal érkezett meg hozzám. Szerencsére ez fejleszthető, és a következő hónapok arról szóltak, hogyan tudom összeegyeztetni a lovazást, az időjárást, meg az életem többi részét.

Szeptemberben eljutottunk az első holland terepünkre, ami nem olyan, mint a magyar, de legalább természet, fák, és persze rengeteg bicikli, én pedig igazából örülök hogy van hova menni.

Novemberben amolyan ülésjavítás célszóval, hogy erősítsem a hátizmaim meg a többit, belevágtam a No stirrup November kihívásba, amiből lett aztán 2 vagy 3 alkalom lovaglás mielőtt dugába dőlt. Már ez is rengeteg tanulsággal szolgált, egyrészt miután eltűnt az izomláz, egészen jól éreztem magam, szóval ezt a kengyelnélküli lovaglást be kéne iktatni úgy általánosságban is. Erre amúgy a szőrnyergemet használtam, csak hogy azzal is kezdjek valamit, és már egészen összebarátkoztunk, csak vágtában ébredtem rá hogy vagy kell egy lábvédő, vagy egy alternatív megoldás, ugyanis a díjlovas heveder csatja pont a vádlim alatt van, szóval vagy kék-zöldre verem a lábam és kapaszkodok, vagy lehullok valahol útközben a nagy sebességektől.

Ha már nem volt kengyel, gondoltam tegyük el a zablát is, pontosabban, használjuk a szekrényben álló hackamore-t amit igazából csak esztétikai okokból tartok, és ez a továbbiakban is így lesz. Egyikünk se tud mit kezdeni a hackamore-al, ami lehet gyakorlással megváltozna, de az az 1 alkalom is kidobott időnek érződött, mert sokkal többet elértem volna zablával. Ez egy teljesen más műfaj amihez még elméletben se értek, úgy meg elég nehéz valamit megtanulni és megtanítani, meg igazából kelleni nem kell, csak szeretek néha ilyen dolgokkal kísérletezni. Úgyhogy a kísérlet ezen része eddig nem sikeres.

Jelenleg Duhaj él mint hal a vízben, jelenleg külön karámban mert ha ő eszik akkor senki más nem eszik. Direkt a téli időszak miatt lett gumiszőnyeg az etető alatt, de annak semmi értelme ha a másik 4-5 lovacska a vízben toporog a másik etetőnél, ezért a fő felbujtó magánzárkát kapott. Ez nem is baj egyébként, mert így sokkal könnyebb kontrollálni, mennyit eszik, aminek köszönhetően egész csinos formája van.

Egyébként a minap elmentem vele kézen sétálni, ott pedig ijedezhetett és fújtathatott kedvére (leginkább mivel megint egy nagyobb kihagyás után vagyunk), én pedig örültem hogy nem alattam adja elő ezt a műsort. Na meg nekem is jót tesz a mozgás, bár én biciklizek meg legelőt takarítok lelkesen. Egyébként gondoltam már rá hogy megnézem, bicikli mellett hogy jönne, mert simán olyanok a terepre vezető utak, hogy tudnék rajta tekerni, és milyen cukin szaladna utánam (csak aztán ha megijed vagy odébb ugrik, lehet hogy elránt, szóval ezt a problémát próbálom még megoldani).

Mik a tervek jövőre? Ez egy nagyon jó kérdés és nem tudom, vagy inkább nem merem megválaszolni, mert a dolgok sose úgy alakulnak ahogy eltervezem :D Újévkor biztos hogy lovazással fogom kezdeni az évet, megpróbálom rendszeresíteni a heti 2-3 lovazást az időjárás függvényében, egyedül még nem voltunk terepen, és a kengyel nélküli erősítő lovaglás is felkerül a napirendre. Földi munkában kellene találni valami újat, mert jelenleg kimaxoltuk a témát, az egyetlen újítás pedig az, hogy egy másik ló-lovas párost tanítgatunk az alapokra. Ezen kívül pedig hozzon 2024 amit csak szeretne, de csakis jó dolgokat!

