04/08/2024
"Kutya oltás -
a 6 legnépszerűbb tévhit
1. Tévhit: a kertben tartott, nem sétáltatott kutyáknak nincs szüksége az oltásokra.
A kutyákat fenyegető betegségek esetén a fertőződéshez nincs feltétlenül szükség másik kutyával való közvetlen kontaktusra. A parvovírust és a szopornyicavírust ún. ragályfogó tárgyakkal is bevihetjük otthonunkba: ez lehet akár a cipőnk, ruházatunk is. A szopornyicavírust ezen kívül a kertekbe bejáró vadállatok (például rókák) is terjeszthetik testváladékaikkal, a környezetben megmaradó vírustól pedig akár a kertben tartott kutya is megbetegedhet. A leptospirózis nevű baktérium főként rágcsálók vizeletével terjed, ennek megjelenését pedig szinte lehetetlen akár kivédeni, akár ellenőrizni.
A fenti fertőzések kölyök és idős kutyák esetében életet veszélyeztetőek, de felnőtt, egészséges kutyákban is súlyos lefolyásúak lehetnek. Külön veszélyforrást jelent, hogy a leptospirózis egy úgynevezett zoonózis, azaz mi, emberek is elkaphatjuk, amennyiben kedvencünk megfertőzödik a baktériummal.
2. Tévhit: A kisebb testű kutyáknak kisebb adag is elég a vakcinákból.
Ez a tévhit abból ered, hogy az injekcióban beadott gyógyszereket rendszerint valóban testsúlyarányosan használják az állatorvoslásban - a vakcinák azonban nem így működnek.
A kutya oltásokban valójában a látható folyadék mennyiségéhez képest nagyon kevés “hatóanyag”, azaz gyengített vagy elölt vírus és baktérium található. Éppen annyi, amennyi már kiváltja a megfelelő immunválaszt, azaz az immunrendszer képes felismerni és “megtanulni”, hogyan védekezzen ezek ellen a kórokozók ellen. Amennyiben egy kistestű kutya csak a vakcina egy részét kapja meg, könnyen előfordulhat, hogy nem jut be a szervezetbe elegendő mennyiség ezekből az elölt vagy gyengített kórokozókból ahhoz, hogy kiváltódjon a megfelelő immunválasz. Így előállhat az a helyzet, hogy mi azt hisszük, a kutyánk megkapta a szükséges oltást, de valójában nem szerzett védettséget a kórokozók ellen.
Érdekesség: egy ló csupán kétszer akkora mennyiségű oltást kap, mint egy kutya, egy elefánt pedig csak kétszer annyit, mint egy ló, pedig a súlykülönbség ennél sokkal nagyobb!
3. Tévhit: Az idős kutyáknál veszélyes / nincs szükség az oltások beadására.
Éppen ellenkezőleg. Az idős, akár krónikus beteg kutyák esetében nagyon is fontos a fertőző betegségek elleni védekezés. Az oltások önmagukban nem tudnak megbetegedést okozni és csak kis mértékben terhelik az immunrendszert, azonban egy idős kutya esetében a fertőzések végzetesek lehetnek, mert azokkal már nem feltétlenül tud megbirkózni az idős és/vagy tartósan beteg kutyák szervezete. Ami azt illeti, minél többféle problémával küzd kedvencünk, annál fontosabb védekezni a megelőzhető betegségek ellen.
4. Tévhit: Ha egy évben nem kapja meg a kutya a kombinált oltását, elég a következő évben beadni.
Sajnos ez így nem teljesen igaz. A kutya kombinált oltások gyártótól függően 12-16 hónapig nyújtanak védelmet a kórokozók ellen, azaz ennyi ideig “emlékszik” rájuk az immunrendszer. Ha ezt az időkorlátot túllépjük, nem garantálható, hogy a következő oltás önmagában védelmet fog biztosítani. Ha kicsúszunk a megadott időkorlátból, akkor a kölyökkori oltásokhoz hasonlóan az oltást be kell adatni, majd 2-4 hét múlva (gyártótól függően) meg kell ismételni.
Ráadásul amennyiben kedvenced kisállatbiztosítással rendelkezik, a lejárt kombinált oltás a biztosításodat is érintheti, akár felmondásával is járhat (sajnos nemrég egy saját betegünk is így járt, az elmaradt oltás miatt a biztosító nem fizette ki a sürgősségi beavatkozást). Emiatt is érdemes odafigyelnünk az oltások lejárati dátumára és időben beadatni az éves esedékes oltást, elkerülve a plusz költségeket, az újraimmunizálás időveszteségét és persze biztosítva kedvencünk védettségét.
5. Tévhit: Magyarországon nem jellemző a veszettség, így nem szükséges minden évben beoltani ellene a kutyákat.
A valóságban ennek éppen a fordítottja igaz: Magyarországon azért nem jellemző a veszettség, mert a kutyák veszettségoltása évente kötelező, így relatíve nagy az átoltottság. Emellett pedig a vadállatokat is évente vakcinázzák (az ő esetükben csalétekbe rejtett vakcinával). Fontos azonban tudni, hogy Magyarország a térségben amolyan “bástya”: bár nálunk nem jellemző a betegség felbukkanása, a környező országokban, különösen Romániában és Ukrajnában nagyon is jelen van a veszettség. A vadállatok időnként áttévednek az országhatáron, amelyek között fertőzött állatok is előfordulhatnak, így hiába nem jellemző hazánkban a veszettségvírus, megjelenését nem lehet kizárni (mint ahogy pár évente van is egy-egy megerősített veszettség-eset).
Éppen ezért hazánkban jogszabály írja elő az évenkénti veszettségoltást a kutyák számára (és bár nem kötelező, de kimondottan ajánlott macskák számára is). Fontos megjegyezni, hogy a veszettségprotokoll működése miatt ha kutyánk vagy cicánk akár csak véletlenül is olyan sérülést okoz egy embernek, amely orvosi ellátást igényel, az illetékes hatóság hivatalból ellenőrzi a kutya vagy macska veszettségstátuszát. Ha a kutyánk vagy macskánk nincs beoltva, ilyen esetben karanténba kerül. Ez hatósági karantént jelent, rengeteg szabályozásnak kell megfelelnünk és kellemetlen jogi procedúrát eredményez. A sérülést szenvedett személynek több veszettségoltást is be kell adatnia magának, ami sajnos sokkal kellemetlenebb, mint a kutyák veszettségoltása, mivel a humán veszettségoltásnál kiemelkedően magas az allergiás reakciók száma.
6. Tévhit: Az oltási sor befejezéséig a kölyök kutyát nem szabad kivinni a lakásból.
Nagyon fontos, hogy a megfelelő védettséggel még nem rendelkező kölyökkutyákat távol tartsuk a fokozott fertőzésveszélyt jelentő helyektől és helyzetektől, ez azonban nem azt jelenti, hogy “háziőrizetben” kell tartsuk. Ami azt illeti, ezzel több kárt okozunk, mint amennyi haszna van: a kölykök alapimmunizálása ugyanis egybeesik az úgynevezett második szocializációs időszakkal, ami rendkívül fontos állomás a kutya fejlődésében. Ebben a néhány hétben nagyon fontos, hogy kellemes tapasztalatokat szerezzen abban a közegben, melyben az életét élni fogja, megismerkedjen többféle ingerrel és idegen helyzetekkel.
Ezt biztonságosan kivitelezhetjük “kölyökrandikkal”, autókázással, elhanyagolható fertőzésveszélyt jelentő helyek felkeresésével (pl. kizárólag oltott kutyák által használt kölyökovik)."
Csudavet