16/11/2024
Herpeszvírus vagy nem herpeszvírus...
Sokan érdeklődtetek a fennálló (vagy nem fennálló) helyzetről a herpesz "járvány" kapcsán.
Ezzel a poszttal szeretnénk egy kicsit mélyebb belátást tenni a vírus mechanizmusával és terjedésével kapcsolatban. Kérdezni akkor lehet ha végigolvastad 🙃 (de egyébként kell is és érdemes 😉)!
Lássuk csak...
A herpesz vírus egy összefoglaló név, amit gyakran használunk, habár ez nem egy vírust jelent. Az általunk most "érdekesnek" talált vírus ugyanis csak egyike azon vírus családnak amit Herpesviridae néven emleget a tudomány. Az ebbe a családba tartozó vírusok ugyan morfológiailag hasonlóak, de mégsem azonosak. A herpesz vírus genomja egy úgynevezett lineáris "double-stranded DNA" (dsDNA). Az ebbe a családba tartozó vírusokra az emlősök, madarak, és hüllők fogékonyak.
A vírusok többnyire gazdaspecifikusak, persze akad kivétel is, de a mi esetünkben ez nem azok közé tartozik (na jó, a szamár is megfertőződhet a ló herpeszvírussal).
Szóval gazdaspecifikus. A folyamat amit a vírus okoz, gyorsan lezajló, ciklikus, a fertőzött sejt halálát (lízisét) okozza, és elsősorban a ganglionokban és mononukleáris vérsejtekben jelentkezik a kártétel.
A ló herpeszvírusok (EHV) családjába több vírus is tartozik:
Equine Herpesvirus 1 - ez az amit a legtöbben most ismertek illetve a leggyakoribbnak mondható, vemhes kancákban vetélést okozhat, illetve egyes esetekben súlyos idegrendszeri károsodást, bénulásos tüneteket
Equine Herpesvirus 2 – fiatal csikókban, főként ménesekben okozhat légúti tüneteket, illetve elősegítheti bizonyos tüdőgyulladást okozó baktériumok megtelepedését
Equine Herpesvirus 3 (Equine Co**al Exanthema virus)
Equine Herpesvirus 4 (Equine Rhinopneumonitis virus)
Equine Herpesvirus 6,8,9
- csak hogy egy párat említsünk - 🤭
Na így már láthatjuk, hogy nem egy fajról beszélünk. A mi esetünkben az 1-es típusról van szó és erről fogunk most bővebben informálódni.
EHV-1
Ez a vírus a világ nagy részén – így hazánkban is - megtalálható, a lovak jelentős része találkozott már a vírussal, egy részük pedig hordozza is azt. A vírus betegségként való megnyilvánulásai közé tartoznak a légzőrendszeri tünetek, vemhes kancák esetén vetélés, újszülött csikó elhalálozása, és a súlyos következményekkel járó idegrendszeri tünetek.
A légzőrendszeri tünetek leggyakrabban választási csikóknál, ősszel és télen fordulnak elő. Felnőtt lovak esetében gyakoribb a vírus átadása mint csikóknál, mindez történhet bármilyen látható tünet nélkül is.
Hogyan terjed?
Az EHV-1 közvetlen cseppfertőzéssel terjed lóról lóra, vírust tartalmazó orrváladék által. Fontos megjegyezni, hogy a vírus közvetett úton is terjedhet különböző ragályfogó tárgyakon keresztül:
- fertőzött orrváladékkal szennyezett kezünkkel egyik lóról a másikra átvihetjük
- fertőzött istállófelszereléssel
- fertőzött utánfutón keresztül
- fertőzött takarmány, - vagy vizesvödör útján
A fertőzött ló körül a levegő is tartalmaz vírust, ezért nagyon nehéz a terjedést egy istállón belül megakadályozni. Ilyen esetekben az újonnan érkező lovat/lovakat az istállótól távol egy elkülönített "karanténba" (ezt a már jól ismerjük 😬) helyezik megfigyelésre (amíg meg nem érkezik az esetleges PCR vagy vérvételi eredmény).
