Zizidance

Zizidance Zizidance - a trükkös kutyasuli
Gazdiképzés, csoportos- és egyéni órák, szocializációt segítő tréningek, tanácsadás személyesen és online is!

Legyél Te is kutyád saját trénere. Erőszakmentes trénerként kötelességemnek érzem, hogy minél több gazdának megmutassam azokat a kutatási eredményeken alapuló lehetőségeket, amelyek számukra ismeretlen kapukat nyitnak ki egy sokkal bensőségesebb, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat felé.

08/02/2025

A környezetgazdagítás lehetőségeiről
A játék
A játéknak nincs felismerhető célja, a részvevők gyakorolják és fejlesztik kognitív, fizikai képességeiket, szociális kapcsolataikat, kombinálva különböző viselkedési elemeket, de az eredeti funkciójuktól eltérő módon.
A kutyák tulajdonképpen megélik különböző természetes viselkedési elemeiket anélkül, hogy bármelyik fél sérülne, hiszen a játék csak addig játék, míg mindkét fél annak tekinti.
A kutyák csak ismerős, biztonságos környezetben játszanak, leginkább fiatal korban, de ez egyedfüggő, sok kutya idős korában is játékos marad.
Játékra hívó testjelek, hangok, folyamatos szerepcsere, nyugtató jelek, öngátlás, „self-handikepping” és gátolt harapás.
Ugye, milyen összetett?
A játékot kísérő hangadások nagyon jól megkülönböztethetőek a negatív érzelmi állapotokat jelző morgásoktól és ugatástól. A fajtársakkal való játék a természetes interakciók legjobb módja, kiválóan levezeti a felesleges energiákat és építi a kapcsolatokat.
Nagyon fontos figyelnünk a kutyák közötti kommunikációt a játék során, és bármelyik fél részéről nem komfortos a játék, meg kell szakítanunk azt.
Sok jelből következtethetünk arra, hogy a játék kezd eldurvulni.
Ha valamelyikük menekül, behúzza farkát, ha valamelyik - akár véletlenül - fájdalmat okoz a másiknak, ha megijeszti a másikat, ha az erősebb nem fogja vissza erejét, ha az egyik fél számára nem egyértelmű, hogy ez most játék, ha valamelyik párosodni akar (nem imitálva), ha vadászatba, agresszióba kezd hajlani a játék valamelyik részéről. Érdemes figyelni a hangadásaikat is, amelyek hirtelen megváltozhatnak. Amennyiben nem vagyunk biztosak a játék játék voltában, érdemes visszahívni az „agresszort”, a másikat pedig elengedni. Utóbbi kutya testbeszédéből egyértelmű lesz számunkra, hogy részéről rendben van-e a folytatás, visszamegy-e a másikhoz a játékba, vagy távol marad inkább. Legtöbbször pr perc után a kutyák folytathatják a játékot.
A kutya-gazda játék egyik nagyon érdekes, de még kevéssé kutatott módja, az ún. „mintha” játék. Ember gyermekeknél megfigyelhetünk olyan játékot, amelynek során úgy tesznek, „mintha” valahol lennének, „mintha” a játékszerek igazi tárgyak lennének, (pl. játsszuk el, mintha vendégségbe mennénk), és ezt a játék minden szereplője el is fogadja. Az ilyen játék magasabb rendű gondolkodást feltételez. Kutyáknál is előfordul ez a fajta játék, és bár lehetséges, hogy csak alapösztönöket használ ki a kutya egy ilyen játék alkalmával, előfordulhat bármikor, hogy kutyánk megpróbálja a játék iránt megcsapant lelkesedésünket felkelteni azzal, hogy odateszi a játékát a kezünk ügyébe. Bízhat abban, hogy folytatjuk a kergetőzést, de abban a pillanatban, hogy a játék felé nyúlunk, felkapja azt, és elrohan vele, a részéről így akár folytatódhat is a játék... (Dr. Gácsi Márta, 2022)
Hasznosak a tárgyakkal való játékok is, pl. frizbi, labdázás, de önmagukban ezek nem elegendőek. Nagyon nagy szerepe van a kötődés erősítésében a kutya-gazda közti interaktív játékoknak. A gazda a kutyával rengeteg módon játszhat: játékos birkózás, finom paskolás, kergetőzés, kötélhúzás, bújócska, lovagló ostor végére erősített rongy/játék („peca”), stb. Fontos, hogy ezekbe építsük bele azokat az elemeket, amelyeket a kutyák közti játéknál már említettem, engedjünk kutyánknak nyerni, hisz leggyakrabban mi vagyunk az erősebbek, adjunk neki előnyt, bújjunk el olyan helyre, ahol biztosan megtalál majd, hiszen a váltakozó „fölény” teszi a játékot mindkét fél számára is sikeressé, élvezetessé.


Amikor beüt a betegség, és nem tudok velük túl sokat foglalkozni...
05/02/2025

Amikor beüt a betegség, és nem tudok velük túl sokat foglalkozni...

