22/10/2024
2024.október
Sebzett dámhoz hívták Attilát a délelőtt folyamán Endrődre. Mohával kezdte a munkát, aki szépen ki is dolgozta az első 600 métert, majd elfogyott a vér, nem mellesleg az ártér bővelkedett vadban, így az utolsó vértől Bogyó vette át a munkát szabadon keresve. Kb 600 méter múlva rátalált a sebzettre. Innentől a következő 500 méteren háromszor állította a dámot, de az ártér sűrűjében csak harmadjára sikerült lövést tenni rá, akkor is csak egy lágylövésre futotta, mivel a foxi fogta az elejét, illetve
fontos volt hogy a lövés pillanatában legyen egy nagyobb fa a háttérben golyófogónak, mivel bárhol ülhetnek kint horgászok.
A lövés után egyszer csak csobbanás hallatszott és Bogyó, csaholva úszott a sebzett után. Attila lehívta, hogy kitaláljuk hol és hogyan tovább. A hivatásos vadászt kértük hogy szóljon a szomszéd vadőrnek tájékoztatásul.
Az elnököt sikerült elérnie, aki közölte, hogy hoz kutyát és puskát, találkozunk a túlparton. Miután megosztottuk vele a fontosabb információkat drótos németvizsláját kérdés nélkül elengedte majd közölte hogy akkor mi akár mehetünk is, innen átveszi. Nyilván nem hagytuk ott a munkát 90%-nál, ha már a megelőző 3 órát is minden igyekezettel a sebzett felkutatásával töltötte a csapat.
A Körösparton Bogyó fél perc alatt ráakadt a sebzettre, csaholására a németvizsla is csatlakozott és együtt állították míg az úgy döntött ismét az úszást választja. A két kutya együtt hajszázta a vadat a folyóban oda-vissza, mert úgy tűnt a dám nem tudta eldönteni hogy a vízben vagy a szárazföldön jobbak-e az esélyei. Míg ezt a vízi hajszát figyeltük egy kis szóváltás következett arról, hogy a munkát mi kezdtük meg, mire a szóban forgó úriember közölte, hogy hát az ő területén vagyunk, és buzgón igyekezett lövéshez jutni, ami sikerült is neki, miután arra kérte Attilát hogy ne lőjön a vízre, a kutyák erdekébn mert a lövedék szétfröccsenhet.
Lövés után a németvizsla fülénél fogva kivontatta a partig, ami mindenképp elismerést érdemel.
Azt viszont, hogy gazdája kérés és kérdés nélkül beleavatkozik egy majdnem befejezett munkába, megpróbál elküldeni és a legnagyobb igyekezettel ő maga lövési pozícióhoz jutni, hogy aztán egy posztban learathassa a dicsőséget, azt meghagyom mindenkinek, hogy eldöntse mennyire etikus hozzáállás.
Mindenesetre mi köszönjük az ismételt bizalmat! A lövés a hasa alját érte, és szinte csak horzslövés volt.