17/04/2024
Bemutatnám nektek akkor a másik négy lábú ebet is Ibrát, aki a mai napig is folyton új és új kihívások elé állít. 🙃
Ibra kutya 3 éves juhász mix, akit 2,5 éve fogadtam be elsődlegesen ideiglenes gazdiként, aztán hát végül maradt. :D
Amikor elsőként felmerült bennem a gondolat, hogy szeretnék egy második ebet akkor pontosabb kép volt a fejemben, hogy milyen kutyát keresnék és milyen terveim lennének vele. Szerettem volna elkezdeni és kipróbálni olyan kutyás sportokat is amikre a bulldog a fizikai adottságai miatt nem lehetett sajnos alkalmas. (Minden más, az akarat, a lendület, a tanulási vágy stb a mai napig megvan Conorban is, de fel kell mérni es be kell látni, hogy hol vannak a fizikai korlátai egy fajtának vagy épp az adott kutyának ha egy hosszú és egészséges életet szeretnénk neki. ) Így ezek miatt egy nagyobb testű, fizikailag jobban terhelhető és ösztön erős juhász kutya képe volt előttem.
Aztán egyszer csak ez az eb bekerült arra a menhelyre ahova korábban jártunk ki kutyákkal foglalkozni. Én természetesen azonnal oda meg vissza voltam hogy hát ez nem lehet véletlen és mentem is meglátogatni, a harmadik találkozásunknál pedig költözött is hozzánk ideiglenesen.
Ibra baromi rossz kölyök volt, látszott, hogy brutál okos, magas az ösztönszintje viszont nulla önkontrollja volt, orális fixációjáról nem is beszélve (harapott örömében, ha izgatott volt, ha mérges szóval mindenre ez volt a válasz reakciója), az érintést egyáltalán nem tudta hova rakni és még folytatódhatna a lista.. Minden gazdikereső posztban kihangsúlyozták, hogy nem egyszerű kutya, nem egy családi cuki szőrgombóc, de én úgy voltam vele, hogy nézzük meg mert hát végülis valahol ezeket is kerestem egy kutyában.
A munka vele így nem meglepő módon de már az első nap elkezdődött vele otthon. A bulldogot két másodperces találkozásuk után rögtön meg akarta enni, a pihenés gondolata se merült fel nála az első napon ami miatt még fusztráltabb, még ösztönösebb viselkedést produkált. Így az első napok, hetek arról szóltak, hogy megtanítsuk neki a pihenés művészetét, hogy ne fogakkal közeledjen első sorban emberek felé és hogy össze szoktassuk a két kutyát. Rengeteg tréning, a két kutya szeparálása és szoktatása, át nem aludt éjszakák után elkezdett a kiskutya fejlődni és alakulni, és itt még mindig csak a lakásban lévő dolgokról volt szó!!!
Ibra egy reaktív kutya még a mai napig is. Kölyökként egyáltalán nem tudta értelmezni más kutyák kommunikációját, és a mai napig bizonytalan, ebből is fakadnak a viselkedés problémái többsége.
Viszont ezek miatt még jelenleg sem alkalmas arra, hogy mondjuk egy bizonyos szinten túl jussunk sport tekintetében és elképzelhetetlen, hogy versenyeken indulhassunk...
Kölyök kora óta járunk több helyre más trénerekkel akár csak kirándulni, akár több féle tréningre, hogy mind a ketten mások által is tudjunk fejlődni. Nem lehetek elég hálás azoknak az embereknek akik a kezdetek óta támogatnak az utunkon vagy éppen Ibra által ismertem meg őket és segítettek nekünk.
Ezért is választottam most Bence posztját Ibra bemutatásához, hogy lássátok mi nekünk is bőven van még min dolgoznunk és igyekszünk fejlődni, nem feladni és beletörődni, hogy nekünk ez jutott, bármennyire is nehéz párszor néhány napunk vagy épp hetünk. Segítséget kérni sosem kudarc! Pont, hogy ezáltal lehet tanulni, más szemszögből látni az adott helyzeteket és változtatni rajtuk ha úgy érzed egyedül elakadtál. :)
Félre értés ne essék, mindezek mellett (vagy éppen ellenére) Ibrát is borzasztóan szeretem, emiatt is vagyok sokszor elfogultabb vele mint kellene és ezért is élem meg mélységesen egy-egy kudarcunkat. Rengeteget fejlődött ahhoz képest ahonnan indultunk, egy borzasztóan aranyos, cuki kutya is tud ő lenni aki szeret a kanapén az emberhez bújva szundizni, vagy éppen amikor hazaérek akkor egy nagy öleléssel fogad.🫂
Azok miatt is amit fentebb leírtam nagyon fontos, hogy legyen egy elképzelésünk arról milyen kutyát is szeretnénk, milyen az életvitelünk és mit is szeretnénk majd vele a későbbiekben és ehhez mérten keresgéljünk akár menhelyen akár tenyésztőnél, mert különben mind a kettőtök életét megkeseríthetik a különböző igények. Mint láthatjátok így is előfordulhat az, hogy tudatosan próbálunk társat választani de végül máshogy alakulnak a dolgok az elképzeléseinkhez képest. Gondoljatok bele mi lett volna ha nem is lett volna vele tervem, célom és csak azért fogadjuk örökbe mert hát olyan cukiiii kölyök (külsőre). 😈