A környezetgazdagítás lehetőségeirőlAgyi stimulálásA kutyák születésük pillanatától kezdve életük végéig tanulnak. Esemé...
02/02/2025

A környezetgazdagítás lehetőségeiről
Agyi stimulálás
A kutyák születésük pillanatától kezdve életük végéig tanulnak. Események, tapasztalatok alapján agyuk egy ún. belső reprezentációt képez, amely alapján kialakul egy környezeti modell (modellező agy). (J.Topál, 2024)
Ez létfontosságú számukra a várható események megjóslásához, életük kiszámíthatóságához, ami szintén stresszcsökkentő hatással bír. Minél gazdagabb az agyi stimulálás, minél több dolgot ismertetünk meg vele, annál magabiztosabban igazodik ki őt körülvevő környezetben.
4 évesen örökbe fogadott Jack Russell terrier kutyámnak kezdetben sok mindent kellett tanítanom, és hamar észrevettem, hogy nagyon könnyen tanítható, motiválható, fajtájára jellemzően pedig hatalmas mozgásigényű eb. A séták és a rendszeres kutyaiskolai foglalkozások mellett elkezdtem neki trükköket tanítani. Folyamatosan bővítettük a repertoárját, és mindeközben azt tapasztaltam, hogy egyre gyorsabban, és egyre szívesebben tanul új feladatokat. Bevezettük a formálással való tanulást is, ez a tanítási mód önálló gondolkodásra készteti a kutyát. A tanult feladatokat később viselkedéslánccá fűztük és a dog dancing sportban is versenyeztünk. Kutyám a mai napig igényli és kedveli a mindennapos közös tanulást, mely egyrészt 10 évesen is frissen tartja az elméjét, ami késlelteti az időskori demencia kialakulását, másrészt erősiti köztünk a kötődést. Előnyös az is, hogy a tanulás során mentálisan elfárad, kevesebbet unatkozik, és utána jobban tud pihenni is.
Mindenki számára elérhetők a különböző nehézségi szintű logikai játékok, melyeket jutalomfalattal lehet megtölteni. A jutalom megszerzéséhez orrukat, mancsukat és agyukat egyszerre használják. Fejlődik a problémamegoldó képességük, magabiztosságuk nő, szimatolnak, egészséges finomságokat esznek, elfáradnak és még jól is szórakoznak közben.

A fizikai aktivitások
Az agyi stimuláció mellett a fizikai aktivitás is nagyon fontos a kutyák számára, hiszen a fajták nagy részét valamilyen specifikus munkafeladatra szelektáltuk. Többnyire ma már a terelő fajták már nem terelnek, a kotorékebek nem bújnak kotorékokba, a vadászkutyák pedig nem vadásznak, helyette városainkban élnek háztartásainkban. Ők megfelelő aktivitás nélkül, felgyülemlett energiáik levezetése hiányában stressztől szenvedhetnek. Szerencsére napjainkban a sportok széles választékából válogathatunk a kutya habitusának, fajtájára jellemző igényeinek megfelelően. A különböző sporteszközök megismerése a fizikai aktivitásra való igény kielégítése mellett mellett fejleszti a testtudatosságot, az egyensúlyt, magabiztosságot növel (ezáltal stresszt is csökkent), egészséges és a közös tevékenység a kötődést is építi. A sportok mellett napjainkban egyre divatosabb lett kutyafitneszt is. A kutyás aktivitások során lehetősége van a kutyának van más kutyákkal és emberekkel való interakciókra is.

Kell ennél több?


A kutya érzékeléséről, és a környezetgazdagítás lehetőségeirőlA kutyák taktilis (tapintással, fizikai érintéssel történő...
31/01/2025

A kutya érzékeléséről, és a környezetgazdagítás lehetőségeiről
A kutyák taktilis (tapintással, fizikai érintéssel történő) érzékelése

Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a taktilis ingerektől való megfosztás korai kölyökkorban és bármelyik szenzitív periódusban negatív befolyással van a későbbi szocializációra. (Harlow-kísérletek 1958).
A kutyák általában kedvelik és igénylik is az érintést, simogatást, de egyáltalán nem mindegy számukra, mikor, milyen testtájon és ki akarja őket simogatni.
Általában a nyak tájékán kevés kutya szereti az érintést, ellenben a hát teljes hosszban való végig simítása nyugtató hatású. Simogatás közben lassul a légzés, csökken a szívverés és a kortizol szint, illetve ún. oxitocin-hurok jelenség tapasztalható, ami azt jelenti, hogy mind a kutya, mind a gazda szervezetében emelkedik az oxitocin hormon szintje, amely erősíti a kötődést. (Lindsay, 2001, összefoglaló)
Nagyon fontos, hogy mindig figyeljünk kutyánk testbeszédére. A szájnyalás, fülek hátra simulása, a farok behúzása és az ún. „bálnaszem” egyértelmű stresszjel, ha ezek bármelyikét tapasztaljuk, hagyjuk a kutyát nyugodtan pihenni. Ha hozzánk is bújt, nem biztos, hogy dögönyözésre vágyik, lehet, hogy elég neki a közelségünk, némi testkontaktussal. Engedjük közel, de hagyjuk pihenni.
A kutyák bajusza érzékeli a légmozgást, tárgyakkal való érintkezést (teljes sötétségben pl.), ezáltal hozzájárul a környezetük feltérképezéséhez. Érdemes kerülni az erős szélben való hosszú sétákat, illetve soha ne fújjuk arcon viccből sem kedvencünket. Mindkettő olyan érzést kelthet benne, mintha nekiment volna egy olyan tárgynak, amit nem lát.
A kutyák testhőt leadni csak lihegéssel, illetve a mancsaikon keresztül képesek, emiatt különösen fontos, hogy elhelyezésüknél és a séták alkalmával is vegyük figyelembe a környezet hőmérsékletét. Melegben nagyon könnyen hőgutát vagy napszúrást kaphatnak, a szőrtelen fajták bőre leéghet az erős napon, illetve hosszabb ideig nagyon hidegben való tartózkodás esetén fajta, szőrtípus függvényében fontos a megfelelő vastagságú, a szabad mozgást nem akadályozó ruházat használata. Ez utóbbihoz is érdemes fokozatosan szoktatni a kutyát, enélkül stresszhelyzetnek tehetjük ki.
Fontos ismerni saját kutyánk határait, és ha számára az idegenek közeledése zavaró, bátran elejét kell venni az ilyen szándékkal való közeledéseknek, akkor is, ha ez számunkra kellemetlen. Az ilyen helyzetek megakadályozása építi a kutya irántunk érzett bizalmát.
A kutya mancspárnái erekkel és idegekkel átszőtt szövetképletek, rajtuk keresztül is szereznek információt a külvilágról. Építhetünk otthon és a kutyaiskolában a kutyáknak különböző anyagokkal váltakozva feltöltött „felfedező ösvényt”. A kutya mancsa sima padlókon könnyen megcsúszhat, ami megijesztheti az állatot, és komoly sérülésveszélyt is hordoz magában. Ezt megelőzhetjük csúszásmentes burkolatokkal, szőnyegekkel. Fizikai aktivitást (például ugrálás, futás) soha ne végeztessünk csúszós felületen.
Némely fajták előnyben részesítik a kaparászást, ásást, sokszor gazdáik bosszúságára. Nekik érdemes biztosítani egy helyet a kertben, ahol ezeket az ösztönös viselkedéseiket megélhetik. Lehet készíteni ún. kaparólapot is (egy kutya méretéhez igazított döntött, alátámasztott kemény lap a felületére ragasztott finom csiszolópapírral), mely akár a karmok hosszának karbantartására is jó lehet.
A rágcsálás és a nyalogatás is, melyek szintén a kutyák természetes viselkedésrepertoárjához tartoznak. A rágcsálás sokszor „nem kívánatos” -ként aposztrofált viselkedés, amennyiben kárt okoz vele kutyánk. Érdemes jó minőségű, kutyáknak készült rágójátékokat beszerezni, illetve kaphatók játékok, amelyeket finomságokkal tölthetünk fel, meleg időben akár lefagyasztás után az eb boldogan fogja nyalogatni, rágcsálni ezeket. Szuper találmány a jó minőségű, tartós lickimat amelyből nem oldódik ki egészségre káros festékanyag. Ezeket különböző ízű és állagú, egészséges finomságokkal megkenve adhatjuk kedvencünknek, jó időre lekötve őt ezzel. A nyalogatásnak nyugtató hatása is van! Mindemellett érdemes kutyánk számára változatos, és egészséges étrendet biztosítani, kiegészítve a kutya számára is biztonsággal adható gyümölcsökkel, zöldségekkel.



A kutya érzékeléséről, és a környezetgazdagítás lehetőségeirőlA kutyák látásaA kutyák látása sok mindenben eltér az embe...
31/01/2025

