Zizidance

Zizidance Trükktanítás, egyéni órák, szocializációt elősegítő tréningek, tanácsadás személyesen és online is!

A kutya érzékeléséről, és a környezetgazdagítás lehetőségeirőlHallásA kutyák hallástartománya nagyjából ott kezdődik, mi...
26/01/2025

A kutya érzékeléséről, és a környezetgazdagítás lehetőségeiről
Hallás

A kutyák hallástartománya nagyjából ott kezdődik, mint az miénk (60Hz), 67 Hz körül, de az emberi maximális 20.000 Hz helyett kb. 45.000 Hz-ig tart, ami azt jelenti, hogy az ultrahang egy kis tartományrészét is érzékelik.
Bár fülkagylójuk mérete és formája nagyon változatos, egyelőre még nincs tudományos bizonyíték arra, hogy annak mérete befolyásolja-e hallásuk minőségét.
A szaglás/szagok mellett a hangadások is nagyon fontos kommunikációs csatornaként funkcionálnak. Különböző hangok kísérik viselkedésüket üdvözléskor, behódoláskor, játék kezdeményezésekor, védekezéskor, fenyegetéskor, kontaktus keresésekor, fájdalom vagy magányosság esetén, de akár csupán egymás közelségére reagálva.
Hangjelzéseiket nemcsak egymás között, hanem a kutya-ember kapcsolatokban is használják. Érdemes mindig figyelni és figyelembe is venni ezeket, hiszen azok az ember által nagy pontossággal felismerhető információkat hordoznak érzelmi állapotukról. Teljesen eltérő morgásokat hallunk pl. kutyánktól egy élelem bevédésekor és egy zsákmányos játék alkalmával.
A mély, érdes hangok agresszivitást fejeznek ki, míg a magas hangok barátságos és játékos belső állapotra utalnak (Pongrácz Péter & Molnár Csaba, 2006).
A kutyák és az emberek is viszonylag pontosan képesek felmérni egy hallott fenyegető morgás alapján még a morgó kutya testméretét is. (Faragó Tamás, Friederike Range, Virányi Zsófia & Pongrácz Péter, 2009)
Sok tanulmány foglalkozott már a különböző hangok és zenei irányzatok kutyákra gyakorolt nyugtató hatásával. A meditációs zene csökkentheti a kutyák stressz szintjét. A klasszikus zene is befolyásolhatja a különböző viselkedésformák gyakoriságát, és különbségek mutatkozhatnak olyan fizikális paraméterekben is, mint pl. a szívverésszám, ezen kívül az ugatással és a pihenéssel töltött időre is hatással van (McDonald és mtsa, 2020).
A zajok, zene, idegen hangok nem minden kutyára hatnak egyformán.
Kiemelten fontos, hogy a korai kölyökkorban lévő kiskutya minél több, pozitív kontextusban megismertetett ingerrel találkozzon. A korai szocializációs tréning („early handling”) a születés utáni 5-6 hétben megalapozhatja a kutya későbbi stresszhelyzetekkel való megküzdési képességét, az őt potenciálisan érő ingerek stresszmentes feldolgozását. Helen Vaterlaws-Whiteside és Amandine Hartmann 2017-ben publikálta kutatási eredményeit egy új, standardizált fejlesztő programról, melyben hetekre lebontva meghatározták az olcsón és egyszerűen elvégezhető fejlesztő foglalkozásokat, melyek magukban foglaltak a tapintást, hallást, látást igénybe vevő, szociális és környezeti ingereket.
A kutyák - főként a nagyvárosokban élők - rengeteg zajjal találkoznak nap mint nap, amelyek az ember számára már annyira megszokottak, hogy észre sem vesszük azokat.
Ők viszont akár stresszorként is érzékelhetik pl. az autók ajtócsapódását, a villamos, a robogó, a szirénák hangját, de akár a zajos családi élet hangjait, a vihar, a szilveszteri tűzijáték robaját.
Ezek többségét sajnos nem mindig van lehetőségünk elkerülni, de megkönnyíthetjük kutyánk számára a számukra zavaró hangok elviselését, fokozatos szoktatással és speciális tréningekkel, súlyosabb esetekben akár az állatorvos által felírt gyógyszerek alkalmazásával. (Riemer, 2020)