Milyen hosszan található meg a vírus egy fertőzött területen (beleértve a fertőzött tárgyakat is)?
A vírus 7 napig tud a környezetben és a tárgyakon életképes maradni normál körülmények között, de maximum 1 hónapig amennyiben a környezet tényezői ideálisak a túléléséhez. A legfontosabb amit tehetünk a vírus környezetünkből történő eltávolításáért az, hogy fertőtlenítünk! Minden olyan eszközt, helyet ami a fertőzött lóval találkozhatott. A vírus a hosszú "élettartamához" képest könnyen elpusztítható a környezetben fertőtlenítőszrekkel. Figyeljünk a személyes higiéniánkra is, ne simogassuk a lovakat egymás után (szappanos kézmosás, szárazra törölt kezek), de ajánlatos lefertőtleníteni a cipőt, csizmát, kesztyűt, egyszóval minden olyat ami érintkezik lóval. Ha különböző istállók között mozgunk, lehetőleg figyeljünk fokozottan oda az eszközök fertőtlenítésére.
Mik lehetnek a tünetei az EHV-nak?
A fertőződés és a lappangási periódus 24 órától 4-6 napig is eltarthat, ritkább esetben hosszabb ideig is. Tipikusan két fázisban jelentkező láz mutatkozhat, a lappangási idő utáni 1-2. és a 6-7. napokon. Gyakran észlelhető orrfolyás, könnyezés, de köhögés ritkán mutatkozik. Észrevehetjük az állkapocs alatti nyirokcsomó megnagyobbodását. Az idegrendszeri tünetek általában hirtelen jelentkeznek, a jelentkezésük első pillanatától számított 24-48 óra múlva a tünetek elérik súlyosságuk maximumát. Általánosságban kijelenthető, hogy a gyengébb immunállapottal rendelkező lovakban (idős kor, vemhesség, extra terhelés, fennálló egyéb betegségek, stb.) gyakrabban jelenik meg a betegség, de egyes járványkitörések esetén az egyébként jó immunállapotú lovak is megbetegedhetnek.
A legjellemzőbb idegrendszeri tünetek:
- koordinálatlan mozgás
- hátsó lábak gyengülése (“keresztgyengeség”)
- farokmozgás csökkenése vagy megszűnése
- bélsárürítés nehézkessé válik, a bélsár a végbélben besűrűödik, összeáll
- letargia
- vizeletürítési zavarok, vizeletcsepegés
- fej lógása
- támaszkodás fix ponthoz
- fokozódó instabilitás
Hogyan diagnosztizáljuk a EHV-t?
A jellemző tünetek észlelésekor amilyen hamar csak lehet hívjunk lógyógyász állatorvost aki a részletes vizsgálat és a tünetek kezelését követően laboratóriumi diagnosztizálás céljából különböző mintákat vehet a vírus, illetve a szervezet által ellene termelt ellananyagok kimutatása céljából:
- orr tampon mintavétel (qPCR)
- vérvétel (qPCR)
- vérvétel (antitest szerológiai vizsgálat)
Biztonságos-e a ló utaztatása?
Mindenképp konzultálj állatorvosoddal (nem árt ha FEI rendszerben igazolt - a környező országokban elérhető protokollt is tudni fogja)!
Mi történik ha olyan helyen/eseményen jártál ahol előfordulhatott/előfordult EHV eset?
A fertőzés lóról lóra terjed, ha van lázas ló a közvetlen környezetben, azt lehetőleg izolálni kell. Érdemes a versenyről érkezést követően is az érkező lovakat külön tenni az istálló többi lovától, megelőzve az esetleges vírus terjedést.