A kutya érzékeléséről, és a környezetgazdagítás lehetőségeiről
A kutyák látása

A kutyák látása sok mindenben eltér az emberétől. Régen azt gondolták, hogy színvakok, de ez nem igaz. Bár színlátásuk jóval gyengébb, mint a mienk, csak 2 féle csapsejttel rendelkeznek. Az ábra (forrás: PETMD) szemlélteti, hogy két színt, a sárgát és a kéket látják majdnem ugyanúgy, mint mi, azokat is kevésbé élesen, a többi színt nagyjából szürkének, barnának, színtelennek.
A játékok és az oktató eszközök vásárlásánál
tehát érdemes a biztonság mellett a színt is figyelembe venni,
segítségünkre lehet, ha elsősorban kék és sárga színű játékokat használunk.
A kutyák ősei síkvidéki ragadozók. Éleslátásuk sávszerű, és 35-50 cm távolságban lévő tárgyakra képesek jól fókuszálni.
Érdekes tény, hogy térlátásukat még változatos fejformájuk is jelentősen befolyásolja. Más a látószöge egy rövid fejű (kb. 110° - pl. bulldogok, Cavalier King Charles spániel) és más egy hosszú orrú kutyának (kb. 60° - pl. agarak).
A kutyák hozzánk képest sokkal kevesebb fényben képesek látni és a mozgásra való érzékenységük is sokkal jobb az emberénél.
A látási sajátosságainak figyelembe vétele jelentősen segítheti képzésüket otthon és a kutyaiskolákban is.
Városi vagy akár erdei séták alkalmával új feladatok elé állíthatjuk kutyánkat: tereptárgyakra való felugrás, fatörzsek, korlátok átugrása. Használjuk ki a terep adta lehetőségeket egy kis ügyességi feladatsorhoz! Otthoni vagy kutyaiskolai tanításnál például jó feladat lehet a színes targetekre (célt jelölő eszköz) küldés.
A dobott jutalomfalat elkapása élvezetes ügyességi feladat. 😉


31/01/2025

Borisz az elmúlt év folyamán lassacskán megbirkózott a hintával.
Nem az volt a cél, hogy figyelmen kívül hagyja a hinta mozgását, vagy a csapódásának hangját. Sokkal fontosabb volt, hogy megoldjon egy olyan kihívást, ami korábban félelmet keltett benne, ezáltal növekedjen az önbizalma. Ismét átlépte a korlátait, és büszke vagyok rá, hogy motiválni tudtam erre.


A kutya érzékeléséről, és a környezetgazdagítás lehetőségeirőlHallásA kutyák hallástartománya nagyjából ott kezdődik, mi...
26/01/2025

A kutya érzékeléséről, és a környezetgazdagítás lehetőségeiről
Hallás

A kutyák hallástartománya nagyjából ott kezdődik, mint az miénk (60Hz), 67 Hz körül, de az emberi maximális 20.000 Hz helyett kb. 45.000 Hz-ig tart, ami azt jelenti, hogy az ultrahang egy kis tartományrészét is érzékelik.
Bár fülkagylójuk mérete és formája nagyon változatos, egyelőre még nincs tudományos bizonyíték arra, hogy annak mérete befolyásolja-e hallásuk minőségét.
A szaglás/szagok mellett a hangadások is nagyon fontos kommunikációs csatornaként funkcionálnak. Különböző hangok kísérik viselkedésüket üdvözléskor, behódoláskor, játék kezdeményezésekor, védekezéskor, fenyegetéskor, kontaktus keresésekor, fájdalom vagy magányosság esetén, de akár csupán egymás közelségére reagálva.
Hangjelzéseiket nemcsak egymás között, hanem a kutya-ember kapcsolatokban is használják. Érdemes mindig figyelni és figyelembe is venni ezeket, hiszen azok az ember által nagy pontossággal felismerhető információkat hordoznak érzelmi állapotukról. Teljesen eltérő morgásokat hallunk pl. kutyánktól egy élelem bevédésekor és egy zsákmányos játék alkalmával.
A mély, érdes hangok agresszivitást fejeznek ki, míg a magas hangok barátságos és játékos belső állapotra utalnak (Pongrácz Péter & Molnár Csaba, 2006).
A kutyák és az emberek is viszonylag pontosan képesek felmérni egy hallott fenyegető morgás alapján még a morgó kutya testméretét is. (Faragó Tamás, Friederike Range, Virányi Zsófia & Pongrácz Péter, 2009)
Sok tanulmány foglalkozott már a különböző hangok és zenei irányzatok kutyákra gyakorolt nyugtató hatásával. A meditációs zene csökkentheti a kutyák stressz szintjét. A klasszikus zene is befolyásolhatja a különböző viselkedésformák gyakoriságát, és különbségek mutatkozhatnak olyan fizikális paraméterekben is, mint pl. a szívverésszám, ezen kívül az ugatással és a pihenéssel töltött időre is hatással van (McDonald és mtsa, 2020).
A zajok, zene, idegen hangok nem minden kutyára hatnak egyformán.
Kiemelten fontos, hogy a korai kölyökkorban lévő kiskutya minél több, pozitív kontextusban megismertetett ingerrel találkozzon. A korai szocializációs tréning („early handling”) a születés utáni 5-6 hétben megalapozhatja a kutya későbbi stresszhelyzetekkel való megküzdési képességét, az őt potenciálisan érő ingerek stresszmentes feldolgozását. Helen Vaterlaws-Whiteside és Amandine Hartmann 2017-ben publikálta kutatási eredményeit egy új, standardizált fejlesztő programról, melyben hetekre lebontva meghatározták az olcsón és egyszerűen elvégezhető fejlesztő foglalkozásokat, melyek magukban foglaltak a tapintást, hallást, látást igénybe vevő, szociális és környezeti ingereket.
A kutyák - főként a nagyvárosokban élők - rengeteg zajjal találkoznak nap mint nap, amelyek az ember számára már annyira megszokottak, hogy észre sem vesszük azokat.
Ők viszont akár stresszorként is érzékelhetik pl. az autók ajtócsapódását, a villamos, a robogó, a szirénák hangját, de akár a zajos családi élet hangjait, a vihar, a szilveszteri tűzijáték robaját.
Ezek többségét sajnos nem mindig van lehetőségünk elkerülni, de megkönnyíthetjük kutyánk számára a számukra zavaró hangok elviselését, fokozatos szoktatással és speciális tréningekkel, súlyosabb esetekben akár az állatorvos által felírt gyógyszerek alkalmazásával. (Riemer, 2020)

