08/06/2023
Rég jártam a saját oldalamon, egyszerűen nincs időm.
Ám rájöttem arra is hogy nem is csak az időszűke miatt alakult ez így. Nézegetem a képeket, bejegyzéseket és könnyek szöknek a szemembe. Az élet máshogy alakult mint azt terveztem. A Kecskebirodalom megszűnt létezni. A csapat akikkel indultunk már az égi legelőkön várja azokat a keveseket akik itt maradtak.
Magánéleti változás és a takarmányárak brutális drágulása miatt fel kellett számolni az állományt. Tudom sokan voltunk és vagyunk ebben a cipőben. Nehéz feladni, elengedni de van amikor egyszerűen nincs más lehetőség.
Eszembe jutnak az emlékek, a küzdelmek mellett az a sok szép pillanat is amit szereztek nekem a kecskéim. Emlékszem milyen izgatottan vártuk az elléseket, majd lestük a gidákat hogy minden rendben van-e, amikor lehetetlen pózokban pihentek. Hogy mennyit aggódtam és figyeltem a nehezebben ellő anyáimat, mert volt aki 3 gidánál alább sosem adta, de mindig volt olyan gida aki nem a nagykönyv szerint próbált megszületni. Ilyenkor az anya jelzett, figyelj mert idő van de segítened kell. Köszönöm az anyáimnak a sok sok tanítást, alázatra nevelést.
Emlékszem a tejkonyha illatára, amikor a frissen fejt tejből csoda született.
Talán egyszer még újra lesz gidazápor, újra lesz működő tejkonyha.