Kedvenc dalunk: Hull az elsárgult levél...
Parkunkban fontosnak tartjuk, hogy mjnél inkább természetközeli módon tartsuk állatainkat. A mangalicák tágas kifutóban élnek, ahol lehetőségük van természetes módon táplálkozni. Túrják a földet, rágják a gyökereket, gúmókat, találnak gombákat, állati fehérjéket. Nagy örömmel fogyasztják a fáról lehulló, elsárgult leveleket is.
Jucus "dolgozik"
Magyar parlagi kecskénk, Jucus, a Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány megbízásából részt vesz egy kísérleti, természetvédelmi célú élőhelykezelésben. Hamarosan beszámolunk a részletekről is.
A videóban, 3 óra "munka" után, a kecske felügyelője számol be Jucussal kapcsolatos tapasztalatairól.
Hagyományok Napja 2024 Farmos
A Farmosi Hagyományőrző Egyesület a Koshalmi Őshonos Állatpark és Múlt Utcája Falumúzeum és a Tápió Natúrpark szervezésében megrendezésre került Hagyományok Napja bemutatóvideója.
Köszönjük a videót Péter Bodzsoninak!
A parkunkat, melyet igyekszünk a természettel harmóniában kialakítani, rendszeresen látogatják vadon élő állatok is.
A mai napon egy fehér gólya tett nálunk látogatást. A látogatás valószínüleg annak köszönhető, hogy több helyen hagyjuk, hogy a fűfélék és más növényzet magasabbra nőhessen. Ez jó élőhelyet jelent különböző állatoknak, melyek táplálékul szolgálnak a fehér gólyának.
Ma hajnalban a születés utáni első pillanatoknak voltunk szemtanúi. Böbe egészséges ikerbárányoknak adott életet.
Társadalmunk sok dolgot szemétnek tekint, melyek egy fenntartható körforgásban hasznosulni tudnának.
A konyhában és kertben keletkezett zöldhulladék nem szemét, hanem zöld javak. Parkunkban törekszünk egy fenntartható rendszer kialakítására, és igyekszünk a környezetünkben élőket is bevonni. Több helyi ember a zöldhulladékokat, azaz zöld javakat elhozza parkunkba, ahol ezek a tápanyagok csemegét jelentenek az itt élő állatoknak, és ahelyett, hogy szeméttelepen végeznék, értékes táplálékká válnak.
Köszönjük azoknak a kedves embereknek a támogatást, akik részévé válnak a fenntartható körforgásunknak.
Aki az állatok számára csemegét hoz kérjük, hogy minden esetben egyeztessen velünk, hogy meg tudjuk nézni, nem tartalmaz-e olyan anyagot, ami nem egészséges az állatoknak.
Répával, salátával, uborkával, almával és parajjal nyugodtan etethetők az állatok.
Az elmúlt héten több csoport is ellátogatott hozzánk a farmosi óvodából.
A gyerekek és a nevelőik különböző finomságokkal lepték meg állatainkat: friss zöldségeket, saját kézzel morzsolt kukoricát hoztak nekik. A szamár, a juhok és a baromfik egyaránt nagy örömmel fogadták az ajándékokat.
Nagy örömünkre sok vadon élő állat is látogatja a parkunkat. Igyekszünk úgy gondozni a kertet, alakítani a tájat, hogy ők is megfelelő otthonra leljenek.
Az alábbi videóban egy szajkót, népies nevén mátyásmadarat sikerült megörökíteni.
Tegnapi nap folyamán kipróbáltunk egy eszközt a múzeum mezőgazdasági kiállításából.
Szarvas János gyümölcsöskertjéből hagyományos vontatható gereblyével szedtük össze a lucernát, és lovaskocsival hordtuk be a parkunk lakóinak takarmányozására.
A hagyományainkat megélő közösségi munkában segítségünkre volt Anna Csontos és Gál Zoltán, valamint két fegyelmezett, dolgos ló. Szeretnénk, hogy a múzeumunk egy élő múzeum legyen, és a parkunk ellátását hagyományos, fenntartható, környezetbarát gazdálkodással tudjuk biztosítani. A hagyományos gazdálkodás, környezetbarát, fenntartható és emberbarát is, közösségformáló ereje van. A kaláka közben jókat beszélgettünk, jól éreztük magunkat és örültünk a közösen eltöltött időnek, majd megosztoztunk a munka gyümölcsén.
Köszönjük Annának és Zolinak, hogy hagyományaink megélésével, közösségben gondolkodva tehetünk egy környezetbarát, fenntartható jövőért.
Szarvas Jánosnak és Szabó Sándornak pedig köszönjük, hogy rendszeresen segítik az állatpark takarmányozását.
A tegnapi óvodai programról az egyik busó elkóborolt és a Múlt Utcájában kódorgott. Úgy gondolta, beáll juhásznak. Holnapi farsangi programunkon ő is ott lesz, és mesél nekünk a kiszebáb égetés után a mohácsi busójárás hagyományáról.
Ökohálózatok egy boldogabb világért.
Gyakran hallani, hogy a 21. század problémáira az öko kisközösségekben való gondolkodás lehet megoldás.
És sajnos sokszor lehet hallani arról is, hogy ilyen projektek egy idő után kudarcba fulladnak.
De ennek nem kell így lenni, sőt nem volt ez mindig így. Faluhelyen régebben is működtek ökohálózatok, csak nem volt nekik menő 21. századi nevük. Úgy működtek, hogy a komák szóltak egymásnak, hogy kinek éppen miből van több, mint ami nekik szükséges, és mit tudnak adni cserébe.
Lassan egy éve, hogy megismertük a közelünkben lévő Gereben Tanyat (ehhez a Dunántúlra kellett utaznunk...), és nagy örömünk, hogy az ökohálózatunkban egy nagyon erős fonalként jelen vannak.
Ezen a kis videón is azt láthatjuk, hogyan működik egy ,,szólokakomámnakökokisközösségfaluhelyen".
A Gereben Tanyán az ugaron nőtt tritikálé lekaszálásra került, Janáék szóltak, hogy menjünk el, és vigyünk belőle takarmánynak az állatainknak.
Mivel a tanyán tudatosan nem vegyszereznek, ezért a gabonaföldön sok volt a gyomnövény. Ami a birkáknak kifejezetten jó takarmány, így hát az egészet összegereblyéztük kazlakba, és egybe mehetett a Koshalmi Őshonos Állatparkba, ahol a juhok és a baromfik nagy örömmel fogyasztották.
Ezúton is köszi Janának és Giginek, hogy csinálhatjuk együtt az öko kisközösségünket, így tehetünk a környezetünk védelméért, megőrizhetjük a falusi barter hagyományát és értéket teremtve spórolhatunk együtt.
A takarmányért cserébe, a barátságon kívül, a Koshalmi Állatparkban szaporodó tyúkok utódai fognak majd költözni a Gereben tanyára.
A történet egy plusz szépsége, hogy a Koshalmi Őshonos Állatpark kendermagos tyúkjai, tényleg esznek kendermagot a Gereben Tanya közreműködésével.