A zajokhoz való fokozatos szoktatás otthoni eszközei lehetnek például:
„Zajláda”: egy kartondobozba különböző tárgyak közé rejtett jutalomfalatokat keresgélhet a kutya, először csak papírgalacsinokat használva, később egyre nagyobb zörejeket, csörgést okozó tárgyakat használva.
Sípoló vagy egyéb hangokat adó játékszereket csak akkor vásároljunk, ha ezek hangja nem zavaró a kutya számára. Érdemes megfigyelni, milyen zenére hogyan reagál a kutyánk (rádió, televízió). Különféle állathangokat is játszhatunk le kedvencünknek (természetfilmek).
Kísérletezhetünk otthon a hangunkkal, megfigyelve, milyen hangmagasságon adott vezényszóra hogyan reagál kedvencünk - azért a mély morgást kerüljük el...
Léteznek ma már „kutyatelevízió” adások, a kutyák számára komponált zenedarabok, melyekbe kutyák számára kellemes hangokat rejtettek a nyugodt belső állapot elősegítéséért, illetve ún. barna zajok, mely a vihar hangjait elnyomva segíti a kutyát a zajos időszak átvészelésében.

(A képen Fülöpke, a 14 és fél éves csivavánk látható)



25/01/2025

A kutya érzékeléséről, és a környezetgazdagítás lehetőségeiről

SZAGLÁSSZUNK!

A kutyák szaglószervrendszere rendkívül összetett. Az olfaktórikus rendszer (összeköti az orrüreget a hámokon és szaglóidegen át a szaglóközponttal), a trigeminális rendszer (receptorok, idegek), és a Jacobson szerv alkotják. A Jacobson szerv közvetlen orrüregi összeköttetése által a más egyedek által kibocsátott feromonok (kémiai információhordozók) felismerésére szolgál, melyek fő szerepet játszanak a párzási viselkedésben és a társas kapcsolatokban is.
Mindezek együtt rendkívül összetett és kifinomult érzékelésegyüttesre képesek, a kutyák ezen szervrendszeren keresztül szerzik a legtöbb információt a külvilágról, kommunikációs csatornaként egymás szagjelzéseit is használják, sőt, bizonyítottan egyes emberi betegségek - például a mellrák, cukorbetegség, epilepsziás rohamok - jelzésében is kiválóan teljesítenek.
A szagláson alapuló feladatok fárasztóak is a kutya számára, hiszen rendkívül sokféle illatanyag feldolgozása, azonosítása, elkülönítése megy végbe egyidőben.
„A szaglászás növeli a kutyák pozitív ítélőképességet, „optimizmusnövelő” hatással bír.
Lehetővé teszi számukra, hogy természetes viselkedésüket fejezzék ki. A természetes viselkedés és az aktív döntések meghozatala az állatjólét két kulcsfontosságú tényezője.” (C. Duranton & A. Horowitz, 2019)
Nagyon érdekes eredmények születtek 2020-ban. Bálint és mtsai kutyák orrtükrének szerepére voltak kíváncsiak. Viselkedéses teszt és FMRI készülék segítségével kimutatták, hogy a kutyák képesek különbséget tenni két ugyanolyan, de 10 Celsius fokkal eltérő hőmérsékletű tárgy közt.
Egyértelmű, hogy a kutyáknak - kicsinek és nagynak is, fajtától függetlenül - elengedhetetlen szüksége van arra, hogy eme rendkívül összetett szervrendszerét folyamatosan dolgoztassa.
A jó hír, hogy ezt a lehetőséget rém egyszerű biztosítani nekik!!! 😍
Otthonunkban és azon kívül is adhatunk kedvencünknek rengeteg szaglásra ingerlő feladatot.
🐕‍🦺„sniffari”
A napi séta során lehetőség szerint (természetesen biztonságos környezetben, akár hosszú pórázon vezetve) engedjük őt az orra után menni, hadd válassza ki a menetirányt az őt érdeklő szagok szerint .
Egy másik állat által hagyott vizelet- vagy ürüléknyomból például kutyánk temérdek információt szerez az azokat hagyó másik egyedről: milyen ivarú, korú, méretű, milyen az egészségi állapota, ivarzik-e, de még arról is, hogy előző nap mit vacsorázott..
A kirándulások alkalmával rengeteg új illattal találkozik kutyánk, vadak, virágok, előttünk kirándulók nyomait kutatva. Különböző napszakokban ugyanazon az útvonalon sétálgatva is más a hőmérséklet, a levegő áramlásának iránya és a páratartalom is, így az illatokból kinyerhető információk is mások.
🐕‍🦺Szimatszőnyeg
Házilag is nagyon egyszerűen elkészíthető. Zsebeibe, szálai közé különböző illatú és állagú apró jutalomfalatokat rejtünk a számára, szintén kiváló stimuláló eszköz egy esős napon, amikor a sétát rövidebbre fogni kényszerülünk.
🐕‍🦺 Illóolajok
Megismertethetjük a kutyát különböző illóolajokkal, melyek választása előtt mindig érdemes kikérni az állatorvos tanácsát.
🐕‍🦺 Mantrailing
Ebben a sportban egy bizonyos személyt kell megkeresnie a kutyának a nekik bemutatott szagminta alapján. Természetes, ösztönös kereső viselkedésre ad számukra lehetőséget.
🐕‍🦺Otthonunkban is rengeteg féle játékkal szimatoltathatjuk kedvencünket:
* itt a piros, hol a piros játék (a videóban)
* kincskereső: eldugott jutalomfalatok megkeresése
* törölközőbe csavart jutalomfalatok
* logikai játékok (puzzle)
* papír gurigába zárt falatok keresgélése, stb.