Mivel én, a ló meg a hó 2021 óta nem voltunk egy helyen egy időben (jelenleg is 10 fokok vannak itt kint), így az utóbbi pár hónap képeivel kívánunk boldog Karácsonyt és egy sikeres, lovas Újévet mindenkinek! Köszönöm hogy 2023-ban is követtétek az oldalt és végigkísértétek ahogy nemzetközi vizekre eveztünk. Jövőre újabb agymenésekkel visszatérünk!

25/06/2023

- EN -
Does every one of our enthusiastic and loyal followers know what special days are there at the end of June? In case someone needs a little reminder: 9 years ago, on 22nd June, we started out with a trailer to a small, almost one-street village, to bring home a little hucul cross. In that journey and decision, there was the pain and heartache of recent years, as well as the hope for the next ones. Would everything be okay? How will we fit together? How far will we go? What will be the end of the story, and what will the chapters in between look like?

These are questions that one can never know the answer to - at least not when you say yes to buying that horse and roll in with the trailer to take it home and start your journey together. In the world of bureaucracy, the horse belongs to you from the moment you sign the papers, but no one tells or explains to him that he will go to a new place now, to a new owner, who will take care of him during the good times and hopefully even in the bad ones. There's no point in showing the papers to the horse, that "yes, you are mine now, behave", as his recognition, love, respect, and cooperation have to be earnt. There's no money or paper that would redeem the time, love, and energy you put in, those weeks, months or years that make the horse-rider pair into who they become.

It also happens that the beginning of our story together is close to another date, namely, Duhaj's birthday, which is 25th June. Now he enters his 15th year of life, and although he has probably more than this much in front of him still, I can see the years in his face. He's middle-aged, which luckily only shows in the fact that I have to get dental done for him every year, and I prefer to do that even at the slightest sign of sharpness (as someone who used to have braces, I know very well what it's like when you have a wound in your mouth).

So yeah, in the recent months I had many things on my mind, especially in terms of where we started from and where we are now. It's still very fresh how far we came from "home" as we changed Hungary to the Netherlands and we are trying to get by in a completely different place. Honestly, this is not the only change, but to list all of them would far exceed just one blog post. Which is most prominent and probably the biggest progress in our lives is in Duhaj's energies. 9 years ago he wasn't even willing to canter in the roundpen, while nowadays in lunging he nicely holds the gait, and I can ride him without a whip. I never would've thought that we could ever leave the whip behind, even if it was mostly for psychology in the past few years. And now, he works in all gaits without it and goes forward without any kind of laziness or falling back (sometimes so much that it's almost scary).

I couldn't tell you how I managed to get this bored laziness to become actual energy. Whoever thinks I know what I'm doing on top of the horse is deeply wrong. I had a lot of trainers, YouTube videos or things read online that gave me direction and ideas - we had the chance to learn from a lot of people in the past decade both in terms of riding and groundwork.

Duhaj is a favourite everywhere, as he's perfectly leadable, the farrier and the vet finish with him in 2 minutes, and even the men who brought him across Europe could only say nice words about him. Of course, this needs in at least 50% the "brought material", his own personality, but the other 50% is 9 years of hard work.

Back in the day, I was only dreaming about what wonderful things one can do with a horse, when he follows you, canters with you (when he didn't even want to canter alone!), and moves in every direction at the merest of touch. And now we are here, when even liberty circles are not impossible, just a question of practice, and we have managed to learn so much in groundwork that it's slowly reaching the limits of my creativity.

It always sounded so much when someone had their horse for over a decade, and now I get to be in this lucky situation. It seemed so crazy even after 1, 3 and 5 years that it can become a decade, and we got here. We changed both in body and soul, and although I don't know how I can tell, I can see that Duhaj's face is not the same as in 2014, yet inside he remained the same, the years just brought the best version out of him. I'm still working on mine.

With these thoughts, I'd like to thank everyone who was a part of our lives or followed us for the last 9 years. The eventful Dutch life will not stop, but we will be on a holiday for most of July, which doesn't give much way for horsey content.

The Duhaj Life

25/06/2024

22/05/2024

22/05/2024

19/12/2023

19/12/2023

25/06/2023

Address

Website

Alerts

Shortcuts

Share