A zajokhoz való fokozatos szoktatás otthoni eszközei lehetnek például:
„Zajláda”: egy kartondobozba különböző tárgyak közé rejtett jutalomfalatokat keresgélhet a kutya, először csak papírgalacsinokat használva, később egyre nagyobb zörejeket, csörgést okozó tárgyakat használva.
Sípoló vagy egyéb hangokat adó játékszereket csak akkor vásároljunk, ha ezek hangja nem zavaró a kutya számára. Érdemes megfigyelni, milyen zenére hogyan reagál a kutyánk (rádió, televízió). Különféle állathangokat is játszhatunk le kedvencünknek (természetfilmek).
Kísérletezhetünk otthon a hangunkkal, megfigyelve, milyen hangmagasságon adott vezényszóra hogyan reagál kedvencünk - azért a mély morgást kerüljük el...
Léteznek ma már „kutyatelevízió” adások, a kutyák számára komponált zenedarabok, melyekbe kutyák számára kellemes hangokat rejtettek a nyugodt belső állapot elősegítéséért, illetve ún. barna zajok, mely a vihar hangjait elnyomva segíti a kutyát a zajos időszak átvészelésében.

(A képen Fülöpke, a 14 és fél éves csivavánk látható)



25/01/2025

A kutya érzékeléséről, és a környezetgazdagítás lehetőségeiről

SZAGLÁSSZUNK!

A kutyák szaglószervrendszere rendkívül összetett. Az olfaktórikus rendszer (összeköti az orrüreget a hámokon és szaglóidegen át a szaglóközponttal), a trigeminális rendszer (receptorok, idegek), és a Jacobson szerv alkotják. A Jacobson szerv közvetlen orrüregi összeköttetése által a más egyedek által kibocsátott feromonok (kémiai információhordozók) felismerésére szolgál, melyek fő szerepet játszanak a párzási viselkedésben és a társas kapcsolatokban is.
Mindezek együtt rendkívül összetett és kifinomult érzékelésegyüttesre képesek, a kutyák ezen szervrendszeren keresztül szerzik a legtöbb információt a külvilágról, kommunikációs csatornaként egymás szagjelzéseit is használják, sőt, bizonyítottan egyes emberi betegségek - például a mellrák, cukorbetegség, epilepsziás rohamok - jelzésében is kiválóan teljesítenek.
A szagláson alapuló feladatok fárasztóak is a kutya számára, hiszen rendkívül sokféle illatanyag feldolgozása, azonosítása, elkülönítése megy végbe egyidőben.
„A szaglászás növeli a kutyák pozitív ítélőképességet, „optimizmusnövelő” hatással bír.
Lehetővé teszi számukra, hogy természetes viselkedésüket fejezzék ki. A természetes viselkedés és az aktív döntések meghozatala az állatjólét két kulcsfontosságú tényezője.” (C. Duranton & A. Horowitz, 2019)
Nagyon érdekes eredmények születtek 2020-ban. Bálint és mtsai kutyák orrtükrének szerepére voltak kíváncsiak. Viselkedéses teszt és FMRI készülék segítségével kimutatták, hogy a kutyák képesek különbséget tenni két ugyanolyan, de 10 Celsius fokkal eltérő hőmérsékletű tárgy közt.
Egyértelmű, hogy a kutyáknak - kicsinek és nagynak is, fajtától függetlenül - elengedhetetlen szüksége van arra, hogy eme rendkívül összetett szervrendszerét folyamatosan dolgoztassa.
A jó hír, hogy ezt a lehetőséget rém egyszerű biztosítani nekik!!! 😍
Otthonunkban és azon kívül is adhatunk kedvencünknek rengeteg szaglásra ingerlő feladatot.
🐕‍🦺„sniffari”
A napi séta során lehetőség szerint (természetesen biztonságos környezetben, akár hosszú pórázon vezetve) engedjük őt az orra után menni, hadd válassza ki a menetirányt az őt érdeklő szagok szerint .
Egy másik állat által hagyott vizelet- vagy ürüléknyomból például kutyánk temérdek információt szerez az azokat hagyó másik egyedről: milyen ivarú, korú, méretű, milyen az egészségi állapota, ivarzik-e, de még arról is, hogy előző nap mit vacsorázott..
A kirándulások alkalmával rengeteg új illattal találkozik kutyánk, vadak, virágok, előttünk kirándulók nyomait kutatva. Különböző napszakokban ugyanazon az útvonalon sétálgatva is más a hőmérséklet, a levegő áramlásának iránya és a páratartalom is, így az illatokból kinyerhető információk is mások.
🐕‍🦺Szimatszőnyeg
Házilag is nagyon egyszerűen elkészíthető. Zsebeibe, szálai közé különböző illatú és állagú apró jutalomfalatokat rejtünk a számára, szintén kiváló stimuláló eszköz egy esős napon, amikor a sétát rövidebbre fogni kényszerülünk.
🐕‍🦺 Illóolajok
Megismertethetjük a kutyát különböző illóolajokkal, melyek választása előtt mindig érdemes kikérni az állatorvos tanácsát.
🐕‍🦺 Mantrailing
Ebben a sportban egy bizonyos személyt kell megkeresnie a kutyának a nekik bemutatott szagminta alapján. Természetes, ösztönös kereső viselkedésre ad számukra lehetőséget.
🐕‍🦺Otthonunkban is rengeteg féle játékkal szimatoltathatjuk kedvencünket:
* itt a piros, hol a piros játék (a videóban)
* kincskereső: eldugott jutalomfalatok megkeresése
* törölközőbe csavart jutalomfalatok
* logikai játékok (puzzle)
* papír gurigába zárt falatok keresgélése, stb.