Kedves Mindenki!Mostanában ritkábban posztoltam, hiszen nagyon fontos év van mögöttem, tele tanulással.Úgy tűnik, most e...
21/01/2025

Kedves Mindenki!
Mostanában ritkábban posztoltam, hiszen nagyon fontos év van mögöttem, tele tanulással.
Úgy tűnik, most emiatt nagyon kevés emberhez jutnak el a posztjaim, amit nagyon sajnálok, mert a januárt a kedvenc témámnak, a környezetgazdagításnak szenteltem.
Ha érdekel, hogyan segíthetsz kutyádnak a mindennapjaitokban eligazodni úgy, hogy minimális stressz érje, kövesd a bejegyzéseimet, az előzőeket és a következőket is!
Én pedig igyekszem meghálálni az időtöket érdekes bejegyzésekkel.


Sziasztok!Az előző bejegyzésben szó volt arról, hogy az ingerszegény környezet növeli a stresszt. Most magáról a stressz...
20/01/2025

Sziasztok!

Az előző bejegyzésben szó volt arról, hogy az ingerszegény környezet növeli a stresszt.
Most magáról a stresszről írok.
A stressz természetes, sokszor nagyon is hasznos. Valójában a szervezet környezeti hatásokra adott általános "vészreakciója”, amely felkészíti a szervezetet a kiváltó hatáshoz (stresszor) való alkalmazkodásra. Az elmélet alapjainak kidolgozója Selye János volt (1950). A stressz lehet „jó stressz” (eustressz) és „rossz stressz” (distressz), az előbbi pozitív, míg az utóbbi negatív érzelmi állapotokhoz kapcsolódik.
Ahogyan az embernél egyénfüggő, úgy a kutyáknál is egyedfüggő a stresszel való „megküzdés” képessége, a reziliencia. Nagyon sok mindentől függ, hogy a kutyánk mennyire bír ezzel a képességgel. Jelentősen befolyásolja a genetika, sőt, a felmenők genetikája is (epigenetika). Ehhez adódnak a kölyökkori érzékeny periódus tapasztalatai, a későbbi szocializációs periódusokban és a felnőttkori tapasztalatok. De mindez nem jelenti azt, hogy a stresszel való megküzdés nem tanítható, fejleszthető. Főként kölyökkorban, leginkább az első 8-12 hétben, de megfelelő tréningekkel akár felnőtt korban is.
A distressz az, amivel mindenképpen szeretnék foglalkozni. Kutyánk esetében minden olyan tárgy, hatás vagy esemény okozhat distresszt, ami benne negatív érzelmeket ébreszt: ismeretlen vagy erős zajok, idegen környezet vagy társaság, egyedüllét, éhezés, fájdalom, bizonytalanság, kiszámíthatatlan események, bizonytalanság, de ide kell sorolnunk az ingerszegény környezetet is.
Napjainkban sajnálatos módon gyakori „stresszor” az antropomorfizáció, az állatok (a tudomány jelenlegi állása szerint) kizárólag emberre jellemző tulajdonságokkal, viselkedéselemekkel, érzelmekkel való felruházása.
Ennek oka az ember természetes hajlama arra, hogy az általa kedvelt lényeket megérteni, meg-ismerni igyekszik, ami sokszor túlzó, adott szituációt félreértelmezett magyarázatokban nyilvánul meg. Gyakori példa erre a kis testű kutyák felcicomázása és kiöltöztetése, de nagyon gyakori a kutyák viselkedéselemeinek, kommunikációjának félreértelmezése, pl. amikor azt gondolja valaki, hogy kutyája képes bosszúból rombolni vagy egy csínytevést előre kitervelni. Ha nem érti meg kutyája cselekvései mögött megbújó okokat, szegény állat csak azt tapasztalja, hogy hiába jelez, igényeit soha nem veszik figyelembe, ellenben belekényszerítik számára kellemetlen szituációkba.
Amikor a stressz hosszabb ideig fennáll, krónikus distresszről beszélünk. Ennek komolyságát mi sem hangsúlyozza, mint hogy hatására gyakran különböző betegségek alakulhatnak ki.
Tudjuk, hogy a kutyáink hajlamosak palástolni fájdalmukat, főként a gazda és az állatorvos előtt, és nem ritkán akkor kezdünk csak gyanakodni, hogy valamilyen fájdalom kínozhatja a kutyát, amikor valamilyen viselkedésprobléma hívja fel rá a figyelmet. Hirtelen viselkedésváltozás, korábban nyugodt természetű kutya nyugtalansága, például megszokott mozdulatainkra való morgása esetén azonnal gondolj fájdalomra, egészségügyi problémára, és irány az állatorvos!
A stressz jelenlétét a kutya jelzésein keresztül azonosíthatjuk, de ehhez a körülményeket és az azok fennállása mellett adott jelzéseket együtt érdemes megfigyelni. A leggyakoribb stresszjelek: túlzott ugatás, fejhez lapuló fülek, remegés, behúzott farok, görnyedt testtartás, fej elfordítása, úgynevezett „bálnaszem”, (amikor a kutya szeme fehérje nagyon hangsúlyosan látszik) ásás, rongálás, harapás.
Érdemes megfigyelni a kutyát. Szeretné most is azt a simogatást, vagy elfordítja a fejét, esetleg arrébb megy? Nyalja a szája szélét, elhúzza a lábát egy karomvágáskor? Talán nem szeretné, hogy a közelében maradj, miközben eszik, mert közben fel-felpillant nagyra nyílt szemekkel. Esetleg szeretne nagyobb távolságot tartani, mikor megint szembe jön veletek az a hatalmas kutya a gazdájával séta közben, hiszen a füle a fejére lapul, maga alá húzza a farkát?
Ismerős valamelyik?



