Zizidance - a trükkös kutyasuli08/02/2025
A környezetgazdagítás lehetőségeiről
A játék
A játéknak nincs felismerhető célja, a részvevők gyakorolják és fejlesztik kognitív, fizikai képességeiket, szociális kapcsolataikat, kombinálva különböző viselkedési elemeket, de az eredeti funkciójuktól eltérő módon.
A kutyák tulajdonképpen megélik különböző természetes viselkedési elemeiket anélkül, hogy bármelyik fél sérülne, hiszen a játék csak addig játék, míg mindkét fél annak tekinti.
A kutyák csak ismerős, biztonságos környezetben játszanak, leginkább fiatal korban, de ez egyedfüggő, sok kutya idős korában is játékos marad.
Játékra hívó testjelek, hangok, folyamatos szerepcsere, nyugtató jelek, öngátlás, „self-handikepping” és gátolt harapás.
Ugye, milyen összetett?
A játékot kísérő hangadások nagyon jól megkülönböztethetőek a negatív érzelmi állapotokat jelző morgásoktól és ugatástól. A fajtársakkal való játék a természetes interakciók legjobb módja, kiválóan levezeti a felesleges energiákat és építi a kapcsolatokat.
Nagyon fontos figyelnünk a kutyák közötti kommunikációt a játék során, és bármelyik fél részéről nem komfortos a játék, meg kell szakítanunk azt.
Sok jelből következtethetünk arra, hogy a játék kezd eldurvulni.
Ha valamelyikük menekül, behúzza farkát, ha valamelyik - akár véletlenül - fájdalmat okoz a másiknak, ha megijeszti a másikat, ha az erősebb nem fogja vissza erejét, ha az egyik fél számára nem egyértelmű, hogy ez most játék, ha valamelyik párosodni akar (nem imitálva), ha vadászatba, agresszióba kezd hajlani a játék valamelyik részéről. Érdemes figyelni a hangadásaikat is, amelyek hirtelen megváltozhatnak. Amennyiben nem vagyunk biztosak a játék játék voltában, érdemes visszahívni az „agresszort”, a másikat pedig elengedni. Utóbbi kutya testbeszédéből egyértelmű lesz számunkra, hogy részéről rendben van-e a folytatás, visszamegy-e a másikhoz a játékba, vagy távol marad inkább. Legtöbbször pr perc után a kutyák folytathatják a játékot.
A kutya-gazda játék egyik nagyon érdekes, de még kevéssé kutatott módja, az ún. „mintha” játék. Ember gyermekeknél megfigyelhetünk olyan játékot, amelynek során úgy tesznek, „mintha” valahol lennének, „mintha” a játékszerek igazi tárgyak lennének, (pl. játsszuk el, mintha vendégségbe mennénk), és ezt a játék minden szereplője el is fogadja. Az ilyen játék magasabb rendű gondolkodást feltételez. Kutyáknál is előfordul ez a fajta játék, és bár lehetséges, hogy csak alapösztönöket használ ki a kutya egy ilyen játék alkalmával, előfordulhat bármikor, hogy kutyánk megpróbálja a játék iránt megcsapant lelkesedésünket felkelteni azzal, hogy odateszi a játékát a kezünk ügyébe. Bízhat abban, hogy folytatjuk a kergetőzést, de abban a pillanatban, hogy a játék felé nyúlunk, felkapja azt, és elrohan vele, a részéről így akár folytatódhat is a játék... (Dr. Gácsi Márta, 2022)
Hasznosak a tárgyakkal való játékok is, pl. frizbi, labdázás, de önmagukban ezek nem elegendőek. Nagyon nagy szerepe van a kötődés erősítésében a kutya-gazda közti interaktív játékoknak. A gazda a kutyával rengeteg módon játszhat: játékos birkózás, finom paskolás, kergetőzés, kötélhúzás, bújócska, lovagló ostor végére erősített rongy/játék („peca”), stb. Fontos, hogy ezekbe építsük bele azokat az elemeket, amelyeket a kutyák közti játéknál már említettem, engedjünk kutyánknak nyerni, hisz leggyakrabban mi vagyunk az erősebbek, adjunk neki előnyt, bújjunk el olyan helyre, ahol biztosan megtalál majd, hiszen a váltakozó „fölény” teszi a játékot mindkét fél számára is sikeressé, élvezetessé.