Kedves Mindenki!Mostanában ritkábban posztoltam, hiszen nagyon fontos év van mögöttem, tele tanulással.Úgy tűnik, most e...
21/01/2025

Kedves Mindenki!
Mostanában ritkábban posztoltam, hiszen nagyon fontos év van mögöttem, tele tanulással.
Úgy tűnik, most emiatt nagyon kevés emberhez jutnak el a posztjaim, amit nagyon sajnálok, mert a januárt a kedvenc témámnak, a környezetgazdagításnak szenteltem.
Ha érdekel, hogyan segíthetsz kutyádnak a mindennapjaitokban eligazodni úgy, hogy minimális stressz érje, kövesd a bejegyzéseimet, az előzőeket és a következőket is!
Én pedig igyekszem meghálálni az időtöket érdekes bejegyzésekkel.


Sziasztok!Az előző bejegyzésben szó volt arról, hogy az ingerszegény környezet növeli a stresszt. Most magáról a stressz...
20/01/2025

Sziasztok!

Az előző bejegyzésben szó volt arról, hogy az ingerszegény környezet növeli a stresszt.
Most magáról a stresszről írok.
A stressz természetes, sokszor nagyon is hasznos. Valójában a szervezet környezeti hatásokra adott általános "vészreakciója”, amely felkészíti a szervezetet a kiváltó hatáshoz (stresszor) való alkalmazkodásra. Az elmélet alapjainak kidolgozója Selye János volt (1950). A stressz lehet „jó stressz” (eustressz) és „rossz stressz” (distressz), az előbbi pozitív, míg az utóbbi negatív érzelmi állapotokhoz kapcsolódik.
Ahogyan az embernél egyénfüggő, úgy a kutyáknál is egyedfüggő a stresszel való „megküzdés” képessége, a reziliencia. Nagyon sok mindentől függ, hogy a kutyánk mennyire bír ezzel a képességgel. Jelentősen befolyásolja a genetika, sőt, a felmenők genetikája is (epigenetika). Ehhez adódnak a kölyökkori érzékeny periódus tapasztalatai, a későbbi szocializációs periódusokban és a felnőttkori tapasztalatok. De mindez nem jelenti azt, hogy a stresszel való megküzdés nem tanítható, fejleszthető. Főként kölyökkorban, leginkább az első 8-12 hétben, de megfelelő tréningekkel akár felnőtt korban is.
A distressz az, amivel mindenképpen szeretnék foglalkozni. Kutyánk esetében minden olyan tárgy, hatás vagy esemény okozhat distresszt, ami benne negatív érzelmeket ébreszt: ismeretlen vagy erős zajok, idegen környezet vagy társaság, egyedüllét, éhezés, fájdalom, bizonytalanság, kiszámíthatatlan események, bizonytalanság, de ide kell sorolnunk az ingerszegény környezetet is.
Napjainkban sajnálatos módon gyakori „stresszor” az antropomorfizáció, az állatok (a tudomány jelenlegi állása szerint) kizárólag emberre jellemző tulajdonságokkal, viselkedéselemekkel, érzelmekkel való felruházása.