Sziasztok!Tegnap arról írtam Nektek, mi az környezetgazdagítás, ma kicsit szeretném körüljárni az eredetét, alakulását k...
13/01/2025

Sziasztok!

Tegnap arról írtam Nektek, mi az környezetgazdagítás, ma kicsit szeretném körüljárni az eredetét, alakulását kutatási eredmények tükrében, illetve szeretnék arról is írni, miért is olyan fontos téma ez.
A Cofidis Magyarország 2019-es reperzentatív felmérése szerint a magyar háztartások körülbelül 36%-a tart kutyát (a kutyák száma 2,5 millió, a macskáké 3 millió körül volt). Ez hatalmas szám!
Szuper, hogy már itthon is, a "1998. évi XXVIII. TÖRVÉNY az állatok védelméről és kíméletéről" megalkotása óta a megfelelő állatjóllét biztosítása már nemcsak erkölcsi kötelezettség, hanem jogszabályi előírás is.
Kutyáink jólléte szempontjából számunkra a legfontosabb kérdés, hogy mik az ő valódi szükségleteik. Megosztjuk velük otthonunkat, ellátjuk és szükség szerint orvossal kezeltetjük őket. Azonban van valami, ami legalább ennyire fontos. Ez pedig a változatos élettér, az érdekes elfoglaltságok, új ingerek, a rendszeres érzékszervi és mentális stimuláció.
Az 1990-es évek elején fogalmazódott meg az állatjóllét irány-vonalaként az 5 „szabadságjog":
🐾 a szomjazástól, éhségtől és alultápláltságtól való mentesség
🐾 a megfelelő komfort és menedék
🐾 mentesség a fájdalomtól, sérülésektől és betegségektől
🐾 lehetőség a természetes viselkedés kifejeződésére
🐾 mentesség a félelemtől és stressztől.
Mindegyik pontban megbújik a környezetgazdagítás!
Legkorábban az állatkertek kezdtek foglalkozni a környezet-gazdagítás hatásaival. A fogságban élő, természetből mesterséges környezetbe kényszerített állatok gyakran természetellenes, sokszor egészségükre és/vagy környezetükre káros viselkedési elemeket vesznek fel, leépülhetnek mind mentálisan, mind fizikailag.
Kisgyermekként Édesanyám gyakran vitt minket az állatkertbe. Biztosan nem csak bennem él élénken a kép az egymáshoz nagyon közel álló, nagyon kicsi alapterületű vasketrecekről, melyekben egy-egy medve „medvetáncot járt”, ritmusosan ingatta testét és fejét, vagy az oroszlánról, aki körbe-körbe járt rég kitaposott ösvényén a ketrec rácsai mentén. A csimpánzok rázták a rácsot, és valahogy a többi állat sem látszott túl boldognak. Az ingerszegény környezet, az állandó stressz okozta monoton mozgásminták és kényszeres viselkedés szomorú látványt nyújtottak.
☀️1996-ra már MJ Graetz (Graetz, M. J. 1996) tanulmánya megfogalmazta és hangsúlyozta az állatkertek építészeti kialakításának fontosságát, mely szerint törekedni kell az egyes fajok természetes élőhelyéhez hasonló környezetének létrehozására, a célként kitűzött természetvédelmi oktatás megvalósulásának legfőbb feltételeként.
Szerencsére számos állatkerti és menhelyi kezdeményezés bizonyította, hogy a környezet természeteshez hasonlatossá való alakítása, az adott fajra jellemző, természetest a lehető legjobban megközelítő életmód kialakítása, a változatos, fajra jellemző étrend, társaság és életritmus biztosítása mind természetes viselkedésre ösztönzi a fogságban tartott állatokat. Ez jelentős stresszcsökkentő hatással bír, ami egészségükre, élettartamukra is pozitív hatással van, megelőzi a fogságban tartott állatokra korábban nagyon is jellemző káros hatásokat. (Haley N. Beer, Trenton C. Shrader, Ty B. Schmidt és Dustin T. Yates, 2023) (Yanofsky és Markowitz, 1978).
Mindez természetesen pontosan ugyanígy érvényes a kutyáinkra is!
A környezetgazdagítás fontosságát szerencsére napjainkban már egyre több gazda és tréner ismeri el, és egyre szélesebb körben alkalmazzák, akár a napi rutinba is beépítve.
Gazdaként azt is meg kell vizsgálnunk, hogy az általunk létesített életkörülmények mennyire biztosítanak lehetőséget kutyánknak a természetes viselkedéséhez.
„Ezek a viselkedések magukban foglalhatják a környezetközpontú felfedező és táplálékszerzési tevékenységeket, valamint az állatok közötti interaktív tevékenységeket, amelyek mindegyike a kényelem, az öröm, az érdeklődés, a magabiztosság és az ellenőrzés érzésének különféle formáit válthatja ki.” (David J. Mellor, 2016)




