Kiss méhészet rimóc

Repdes ide s tova virágról virágra. Majd a ligetbe száll, majd a rónaságra. Megnéz figyelmesen minden virágkelyhet,
S örül, ha egy kis mézre valót lelhet. Nem csügged, ha kevés méz van egy virágban
"Sok kicsi, sokra megy"-dúdolja magában.

„Ekkép működnek a méhek,
E parányi lények is,
A természet törvényivel tanítván,
Mint tartson rendet egy népes királyság. Van egy királyuk és különböző
Munkásaik

, kiknek némelyike,
Mint hivatalnok, otthon felvigyáz
Más, mint kereskedő, künn ügyködik,
Más, mint vitéz, fulánkkal felfegyverezve
A nyári bársony bimbókon dulong
S ragadmányát víg léptekkel viszi,
A fejedelem királyi sátorába,
Ki fönségében sürgve nézi, mint
Építik zsongva a kőművesek
Az arany tetőket, a polgári rendek
Mint gyúrják mézöket, s miként tolongnak
Nehéz terhükkel a keskeny kapun
Szegény napszámosok, míg a komoly
Tekintetű bíró, rideg zúgással,
Halvány hóhérnak adja által a
Röst, ásító herét –”