16/10/2024
A múlt héten a telex.hu tájékoztatást írt a MKKP szegedi "Népfőiskola" előadásáról ahol a címben leírt elképesztő mennyiségű vízszükségletről beszéltek 1 kg marhahús előállítása kapcsán...
Talán már megszoktuk, hogy a vegán lobby olyan cikkeket jelenít meg, illetve címeket ad, melyek sokaknál kiveri a biztosítékot, így még nagyobb hírverést tudnak kelteni az elveikkel/mondandójukkal kapcsolatban.
Természetesen a klímaválság valós probléma, semmiben sem akarom kicsinyíteni - pláne egy ilyen forró, aszályos nyár után.
De a címben szereplő vízmennyiségnek - gondoltam - utána számolok, ugyanis a cikk melletti kommentcunamiban többször elhangzott, hogy azért ennyi, mert nem csak az van beleszámolva, amennyit megiszik a jószág, hanem azért ennyi, mert a takarmánynövényeket (ami a területet foglalja a zöldségek elől(!)) öntözik és az állat vágása/feldolgozása során is ezer litereket folyatnak el...
Nos mielőtt fejest ugranánk a matekba, pár dolgot tisztáznunk kell.
1. A húsmarha jó esetben 300kg-os koráig legelőn él. Azaz eddig nem fogyaszt mást, mint az anyja tejét (aki szintén a legel) és a legelő füvét.
2. A legelő talaja nem alkalmas kertészkedésre, kizárólag a fű terem meg rajta.
3. A húsmarhák hízlalásának alapja a szálas takarmány, azaz szárított vagy erjesztett fű vagy lucerna (széna) és a learatott gabona szára (szalma).
4. A húsmarhák hízlalása során etetett abrakkeverék alapja gabona, azaz takarmánykukorica, búza, árpa, tritikálé, esetleg zab. Emellé napraforgó, repcemagpogácsa, szója kerülhet plusz fehérjeforrásként.
5. Tömegtakarmányként a hízlalás során a nagyipari hízlaldákban ipari melléktermékeket etetnek: sörtörköly, cukorrépaszelet, cgf, stb... Ezen termékek élelmiszeripari, illetve bioetanol gyártás melléktermékei, nem célzottan termesztett takarmányok.
6. A húsmarha hízlalásban felhasznált takarmánynövényeket a termesztésük során nem öntözik, ugyanis a takarmánygabonák felvásárlási ára olyan nyomott, hogy az öntözés nem kifizetődő. Tehát pusztán csapadékból származó vizet vesznek fel.
7. A csapadék nem ivóvíz és nem az ivóvíz bázist gazdagítja, hanem jórészt a földfelszíni növényzet hasznosítja.
Nah ha ezek az alapok átmentek a legkeményebb vegán mogyorókoponyán is, akkor kezdhetjük a matekot.
Egy húsmarha 16-17 hónapos korában vágásérett, de mindenképp 2 éves kora előtt kerül vágásra. A nagysúlyú fajták ekkorra elérik a 700 kg-os átlagsúlyt, amiből fajtától és nemtől függően 60-70%-ra vágódnak, azaz az értékesíthető csontoshús arányuk az élősúlyhoz képest ennyi (kb 400-500kg)
Takarmányozási kisérletek alapján tudjuk, hogy egy hízómarha a hízlalás során (300kg-700kg között) átlagban 6kg szárazanyagból (amikor a takarmány víztartalmát nem számoljuk) 1kg élősúlyt képes előállítani. A szénafélék nedvességtartalma 12-17%, szintúgy a gabonaféléké és a tápoké. A nedves tömegtakarmányok nedvességtartalma 60-80%. Ha ökölszabályt és a takarmányok arányát nézünk, akkor saccra 30-40% körül lehet a napi takarmányadag nedvességtartalma. Így a 6kg szárazanyaghoz 4kg nedvességet adva, napi 10kg takarmány kell 1kg elősúly növekedéshez.
Ha 400 kg-ot akarjuk hízlalni az állatunkon, akkor ehhez 4t takarmányra lesz szükségünk kb.
A gabona, ami alapja a hízlalásnak fajtától függően (búza, kukorica, árpa, stb...) 4-10t termést hoz 10 000 nm területen (itt a különböző nedvességtartalmat az egyszerűség kedvéért hanyagoljuk...). Vegyük itt is elő az ökölszabályt, számoljunk kb 7t terméssel (mert a kukorica kiteszi a tömeg és abraktakarmányok több mint 50%-át!).
A fentiek szerint 0,6ha termőterületre lesz szükségünk 400kg élősúly gyarapodáshoz.
Ha a cikk szerinti igazságot keressük és az égből lehulló csapadékot is a marhahús előállítás vízfogyasztásának vesszük, akkor így számolhatunk:
600mm éves országos csapadékátlagot nézve m2-ként 600l vizet "használunk fel" takarmánytermesztésre egy év alatt. Azaz 0,6ha esetében 3 600 000 l csapadékvíz kerül felhasználásra 400kg élősúly előállításához.
A szarvasmarha a hízlalási időszak alatt kb 10 000l vizet iszik meg, mely alatt 400 kg-ot hízik.
A hízlalás almos istállókban történik, ahol nem, vagy ritkán folyik vizes mosás, így itt nem számolhatunk számottevő vízfogyasztással.
A szarvasmarhák vágása során azonban szükség van vízre. Egy marha teljes vágása és a vágóterület mosása egy állatra vetítve nem tudom mennyi vízszükséglettel jár... legyen 350l/állat, azaz 700kg élősúly.
Így a matek alapján 400kg élősúly növeléshez
- 3 600 000 l csapadékvízre(!),
- 10 000l ivóvízre,
- 200l feldolgozás során felhasznált vízre van szükség.
Ezt összeadva 3 610 200l vizet „használunk el” 400kg élősúly előállításához.
Ez 60%-os húskitermeléssel számolva 240kg marhahús előállításának „vízköltsége”.
1 kg marhahúsra vetítve a vízszükséglet csapadékvízzel együtt szépen ki is jön 15 042 l víz/1 kg marhahús mennyiségre.
Na de ebben akkor mi a probléma?
Most bizonyosodott be, hogy a vegán lobbynak igaza van!
A csúsztatás ott van, hogy a csapadékvizet vízfogyasztásnak számolják.
Az eső aszfaltra is esik a városokban, ugyanannyi, mint a szántókon, mezőkön és mit sem hasznosul, semmit nem kezdünk vele... 600l/m2 évente az aszfalt "vízfogyasztása". Elpazarolják a városiak... mondhatnánk...
A csapadékvíz nem direkt felhasználásra kerül, nem elveszi a takarmánytermesztés az emberek elől a vizet, nem okoz vízhiányt a takarmánynövény termesztés!
A csapadékvizet nem tudjuk közvetlen ivóvízként hasznosítani!
Az eső esik, vagy nem. Ha esik, azt hasznosítják a növények, melyeket a szarvasmarhák hasznosítanak... akiket végül mi, emberek hasznosítunk.
Ellenben a sárgarépa termesztés nem valósulhat meg öntözés nélkül és a takarmánynövények jó része is ipari hasznosítás után lesz takarmány (Pl: cukorrépa - cukorgyártás, kukorica - bioetanol), tehát máshol is hasznosul a csapadékvíz fogyasztásuk.
Ha a csapadékvizet nem számoljuk, akkor 1kg marhahús előállítása mindössze 42,5 l ivóvizet „pazarol el”.
Ennyit talán megér egy kiló jó steak... nem?!
Másrészt mit kezdjünk 112kg sárgarépával?