Ennek oka az ember természetes hajlama arra, hogy az általa kedvelt lényeket megérteni, meg-ismerni igyekszik, ami sokszor túlzó, adott szituációt félreértelmezett magyarázatokban nyilvánul meg. Gyakori példa erre a kis testű kutyák felcicomázása és kiöltöztetése, de nagyon gyakori a kutyák viselkedéselemeinek, kommunikációjának félreértelmezése, pl. amikor azt gondolja valaki, hogy kutyája képes bosszúból rombolni vagy egy csínytevést előre kitervelni. Ha nem érti meg kutyája cselekvései mögött megbújó okokat, szegény állat csak azt tapasztalja, hogy hiába jelez, igényeit soha nem veszik figyelembe, ellenben belekényszerítik számára kellemetlen szituációkba.
Amikor a stressz hosszabb ideig fennáll, krónikus distresszről beszélünk. Ennek komolyságát mi sem hangsúlyozza, mint hogy hatására gyakran különböző betegségek alakulhatnak ki.
Tudjuk, hogy a kutyáink hajlamosak palástolni fájdalmukat, főként a gazda és az állatorvos előtt, és nem ritkán akkor kezdünk csak gyanakodni, hogy valamilyen fájdalom kínozhatja a kutyát, amikor valamilyen viselkedésprobléma hívja fel rá a figyelmet. Hirtelen viselkedésváltozás, korábban nyugodt természetű kutya nyugtalansága, például megszokott mozdulatainkra való morgása esetén azonnal gondolj fájdalomra, egészségügyi problémára, és irány az állatorvos!
A stressz jelenlétét a kutya jelzésein keresztül azonosíthatjuk, de ehhez a körülményeket és az azok fennállása mellett adott jelzéseket együtt érdemes megfigyelni. A leggyakoribb stresszjelek: túlzott ugatás, fejhez lapuló fülek, remegés, behúzott farok, görnyedt testtartás, fej elfordítása, úgynevezett „bálnaszem”, (amikor a kutya szeme fehérje nagyon hangsúlyosan látszik) ásás, rongálás, harapás.
Érdemes megfigyelni a kutyát. Szeretné most is azt a simogatást, vagy elfordítja a fejét, esetleg arrébb megy? Nyalja a szája szélét, elhúzza a lábát egy karomvágáskor? Talán nem szeretné, hogy a közelében maradj, miközben eszik, mert közben fel-felpillant nagyra nyílt szemekkel. Esetleg szeretne nagyobb távolságot tartani, mikor megint szembe jön veletek az a hatalmas kutya a gazdájával séta közben, hiszen a füle a fejére lapul, maga alá húzza a farkát?
Ismerős valamelyik?



Sziasztok!Tegnap arról írtam Nektek, mi az környezetgazdagítás, ma kicsit szeretném körüljárni az eredetét, alakulását k...
13/01/2025

Sziasztok!

