14/07/2024
Szívmelengető érzés volt így két hét után újranézni a norvégiai fotókat. Rengeteg élmény és kaland ért minket ezen az úton és igyekeztünk azokat a fotókat kigyűjteni, amik leginkább visszaadják a túra hangulatát. A busz betegeskedése után kicsit ijesztő volt ismét elindulni egy közel 5000 kilométeres utazásra, de reménykedtünk, hogy nem lesz gond és mindig csak a következő cél lebegett a szemünk előtt. Annak érdekében, hogy több időnk legyen Norvégiában az első nap lényegében csak az utazásról szólt és döngettük is az aszfaltot egészen 1350 kilométerig, ahol az első dániai szállásunk volt. Másnap ismét nagyon korán indultunk, hogy még a komp előtt megtekinthessük a mindig csodás Balti és Északi-tenger találkozását. A kompozás zökkenőmentesen ment és lényegében másfél nap elteltével (az otthoni indulástól számítva), már Norvégiában is voltunk. Itt már csak egy laza 2 órát kellett utazni a tavaly felfedezett csodás szállásunkra, ahol a következő négy éjszakát töltöttük. A harmadik napon kicsit variáltunk a programon, mert csak így tudtak fogadni minket a Huskyfarmon. Nagyon lélekemelő volt ennyi alaszkai husky között lenni és nagy meglepetésünkre éppen ekkor kezdett aktív rosszalkodásba a kis csipás szemű friss alom, így garantált volt a sok mosoly, örömkönny és ájuldozás. :)) A kis sz@ros huskyzás után már mentünk is a Preikestolen túrára, ahol tudtuk, hogy rengeteg ember lesz, de igyekeztünk csak magunkra és a természetre koncentrálni. A negyedik napon szintén variáltunk, mert nem sok túrázónak volt kedve 4,5 órát utazni a legközelebbi gleccserig, így kinéztünk egy izgalmas célpontot a szálláshoz közeli hágó tetejéről indítva. Utólag mindenki azt mondta, hogy ez volt a kedvenc túrája még a sok lápos terület ellenére is. Emberrel szinte alig találkoztunk, így csak mi voltunk és a természet... pont ahogy szeretjük! :)) A túrát követően jöhetett a fürdős program, ami Norvégiában eléggé lutri tekintve, hogy sokszor esik az eső és a folyó is nagyon hirtelen tud veszélyessé válni. Itt kell megemlítenünk, hogy habár mindig azt írjuk, de itt szintén így kell tennünk, mert hihetetlen szerencsénk volt az időjárással, mi több kifejezetten nagyon meleg volt az ottlétünk alatt. Tehát a fürdés nagyon jó volt a természet által simára csiszolt sziklás mederben. Több helyen is lehetett ugrálni, illetve a sziklákon csúszni. Hihetetlen élmény volt és még az is bejött a vízbe, aki nem is tervezte. :)) Az ötödik napon a Kjerag túrával kezdtünk és ennek érdekében már reggel 6-kor a parkolóban voltunk, mert tudtuk, hogy eléggé meleg lesz, valamint ez is egy turista gócpont. Jó érzés volt a reggeli nap sugaraiban megkezdeni a túrát, de aztán eléggé meleg lett az idő és egyre több ember is lett. Ennek ellenére felértünk a kis beszorult sziklánkig. A túrát követően még megnéztünk egy vízesést, majd a szállás mellett találtunk egy eldugott kis patakot, aminek a partjára leülvén ismét kezdetét vehette a fürdőzés. Ebben a munkában sok olyan pillanat van, amikor azt mondja az ember, hogy ennél szebb már nem lehet és érzi, hogy jó helyen van az életében... ez is egy ilyen pillanat volt... Egy egyáltalán nem tervezett sétán, ahol volt aki pizsamában jött le a partra, majd sokan felszabadultan a kutyákkal együtt csobbantak a patakba. Látni ezeket az embereket kiszabadulva az otthoni mókuskerékből, felszabadultam mosolyogni egy igazán felemelő érzés. A hatodik napon a kompozással indítottuk a reggelt, majd egy kis utazás várt ránk a Thy Nemzeti Parkba. A szállás elfoglalása után eléggé csúnya felhők gyülekeztek a fejünk felett, de nem akartuk kihagyni a tengert, így kis idő múlva a lányok már ismét csobbanhattak a teljesen üres tengerparton. A csúnya felhők elvonultak és a nap kisebb foltokban táncolt a tenger hullámain, ami szintén lenyűgöző látvány volt. A hetedik nap ismét az utazásé volt, de azért Csehországba érvén még szakítottunk időt egy szép naplementére a szállás mellett. A nyolcadik napon a Bohemian Switzerland Nemzeti Park felé vettük az irányt és egy kisebb szakaszon kipróbáltuk a szurdokban történő csónakázást. Ezt követően sajnos haza kellett indulnunk. A busz egyébként teljesen jól működött és csak egy kiégett izzó jött fel hibaként. :)) Ezekért a kalandokért éri meg ezt az egészet csinálni és hihetetlen, hogy ez volt a 3. norvégiai túránk, illetve még plusz egyszer benéztünk a svéd túrán is az országba. Jöjjenek a képek: :))