Krampusz 7 hónapos korában. 💪👊
Azt hiszem érthető, hogy mi miért is találtunk egymásra. 🙆🏻♂️😅
Szervusz fű! Viszlát széna!
Április van, tehát kezdődik a legelés. 🙏
🎵: Finntroll - Gryning
A hősök ünnepe ez. Rájuk emlékezünk, és előttük tisztelgünk. 🇭🇺
Szokásom ilyenkor felhívni a figyelmet arra, hogy ezt a harcot nem csak emberek vívták. A szabadságért vívott küzdelemben társuk volt megannyi ló is.
Lovak, akik szenvedtek, éheztek, izzadtak és fáztak. Sebesülten és rettegve a sortűzzel, szuronyokkal és ágyúkkal szembe mentek. A mi szabadságunkért vágtattak, tapostak, öltek és aztán meghaltak. És én ezért hálás vagyok nekik.
Ahogy hálás vagyok a lovaimnak is, akik tudom, hogy ugyanezt értem is megtennék.
Ki is használom ezt az ünnepi posztot arra, hogy a 2018. márciusában született Krampuszt felköszöntsük.
Nyugodt a munkában, erős a túrán és bátor a harcban. Éljen soká!
(Ezen a videón 3 hónapos volt.) ❤️
Ha a szükség úgy hozza, akkor meg kell állni. 💦🤷🏻♂️😀
Riasztó maroklőfegyver lóháton.
Túl vagyunk a szilveszteren. Az állatállomány a megpróbáltatások után is teljes és egészséges. Az aprójószágokat bezártuk, biztonságba helyeztük. Az első tűzijátékokat pedig a lovak társaságában vártuk meg, hogy lássuk, hogy reagálnak rá. 🐴
Pindúr, jó vezérkanca módjára a csapat védelmére kelt. Szénáját hátrahagyva figyelt. Kökény, kissé óvatosabban, de követte az anyját. Krampusz, a műsornak hátat fordítva ette a vacsoráját. Dolly, a kis pónink, a gyerek programokon szerzett edzettségét kamatoztatva, higgadtan és nemtörődöm módon meditálta végig a bulit.
Kaval... na igen, az öreg veterán. 🎖️
Ebben, az egyik edzőtáborban készült videón őt látjátok alattam. Nézzétek és hallgassátok meg! 💪😀
Szerintetek mennyire rázta meg a szóban forgó éjszaka? 💥🧨
/Bence/
Köves terepen.
Sziasztok!
Bence vagyok. Mostantól én is írok nektek. Tőlem főként lovas témákat kaptok majd. Ezeket igyekszem tanító, segítő és ismeretterjesztő minőségben megalkotni. Természetesen a személyes véleményemet nem fogom és nem is szeretném elrejteni az adott témákban. Csak azt tudom hitelesen bemutatni nektek, ami valóban az életem és a lovaink életének része.
Patkolókovács fia, segédje, tanítványa vagyok, így a pataápolás témájával kezdem. Azon belül is a „patkolva vagy mezítláb?” kérdésben fejtem ki a véleményemet.
Egyre többet halljuk/olvassuk, hogy a patkó csak egy tünetkezelés, mely a buta ember eszköze. Arról nem is beszélve, hogy hatalmas üzlet a patkógyárak és a patkolókovácsok számára, de a lovak kárára. Nem szeretnék a patkolás történelmébe belemenni, mert hosszú lenne. Nekem elég az általam ismert lovas emberek és a saját tapasztalataim, a témában való állásfoglaláshoz.
A patkóellenes irányzat képviselői, gyakran nevezik meg a patára szegelt vasat, minden baj okozójának. Míg a barefoot körmölést az állat problémáinak megoldásaként említik. Terjedt olyan írás, mely azt állította, hogy a patkóval megrövidítjük lovunk életét... (A praxisunkban lévő legöregebb ló 36 éves. Az aktív éveiben végig 4 lábra volt vasalva.) Persze a példámban szereplő állat sorsára nincs befolyással a patkó vagy annak hiánya, mert véleményem szerint ez sokkal inkább genetika és életkörülmények kérdése, de ha az egyik oldal példálózhat ezzel, akkor a másik miért ne tehetné? Tehát a lovad gondjait nem oldja meg a patkó/köröm kérdés, legalábbis nem mindet.
Minden ló más és más. Azt pedig, hogy szüksége van-e patkóra, több tényező befolyásolja. Például:
-a ló genetikai adottságai (pata, láb, takarmányértékesítés stb.)
-tartásmódja
-munkavégzése
-a talaj, amin él
-a talaj, amin dolgozik
Nincs két egyfor
Hóesés
Boldog karácsonyt kívánunk!