Tegnap arról írtam Nektek, mi az környezetgazdagítás, ma kicsit szeretném körüljárni az eredetét, alakulását kutatási eredmények tükrében, illetve szeretnék arról is írni, miért is olyan fontos téma ez.
A Cofidis Magyarország 2019-es reperzentatív felmérése szerint a magyar háztartások körülbelül 36%-a tart kutyát (a kutyák száma 2,5 millió, a macskáké 3 millió körül volt). Ez hatalmas szám!
Szuper, hogy már itthon is, a "1998. évi XXVIII. TÖRVÉNY az állatok védelméről és kíméletéről" megalkotása óta a megfelelő állatjóllét biztosítása már nemcsak erkölcsi kötelezettség, hanem jogszabályi előírás is.
Kutyáink jólléte szempontjából számunkra a legfontosabb kérdés, hogy mik az ő valódi szükségleteik. Megosztjuk velük otthonunkat, ellátjuk és szükség szerint orvossal kezeltetjük őket. Azonban van valami, ami legalább ennyire fontos. Ez pedig a változatos élettér, az érdekes elfoglaltságok, új ingerek, a rendszeres érzékszervi és mentális stimuláció.
Az 1990-es évek elején fogalmazódott meg az állatjóllét irány-vonalaként az 5 „szabadságjog":
🐾 a szomjazástól, éhségtől és alultápláltságtól való mentesség
🐾 a megfelelő komfort és menedék
🐾 mentesség a fájdalomtól, sérülésektől és betegségektől
🐾 lehetőség a természetes viselkedés kifejeződésére
🐾 mentesség a félelemtől és stressztől.
Mindegyik pontban megbújik a környezetgazdagítás!
Legkorábban az állatkertek kezdtek foglalkozni a környezet-gazdagítás hatásaival. A fogságban élő, természetből mesterséges környezetbe kényszerített állatok gyakran természetellenes, sokszor egészségükre és/vagy környezetükre káros viselkedési elemeket vesznek fel, leépülhetnek mind mentálisan, mind fizikailag.
Kisgyermekként Édesanyám gyakran vitt minket az állatkertbe. Biztosan nem csak bennem él élénken a kép az egymáshoz nagyon közel álló, nagyon kicsi alapterületű vasketrecekről, melyekben egy-egy medve „medvetáncot járt”, ritmusosan ingatta testét és fejét, vagy az oroszlánról, aki körbe-körbe járt rég kitaposott ösvényén a ketrec rácsai mentén. A csimpánzok rázták a rácsot, és valahogy a többi állat sem látszott túl boldognak. Az ingerszegény környezet, az állandó stressz okozta monoton mozgásminták és kényszeres viselkedés szomorú látványt nyújtottak.
☀️1996-ra már MJ Graetz (Graetz, M. J. 1996) tanulmánya megfogalmazta és hangsúlyozta az állatkertek építészeti kialakításának fontosságát, mely szerint törekedni kell az egyes fajok természetes élőhelyéhez hasonló környezetének létrehozására, a célként kitűzött természetvédelmi oktatás megvalósulásának legfőbb feltételeként.
Szerencsére számos állatkerti és menhelyi kezdeményezés bizonyította, hogy a környezet természeteshez hasonlatossá való alakítása, az adott fajra jellemző, természetest a lehető legjobban megközelítő életmód kialakítása, a változatos, fajra jellemző étrend, társaság és életritmus biztosítása mind természetes viselkedésre ösztönzi a fogságban tartott állatokat. Ez jelentős stresszcsökkentő hatással bír, ami egészségükre, élettartamukra is pozitív hatással van, megelőzi a fogságban tartott állatokra korábban nagyon is jellemző káros hatásokat. (Haley N. Beer, Trenton C. Shrader, Ty B. Schmidt és Dustin T. Yates, 2023) (Yanofsky és Markowitz, 1978).
Mindez természetesen pontosan ugyanígy érvényes a kutyáinkra is!
A környezetgazdagítás fontosságát szerencsére napjainkban már egyre több gazda és tréner ismeri el, és egyre szélesebb körben alkalmazzák, akár a napi rutinba is beépítve.
Gazdaként azt is meg kell vizsgálnunk, hogy az általunk létesített életkörülmények mennyire biztosítanak lehetőséget kutyánknak a természetes viselkedéséhez.
„Ezek a viselkedések magukban foglalhatják a környezetközpontú felfedező és táplálékszerzési tevékenységeket, valamint az állatok közötti interaktív tevékenységeket, amelyek mindegyike a kényelem, az öröm, az érdeklődés, a magabiztosság és az ellenőrzés érzésének különféle formáit válthatja ki.” (David J. Mellor, 2016)




12/01/2025

Sziasztok!