Ha megfelelő óvintézkedések nélkül (kézmosás, ruhacsere, fertőtlenítés) érintkeztél olyan lóval ami vélhetőleg fertőzött volt, akkor átvihetted a fertőzést más lovakra is (akár azzal is ha a ló csak az orrával hozzád ér)!
Ha lovad lázas, vagy légzőszervi, idegrendszeri tüneteket mutat, amint lehet értesítsd az állatorvosod és lehetőleg ne mozgasd a lovat (ne tedd másik karámba, másik boxba), amíg az állatorvosod nem vizsgálja meg lovadat és nem zárja ki egyértelműen a betegséget. NEM minden esetben herpesz okozza ezeket a tüneteket, így fontos, hogy szakember végezze a vizsgálatot!
Amennyiben a diagnózis feltételezett oka a herpeszvírus, annak a terjedését az istállóban próbáljuk minimalizálni. A versenyről visszatérő lovak estében még akkor is, ha nem volt EHV eset:
- érdemes elkülöníteni őket a többi lótól a hazaérkezést követően, (a többi lótól távol lévő legelőn, különálló box(ok)ban legjobb ha erre külön található(k) izoláló box(ok) távolabb a főistállótól, külön fertőtlenített lószerszámok használata, külön takarmányozó és tisztító eszközök)
- az elkülönítés időtartamát az állatorvosoddal érdemes konzultálni aki az általad elmondott versenyi környezet és a hazaérkezést követő állapottól függően fogja javasolni a karantén időtartamát, mely 21-28 nap tünetmentesség esetén
- érdemes naponta 2x lázat mérni, általában az első és leggyakoribb jele a fertőzésnek a testhőmérséklet emelkedése
- ha a lóról a hazaérkezést követően kiderül, hogy fertőzött, konzultálj az állatorvosoddal akivel a kezelési tervet és a terjedés megelőzését az istállóban egyeztetheted.
Mit tehetünk ha az istállónkban a lovak között jelen van a vírus ?
A legfontosabb: ha egy istállóban jelen van a vírus, lehetőleg kerüljük el, hogy átvigyük másik istállóban tartott lovakra.
Fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús lovakat ne mozgassuk át egyik helyről a másikra.
Ellenőrizzük a lovak hőmérsékletét naponta kétszer (ha csak egyszer mérjük naponta, lemaradhatunk a lázcsúcsról).
Milyen gyógykezelési lehetőségek vannak?
Vírusos betegségek esetén a gyógykezelés lényege a jelentkező tünetek csökkentése. A gyógykezelés során az állatorvos használhat gyulladáscsökkentőket, fájdalomcsillapítókat, egyes esetekben folyadékpótlást, szájon keresztül vagy infúzió útján. Antibiotikumot a másodlagos fertőzés elkerülése érdekében használhat, de ki kell emelni, hogy az antibiotikumok önmagukban nem hatásosak a ló herpeszvírusa (és más vírusok) ellen. Amennyiben a ló elfekszik és saját erejéből nem tud felállni, akkor kulcsfontosságú a ló mesterséges felfüggesztése. Ennek hiányában az életfunkciók nem tarthatók fenn hosszú időn át. Egyes esetekben speciális antivirális szerek is használhatók, ennek eldöntése specialista állatorvosi feladat.
És mi a helyzet a védőoltással? Van herpeszvírus elleni védőoltás?
A ló herpeszvírusa elleni védőoltása beszerezhető és beadható természetesen. Mivel a vakcina gyenge immunogén hatású, ezért sajnos az általa kialakított védettség egyrészt nem erős, másrészt nem tart sokáig. A felső légúti tüneteket és a vetélést okozó variánsok ellen jelent bizonyos védettséget, de az idegrendszeri tünetekben megnyilvánuló betegség ellen nem!
De akkor van értelme védőoltatni a lovakat?
