28/08/2024
Segítség, találtam egy kutyát, nem tudom hazavinni. Egyébként meg
HOL VANNAK ILYENKOR AZ ÁLLATMENTŐK???
Nos, erre szívesen válaszolok. Nagyjából ott vannak, ahol te lennél most, ha épp nem egy macskát találtál volna... Lehet hogy dolgoznak, a gyereket viszik suliba, vagy éppenséggel különórára. Az is lehet, hogy épp a vacsora hozzávalóit vásárolják meg a szupermarketben, netán takarítanak, vagy szabadidejükben valami egészen mást csinálnak. Fontos tudni, hogy az állatmentők PONT olyan hétköznapi emberek, mint te vagy én. Nekik sincs szupererejük, nincs végtelenített bankszámlájuk. Van viszont életük, családjuk, munkájuk.
PONT mint neked...
ÉN NEM TUDOM HAZAVINNI, MERT VAN MÁR OTTHON KUTYÁM.
A legtöbb állatmentőnek is van. Ha csak az mentene, akinek nincs otthon saját állata, akkor nem sokan menekülhetnének meg az utcákról.
DE NEKIK EZ A DOLGUK!!!
Ki kell, hogy ábrándítsalak. Az állatmentés nem egy tanulható szakma, és főleg nem egy munkakör, amiért bárki is pénzt kapna (kevés kivétel van). Ezt nem tanítják az egyetemen, nem jár érte diploma, fizetés pláne nem. Ha épp mással vannak elfoglalva, simán lehet, hogy a telefont sem veszik fel, és az is, hogy egy üzenetre is csak megkésve tudnak válaszolni. A legtöbb állatmentő hobbiból, saját szabadidejében, saját eszközeit használva tevékenykedik.
JÓ, DE AKKOR MIÉRT KUNYERÁLNAK ADOMÁNYT?
Azért, mert attól, hogy neked nem segítettek, másnak még igen. Amikor neked nemet mondanak, azt épp azért teszik, mert teltház van náluk, mert nincs anyagi vagy egyéb lehetőségük arra, hogy igent mondjanak. Az állatmentők nem azért utasítanak el, mert nem akarnak, hanem mert NEM TUDNAK segíteni.
AKKOR HAGYJAM SORSÁRA?
Ne tedd. Próbáld megtenni "kicsiben" azt, amit az állatmentők tesznek nap mint nap. Nem kell "hivatásossá" válnod, hisz tény, hogy az állatmentés sok lemondást és elhivatottságot igényel, aki benne van, önként, saját akaratából vállalta. Viszont az általad talált egyszem kutyus sorsát akár te is a kezedbe veheted, és tedd meg azt, amit ezek az emberek csinálnak, nap mint nap. Mert ebben tényleg nincs nagy ördöngösség, bár tagadhatatlanul, némi rutinnal sokkal könnyebb.
OK, RENDBEN, AKKOR MIT CSINÁLJAK?
Vidd haza, ha tudod. Szeparáld el, kapja meg az alapellátást, gondoskodást. Ha kell, vidd orvoshoz. Ha minden rendben, készíts egy hirdetést, és keress neki gazdit. Pityeregj egy picit, miután örökbe adtad, és légy nagyon büszke magadra, hisz egy kis lélek életét épp most tetted sínre.
DE NEM ÉRTED MEG, HOGY NEM TUDOM HAZAVINNI?!?
Semmi baj, egyértelmű, hogy nem mindenkinek van lehetősége vagy késztetése ezt végigcsinálni. Nem mindenki alkalmas rá, és nem mindenkinek van meg az anyagi kerete, nem mindenki teheti meg, hogy hazaviszi, és van, aki egyszerűen nem elég erős ehhez. Ilyen van. Ebben az esetben sem kell szemedet becsukva továbbmenni, legalább kis időre próbálj megoldást találni neki, ne add fel, hogy segítségért kiabálsz. Lehet, hogy AZONNAL nem érkezik meg a felmentő sereg, de ha adsz egy kis időt neki, meglehet a megoldás.
Ha mást nem is, egy fotót és egy posztot mindenképp megér a dolog, ha te nem is, más talán segíthet.
Ne feledd. Lehet, hogy te láttad őt utoljára élve....
