02/05/2024
Egy kis kutyatörténet: a kuvasz
Sokan tartják úgy, hogy a kuvasz hamis, kiszámíthatatlan, nem barátságos kutya. Valójában arról van szó, hogy ez a fajta szabadságszerető, erősen igényli a foglalkozást, képzést, törődést; ezért cserébe bármire képes gazdájáért.
Őseink háziállataik védelmére a kilenc magyar kutyafajtánk közül a kuvaszt és komondort használták. Ez a két, fehér színű, erős testalkatú pásztorkutya a ragadozók és rablók elől védte a nyájat, mert ehhez a feladathoz a pásztor egyedül nem volt sem elég erős, sem elég gyors. A feladat ellátásához a kutyának jó szimatra, bátorságra, erőre és támadó kedvre volt szüksége.
A világos szín is az őrzés-védést segítette elő: egy farkas vagy tolvaj éjszakai támadása esetén a pásztor jobban látta a kutyáját, könnyebben tudtak együtt eredményesen fellépni a támadóval szemben.. Hívták a kuvaszt kovasznak, magyar komondornak vagy farkasebnek és parasztkutyának, de az is előfordult, hogy a kutyát általában kuvasznak nevezték, vagy éppen a keverékeket illették a kuvasz jelzővel.
A fajtáról a legértékesebb honfoglaláskori leletet a Keszthely melletti Fenékpusztán találták. A csontok vizsgálata után a tudósok egyértelműen megállapították, hogy a mai kuvasz korabeli ősének maradványait találták meg.
Az elmúlt századok folyamán többször megemlítik a kuvaszt különböző leírásokban, így például korabeli dokumentumok szerint Mátyás király főleg farkas ellen, illetve vaddisznó-, medve- és bölényvadászatokon használta. Ebben az időben a divat volt a főnemesség körében jól kiképzett kuvaszt ajándékozni. Az ilyen ajándékkutyának az értéke igen nagy volt.
1660-ban Zrínyi egyik művében a kuvaszt mint fajtát említi. A török-tatár nyelvben létezik hasonló hangzású kavasz szó, ami őrkatonát jelent – ez végül is összefügg a kuvasz feladatkörével. 1792-ben küldött kuvaszokat Zichy István a nápolyi udvarnak, és kuvaszokat kért a bajor udvar Münchenben. A fajta elterjedtségét Európában az a tény is mutatja, hogy a spanyol király udvarát még ma is kuvaszok őrzik.
Amikor a XIX. században megváltoztak az állattenyésztés körülményei, a pásztorkodás Magyarországon egyre inkább háttérbe szorult, s így lassan lecsökkent a kuvasz munkaterülete is. A pusztáról beszorult a falvakba, majorságokba, tanyák, birtokok őrzője lett.
A kuvaszt 1924-ben törzskönyvezték először. A két világháború között nagyon lecsökkent a kuvaszok száma, ezért amikor a rákospalotai Gyapjú- és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalat vezetője úgy döntött, hogy kuvaszokkal fogja a gyár területét őriztetni, az országban mindössze négy fajtatiszta kuvaszt talált a tenyészet megindításához.
Ennek az úgynevezett Gyapjús tenyészetnek világhírű tagja is volt. Cecile Aubry rendező 1965-ös kedves gyerekfilmjében, a Belle és Sebastien- ben játszotta a Gézengúz nevű kutya a kisfiú társát, igen nagy sikerrel.
Aki kuvasz tartására vállalkozik, tisztában kell lennie azzal, hogy önálló, különleges jellemű, szabadságszerető fajtáról van szó, ezért jó, ha a gazda következetes, és ért is a kutyához.. Ne vegyen kuvaszt az, aki nem tud számára elegendő nagyságú szabad területet biztosítani, ahol nagy mozgásigényét, kiváló őrző-védő adottságát kiélheti. A láncra kötést, tartós kennelben tartást nem, vagy csak nagyon nehezen tűri. Az ingerszegény környezetet, a gazdával való rendszeres kapcsolat hiányát, a szeretetet nélkülöző, igazságtalan bánásmódot, a követelménymentes életet nehezen viseli, talán ezért gyakori az a vélekedés, hogy a kuvaszt kiszámíthatatlan, agresszív, „hamis” kutyának tartják, valójában ennél a fajtánál is csak a rossz, nemtörődöm bánásmód és tartás, a gazdával való szeretet nélküli kapcsolat rontja el az egyébként normálisan kezelhető, gyerekszerető ősi magyar kutyafajtát.
A Magyar Nemzet cikke nyomán.