Igen, van. Ha egy állomány rendszeresen és folyamatosan van védőoltva herpeszvírus ellen, akkor jóval kisebb az esélye, hogy komoly kárt okozó járványkitörés fog kialakulni, mind a légúti, mind pedig a vetéléses forma előfordulási esélye jelentősen csökkenthető. Egy megfelelő “átoltottsággal” rendelkező állományban, ahol a lovak szinte mindegyike rendelkezik herpeszvírus elleni védettséggel, jóval ritkábban fog jelentkezni az idegrendszeri forma is.
Ha herpeszvírus ellen oltva van a lovam, akkor ő biztonságban van ebből a szempontból?
Ha olyan állományban van, ami rendszeresen oltott herpeszvírus elleni vakcinával ÉS nem érintkezik a ló más, ismeretlen immunstátusú lovakkal, akkor lényegileg igen. Ha az állomány többi tagja nincs megfelelően oltva herpeszvírus ellen, vagy olyan lovakkal érintkezik (pl. versenyen) amik nem rendelkeznek megfelelő védettséggel, akkor sajnos nem.
Akkor most gyorsan el kellene kezdeni oltani a lovakat herpeszvírus ellen?
A lovakat nem most kellett volna elkezdeni oltani herpeszvírus ellen, hanem már régóta és folyamatosan szükség lenne erre. Ha az állomány egészséges és nem merül fel fertőzöttség vagy annak gyanúja (nem érintkezhettek a lovak olyan lovakkal akik fertőződhettek), akkor persze most sem késő elindítani a védőoltási programot. Ennek lehetőségét és részleteit mindenképpen lógyógyász állatorvossal célszerű egyeztetni. Ha fertőzöttségre gyanú merülne fel, akkor az állomány azonnali védőoltása nem javasolt, a teendőket lógyógyász állatorvossal történő konzultáció után lehet meghatározni.
Távolság? Nem akadály!
A mai világban egy több ezer kilométerre lévő járványgócból is nagyon rövid idő alatt szétterjedhet egy fertőzés, hiszen több száz ló vehet részt nemzetközi lovas rendezvényeken, másrészt pedig a hazaérkezés után azonnal elkezdődhet a kölönböző immunstátusú lovak keveredése, egyik istállóból a másikba szállítása, adás-vétele, tehát akár már a lappangási idő alatt is nagyon sok ló-ló illetve ló-ember-ló kontaktus alakulhat ki, ami hatalmas terjedési potenciál a vírus számára. A hazánkban is több helyen előforduló, kisebb-nagyobb járványgócok minden évben előfordulnak, sporadikusan elő-előfordulnak herpeszvírus okozta megbetegedések. Tehát a vírus a környezetünkben IS jelen van és időnként megbetegedést is okoz! Herpeszvírus lesz jövőre is és azután is, nem csak akkor van vírushelyzet, ha a facebook éppen ezzel van tele…
Akkor mi most a helyes lótartói magatartás?
Jelen világunkban unalomig ismételt dolgok felsorolása következik most:
- ügyeljünk istállónk személyi higiéniájára, eszközeinket fertőtlenítsük, mossunk gyakran kezet
- ha az istállóba ló érkezik, akkor tartsuk elkülönítetten
- idegen ló érkezése esetén győződjünk meg annak immunállapotáról, védőoltásairól
- dolgozzunk ki (és alkalmazzuk is) védőoltási programot lógyógyász állatorvos segítségével az istállóban tartott lovak számára, hiszen a vírus régóta és folyamatosan jelen van Magyarországon is
- járványidőszakban ne mozogjunk istállók között lovainkkal, ne utazzunk versenyre, edzőtáborba, lovas összejövetelekre Kevesebb jelenjen meg
És néhány releváns tanulmány és kiválóan összeszedett anyag a témával kapcsolatban angolul:
https://www.bhs.org.uk/horse-care-and-welfare/health-care-management/horse-health/equine-diseases/equine-herpes-virus-ehv/
https://www.equinediseasecc.org/equine-herpesvirus
https://www2.zoetis.co.uk/products-solutions/horse/equine-herpes-virus