12/01/2025

Sziasztok!

Az elmúlt évben szinte minden napom a kutyák "működésével" kapcsolatos tanulásról szólt.
(Nincs vége, ennek sosem lehet vége 😉 . )
Igyekeztem sajátjaimat is kicsit hátra lépve - szinte kívülről - újra szemügyre venni, vajon nem hagytam-e figyelmen kívül valamit, ami az ő jóllétük, egészséges életük szempontjából fontos lehet.
Ma már teljesen másként tekintek pl. Z**i „erőszakosságára” a többi kutyámmal szemben, vagy Borisz hirtelen felugatásaira egy zaj hallatán, és bár a csivavák nálunk eddig is „valódi” kutyaként voltak számon tartva, jó ideje MÉG nagyobb figyelmet fordítok az ő KUTYA igényeikre is.
Az egyik kedvenc témám (nyilvánvalóan a klikkeres tanítási módszerek mellett) a környezetgazdagítás lett. Definíciója szerint "egy olyan állattartási elv, amely a fogságban tartott állatok gondozásának minőségét kívánja javítani azáltal, hogy azonosítja és biztosítja az optimális pszichológiai és fiziológiai jóléthez szükséges környezeti ingereket." (Shepherdson,1998)
? Hogy egy családi kedvencként tartott kutyák tanításáról szóló oldalon miért írok a fogságban tartott állatokról?
Érdemes végiggondolni, miben adunk társállatainknak önálló döntési jogot.
-Ehetnek, amikor és amit akarnak (találnak, netalán vadásznak)?
-Ki dönti el, hol éljenek, hova mehetnek?
-Akkor játszanak, amikor akarnak? Bármikor találkozhatnak, ápolhatnak kapcsolatot általuk „kedvelt” fajtársaikkal? Vagy esetleg egy városi séta során akaratlanul is túl közel vezetjük őket idegen, esetleg számukra félelmet keltő nagyobb kutyákhoz, emberekhez, amikor ők távolodnának inkább?
-
-
-
Ezer kérdéssel szemléltethetném még, miért tekinthetők kedvenceink is fogságban tartott állatoknak, de szerintem a fentiek alapján már érthető.
És hogy tudjuk, akarjuk-e „azonosítani és biztosítani az optimális pszichológiai és fiziológiai jóléthez szükséges környezeti ingereket”, csakis rajtunk, gazdákon múlik.

Ha érdekel, hogy tudod kutyád életét gazdagítani, tarts velem továbbra is, ez lesz 2025 januárjának témája.

Krisztina

Cím

Budapest
1154

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Zizidance új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Zizidance számára:

Videók

Megosztás