Az elmúlt évben szinte minden napom a kutyák "működésével" kapcsolatos tanulásról szólt.
(Nincs vége, ennek sosem lehet vége 😉 . )
Igyekeztem sajátjaimat is kicsit hátra lépve - szinte kívülről - újra szemügyre venni, vajon nem hagytam-e figyelmen kívül valamit, ami az ő jóllétük, egészséges életük szempontjából fontos lehet.
Ma már teljesen másként tekintek pl. Z**i „erőszakosságára” a többi kutyámmal szemben, vagy Borisz hirtelen felugatásaira egy zaj hallatán, és bár a csivavák nálunk eddig is „valódi” kutyaként voltak számon tartva, jó ideje MÉG nagyobb figyelmet fordítok az ő KUTYA igényeikre is.
Az egyik kedvenc témám (nyilvánvalóan a klikkeres tanítási módszerek mellett) a környezetgazdagítás lett. Definíciója szerint "egy olyan állattartási elv, amely a fogságban tartott állatok gondozásának minőségét kívánja javítani azáltal, hogy azonosítja és biztosítja az optimális pszichológiai és fiziológiai jóléthez szükséges környezeti ingereket." (Shepherdson,1998)
? Hogy egy családi kedvencként tartott kutyák tanításáról szóló oldalon miért írok a fogságban tartott állatokról?
Érdemes végiggondolni, miben adunk társállatainknak önálló döntési jogot.
-Ehetnek, amikor és amit akarnak (találnak, netalán vadásznak)?
-Ki dönti el, hol éljenek, hova mehetnek?
-Akkor játszanak, amikor akarnak? Bármikor találkozhatnak, ápolhatnak kapcsolatot általuk „kedvelt” fajtársaikkal? Vagy esetleg egy városi séta során akaratlanul is túl közel vezetjük őket idegen, esetleg számukra félelmet keltő nagyobb kutyákhoz, emberekhez, amikor ők távolodnának inkább?
-
-
-
Ezer kérdéssel szemléltethetném még, miért tekinthetők kedvenceink is fogságban tartott állatoknak, de szerintem a fentiek alapján már érthető.
És hogy tudjuk, akarjuk-e „azonosítani és biztosítani az optimális pszichológiai és fiziológiai jóléthez szükséges környezeti ingereket”, csakis rajtunk, gazdákon múlik.

Ha érdekel, hogy tudod kutyád életét gazdagítani, tarts velem továbbra is, ez lesz 2025 januárjának témája.

Krisztina

Sziasztok!Lezárult egy számomra nagyon megerőltető, de annál élménydúsabb, izgalmasabb korszak.Elvégeztem a Scidog Kutya...
11/01/2025

Sziasztok!

Lezárult egy számomra nagyon megerőltető, de annál élménydúsabb, izgalmasabb korszak.
Elvégeztem a Scidog Kutyaegyetem padawan képzését, ahol egy éven keresztül az ország legnevesebb etológusai, állatorvosai és egyéb szakemberei tanítottak minket etikus, félelem- és erőszakmentes tréneri munkára.
Nemsokára kezemben tarthatom a bizonyítványomat is, amire egész életemben mindig a legbüszkébb leszek.
Borisz kutyám velem tartott különböző eseményekre, workshopra, és a tanfolyamokon is a csoportok legjobb eredményeit kapta.
Nem csak az engedelmesség, behívhatóság terén, hanem a kettőnk kapcsolatában is hihetetlen eredményeket értünk el együtt.Büszke vagyok rá!

Nem álltam le, folytatom idén is a tanulást, hiszen ez olyan terület, ahol egy élet is kevés mindent megtanulni.

