18/12/2023
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=751768516990878&id=100064732086911
SCHRÖDINGER KIJÁRÓS MACSKÁJA
Erwin Schrödinger fizikus a harmincas években tett kísérlete a dobozba zárt cicával bejárta az egész világot.
Ám mielőtt állatkínzással vádolnátok meg az osztrák tudóst, gyorsan hozzátennénk, hogy ezt a tesztet csak elméleti síkon vitte véghez, így egy bársonytalpúnak sem esett bántódása.
Mi is az a híres kísérlet?
Gondolatban egy cicát helyezett el egy dobozban egy olyan radioaktív anyag társaságában, amely vagy lebomlik egy óra alatt vagy nem. Mindkettőre ötven százalék az esély. Ha lebomlik, cián szabadul fel, ami megöli a macskát. Az ő feltételezése szerint, mivel nem látunk bele a dobozba, így nem tudjuk megmondani, hogy egy óra elteltével a macska életben van-e vagy sem. A fizikus gondolatmenete alapján a cica egyszerre lehet élő de ugyanakkor halott is.
Rendben, de hogy jön ez ide?
Ám míg Schrödinger csak elméleti síkon kísérletezett a cicája életével, addig ma macskatartók ezrei teszik ezt kedvenceikkel a valóságban. A Magyar állatvédelmi Törvény kimondja, és jobb esetben saját lelkiismeretünk is azt diktálja, hogy mi, állattartókként kötelesek vagyunk a saját állatunk biztonságáról gondoskodni és szökésüket megakadályozni. Szökés alatt itt azt értjük, mikor az állat számunkra ismeretlen helyre távozik vagyis halvány lila gőzünk nincs arról, hogy éppen merre jár.
Kijárós cicatartóktól gyakran hangzik el az az érv, amivel azonnal felmentik magukat a felelősség alól, hiszen az ő cicájuk nem „szökik” meg, csak a szomszéd kertbe, az utcasarokig, vagy a kisboltig csámborog. Mikor merre ugye. Meg aztán az ő cicájuk „okos és képes magára vigyázni”, egyébként is csak a környéken vadászgat, biztosan nem ugrik ki az autók elé, nem szalad át az úttesten, nem megy oda idegenekhez, nem eszik bele kitett ételbe. És természetesen a szomszédságban MINDENKI szereti az állatokat, így egy szó mint száz, a környék biztonságos.
Oké, de mi van, ha mégsem?
És itt jön a képbe a fizikus elmélete azzal a különbséggel, hogy a kijárós cicákat tartók ciánkapszula helyett egy tucat más, az életüket kockáztató veszélyforrásnak teszik ki macskáikat. Bizonyára mindenki ismer valakit, akinek megmérgezték, elütötték, söréttel lőtték meg a cicáját, a szomszéd bántotta, esetleg egy kutya tépte meg, vagy csak egyszerűen egy napon örökre nyoma veszett és sosem derült ki, mi történt vele. És ezzel el is érkeztünk a nagy kérdéshez:
Honnan tudod, hogy a cicád biztonságban van, ha nem tudod épp hol tartózkodik, mit csinál, vagy éppen mi történik vele?
Mikortól számít elveszettnek kedvenced? Ha fél napig nem tudod merre jár? Ha egy napig nem jön haza? Vagy csak a harmadig távolt töltött nap után kezdesz aggódni és nyilvánítod elveszettnek?
Meddig várod őt haza reménykedve, ciccegve és a kis tálkáját zörgetve miközben valójában lehet, hogy már napok óta holtan fekszik az úttest szélén két utcával lejjebb? Az igazság az, hogy cicád pontosan attól a pillanattól van életveszélyben, amint elhagyja a te biztonságos magánterületed, legyen az akár a lakásod, vagy a kerítéssel körbezárt kerted. Pontosan ez az a határ, amin belül még százszázalékosan garantálni tudod a biztonságát. Ugyanis abban a pillanatban, hogy kívül kerül a te biztonságot adó területeden, és fogalmad nincs, merre jár, már nem lehetsz biztos benne, hogy épségben visszatér hozzád.
Schrödinger kitalált macskájának ötven százalék esélye volt az életben maradásra.
És a tiednek te mennyit szánsz?
A jelenleg hatályban lévő 1998-as Állatvédelmi Törvényt és ennek 2010-es módosítására vonatkozó információkat itt találjátok:
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk10027.pdf
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?dbnum=1&docid=99800028.TV&mahu=1
J.I.
