05/03/2024
IN MEMORIAM
Dr. Osgyán Béla
1936-2024
Dr. Osgyán Béla Pásztón született 1936. 07. 29 –én, középiskolai éveit Hatvanban a Bajza József Gimnáziumban végezte. A pályaválasztást követően gimnazista osztálytársával sokáig latolgatták a továbbtanulást, a Műszaki Egyetem volt a céljuk, de barátja tanácsára együtt jelentkeztek az akkor még Állatorvostudományi Főiskolára, ahová azonban csak őt vették fel. Főiskolai évei alatt példás tanuló volt, kiváló tanároktól tanulhatott, mint például Zimmerman Ágoston anatómiai professzor. Gyakornokként 1961.szeptember 13. -től a sziráki Mátraaljai Állami Gazdaságban helyezkedett el.
1962. február 24.-én állatorvosi diplomát szerzett.
Rövid idő után a nógrádkövesdi Állami Gazdaságba helyezték át állatorvosnak, ahol később föállatorvosi minősítést kapott. 1964.szeptember 1. től a Nógrád megyei Buják település körállatorvosa lett, ahová három település, két termelőszövetkezet tartozott. Bujákon ismerte meg feleségét Ilonkát. Házasságukból két fiú gyermek Henrik és Richárd született. Richárd mérnök, Henrik apja útját követve orvos lett.
1967. július 1.-én a megyei Főállatorvos áthelyezte a Nógrád megyei Palotásra, mint körzeti állatorvos. Ellátási területe volt Bér, Egyházasdengeleg, Héhalom, Kisbágyon, Palotás és Szirák települések. A településen lévő állatállományok mellett állatorvosként ellátta a sziráki vágóhídi állatorvosi feladatokat, illetve évtizedeken át az Új Május 1 Mezőgazdasági termelőszövetkezet állatorvosaként végezte feladatát. A körzeti feladatok ellátása mellett, rendszeresen feladatokat vállalt az akkor még jól működő ügyeleti rendszerben is, így megye szerte, ismert állatorvossá vált.
A rendszerváltást követően a körzetek megszűntek, és a 26 évnyi körzetben ellátott munka után magánállatorvosként végezte tovább a gyógyító munkát, egészen nyugdíjba vonulásáig.
A rengeteg munka mellett mindig jutott idő a kollegákkal való közös találkozásokra, a szakmai tapasztalatcserékre Dr. Glózik András, Dr. Balázs Károly akikkel baráti kapcsolatot is ápolt. A gyógyító munka mellett néha jutott idő örök szerelmére, a vadászatra is. Sokszor szívesen mesélt anekdotákat a vadászati élményekről, eseményekről.
2004. június 1-én, 42 év állatorvosi munka után nyugállományba vonult. Nyugdíjas állatorvosként, még szűk pacientúráját ellátta. Palotás településen ellátott 45 évnyi munka jutalmául, 2012-ben a Palotás Község szolgálataiért kitüntették.
A nyugdíjba vonulását követően, ajtaja mindig nyitva állt a kérdezni akaró gazdik, és a segítségért és tanácsért becsöngető állattartók számára.
2022.ben a mai Állatorvostudományi Egyetem aulájában vehette át gyémánt diplomáját szakmai munkája és a praxisban eltöltött hosszú évek jutalmául.
Az idei év január 27-én szomorúan fogadtuk a hírt, hogy rövid betegséget követően a váci kórházban 88.éves korában elhunyt a kiváló apa, nagyapa és férj, állatorvos kollégánk.
Kedves Doktor Úr, Kedves Béla!
Szomorúan, és fájdalommal írom eme emlékező sorokat. Az emlékezés rengeteg élményt, és közös munkát idézett fel bennem. Sosem felejtem el azt a napot, mikor 7 éves lehettem, és nagyapám egy malachoz hívott ki. Egy fekete öves 3 hetes malachoz, aki teljesen kifeszítve feküdt. Akkor te azt mondtad nagyapámnak: „János ez a malac tetanuszos, el fog pusztulni”. Talán innen kezdődött az ismeretségünk, amely végig kísért, egész ifjú, és felnőtt koromban is. Szakközépiskolás koromban, az állategészségtan gyakorlaton a Te segítségeddel, iránymutatásoddal tanultam, és szerettem meg az állategészségügy rejtelmes világát. Emlékszem a rengeteg „tanácsi kutyaoltásra”, no és a háztáji, akkor még fontos orbánc elleni oltásra, s mikor tavasszal a kék trabantoddal mentünk és láttuk el a betegeket.
Nagyon sokszor jut eszembe, hogy bátorítottál az egyetem elkezdésére. A felvételemet együtt ünnepeltük, s akkor kaptam tőled azt a mikroszkópot, ami a mai napig a rendelőm ereklyéi között van, Dr. Balázs Karcsi bácsi szikéje mellett. Már mindkettő emlék, emlék volt a szike, és mostantól emlék lett a te mikroszkópod is. Két nagyszerű orvos, és két jó barát.
Mindig figyelemmel kísértem, a betegekkel szembeni végtelen alázatosságodat, s a gazdákkal szemben tanúsított becsületes, és végtelenül türelmes megértésedet. Nem csak orvosként, hanem emberként is példaképként emlékezünk vissza rád. Megfontoltságod, szigorú tekinteted, az a jóízű kacagás törte meg amelyet mindig derűsen fogadunk. Büszke vagyok hogy a te egykori körzetedben dolgozhatom.
Ma itt állunk értetlenül, s végtelenül nagy szomorúsággal, hogy Te is már az égi kamarai tagok tagságát gyarapítod. Emlékedet örökké őrizni fogjuk.
Utolsó üdvözlettel, kollégád és barátod:
Dr. Micsutka Attila