Mostantól többet leszek jelen itt is újra, kérlek, hogy visszajelzéseitekkel, kommentjeitekkel támogassátok továbbra is a munkámat.

Köszönöm, hogy kitartottatok és velem vagytok még mindig!
Sikerekben gazdag boldog új évet kívánok Mindenkinek!

26/11/2024

Imádom ezeket az esti gyakorlásokat. Z**i és Borci már egész jól összeszokott párost alkot.
Borisznak magabiztosságot épít, Z**inek önuralmat fejleszt a közös játék - munka.
Most mindketten édesen alszanak 😉❤️.

07/10/2024

Több, mint egy éve indítottuk el az ingyenes ivartalanítási programunkat gazdis állatoknak és állatmentő szervezeteknek.

Tudjuk, hogy manapság már egy ivartalanítás sem olcsó, főleg, ha biztonságban szeretnénk tudni kedvencünket. Azt valljuk, hogy egy beavatkozás előtt mindenképp érdemes előzetes vizsgálatokat, teszteket és laborvizsgálatot is végezni, hogy a műtét során minimalizáljuk a váratlan eseményeket és kockázatokat.

Azt is tudjuk, hogy Magyarországon az állatvédelem jelenlegi helyzetén csak úgy lehet segíteni, ha megakadályozzuk a nemkívánt szaporulatokat. A nemkívánt szaporulatokból származó állatok nagy része kóbor állat lesz, mely állatkák igen gyakran baleset vagy állatkínzás áldozatává válhatnak.

2023 nyarán hirdettük meg az ingyenes ivartalanítási programunkat, melynek keretében havi 2x2 ingyenes kivizsgálásra, laborvizsgálatra és ivartalanításra pályázhatnak a gazdik és az állatmentő szervezetek. Ezidő alatt már 56 állatkát ivartalanítottunk sikeresen és biztonságosan.

A Supervet továbbra is elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás programja és az állatvédelem mellett, ezért a programot ezután is folytatjuk.

Jelentkezni a programra az ivartalanitas.supervet.hu weboldalon lehet.

Supervet 0-24 állatorvosi rendelő és ügyelet - 0-24 állatkórházi felügyelet és ellátás - országos mentőszolgálat állatoknak - egzotikus ellátás
0-24 hívható telefonszámunk: 0618142800
Címünk: 1205 Budapest, Nyáry Pál utca 72
Weboldalunk: www.supervet.hu —-> várható várakozási idő kijelzéssel

Még tavasszal kaptam egy meghívást, a ZöldEb - Kutyás Érdekvédelmi Egyesület Fajtabemutató Kerekasztal beszélgetésére. S...
04/10/2024

Még tavasszal kaptam egy meghívást, a ZöldEb - Kutyás Érdekvédelmi Egyesület Fajtabemutató Kerekasztal beszélgetésére.
Szeretettel ajánlom az egész sorozatot kutyát családba fogadni kívánók figyelmébe.

A fajtabemutató kerekasztal tizenegyedik alkalmával a kotorék terrierek lépnek színre.- Mi jellemzi a kotorék terriereket? Milyen a karakterük, küllemük?- ...

09/09/2024

Fressiben jártunk ❤️.

23/07/2024

Elképesztő, mi mindent képes egy kutya megtanulni, kizárólag klikker és jutalomfalat segítségével kommunikálva!
Ez a formálás.
A múltkor azt tanulta, hogy a rúdra tegye fel a karikákat.
Most azt találtam ki, hogy a rudat állítsa bele a dobozba, és ott tegye fel rá a pullereket.
Érdemes végig követni, hogy milyen úton jutott el a megoldásig. Sokszor még azt is jól lehet látni, ahogy gondolkodik ❤️.
Ez a feladat nagyon jól fejleszti a kutya problémamegoldó képességét, új mozgásformákat, mozdulatokat tanul, és általában nagyon jó hatással van a szellemi képességeire. És... fárasztó is a kutyának! 😉

Minden kutyásnak javaslom ezt a tanítási módszert!

Cím

Budapest
1154

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Zizidance új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Zizidance számára:

Videók

Megosztás

Kategória