28/07/2024
A Lovas Nemzet júliusi számában Konkoly Merse 2024-ben megtartott Edgewater-i (Kanada) és Arlington-i (USA) edzőtáborairól olvashatnak az érdeklődők.
Original Kassai System Edzőtáborok az amerikai kontinensen
2024. május-június
Konkoly Merse 2016 óta tart évente edzőtáborokat az amerikai kontinensen. Már korábban is felmerült, hogy én is vele tartsak, de idén álltak először úgy a csillagok, hogy együtt utaztunk el májusban. A kanadai Calgary-ben landolunk, nem ketten, hanem hárman, mert másfél éves kisfiunk is velünk tartott az útra. A gyerkőccel közös utazásnak köszönhető, hogy bár lovasíjászként voltam jelen a táborokban, a fő tevékenységem azonban az anyaság maradt. Így kicsit kívülállóként, de
szakmai szemmel követtem annak a két hétnek az eseményeit, amit együtt töltöttünk a tengerentúlon. Mert Merse idén eddig 3 hetet, 3 edzőtábort tartott meg Kanadában és Amerikában, és júliusban visszatér meg egy hétre, hogy Montanában is az Eredeti Kassai Rendszer szerint oktassa tanítványait. Együtt most Kanadában Edgewater-ben Douglas Goodwin Nemzetközi Bírónál és az Egyesült Államokban Arlington-ban, Katie Stearns Nemzetközi Bírónál voltunk.
A kint tapasztaltak alapján elmondhatom, hogy az edzőtáborok tematikája általában hasonlóan alakul. A délelőttök az íjász technika fejlesztésével telnek, Merse itt a saját maga által összeállított módszert is alkalmazza, mely hatékonynak bizonyult a kezdő és a haladó lovasíjászok felkészítésében egyaránt. Természetesen a talaj gyakorlatok között szerepelt a Kassai Iskola egyes vizsgájának gyakorlása is. Itt kell megjegyeznem, hogy mind Douglas Goodwin mind Katie Stearns tanítványai szinte kivétel nélkül jól ismerték már a feladatot, így Merse tudott hibákat javítani illetve a közös mozgások összehangolására koncentrálni.
A délutánok kivétel nélkül a lovas edzésekről szóltak, vagy a lovasíjász pályán, vagy lovas pályán, de a lovasíjászat gyakorlása zajlott. Kanadában megkértek, hogy tartsak én is egy lovas edzést, amit megtisztelőnek éreztem és Mersével egyeztetve elvállaltam. Én a ló és a lovas közös egyensúlyára és hatékony együtt mozgására helyeztem a hangsúlyt, mivel úgy érzem a lovasíjászat kapcsán erre fokozottan szüksége van mindannyiunknak.
Merse lovasíjász edzései az éppen nem lovagló tanulókat is komolyan megdolgoztatják. Minden futamot kielemeztek egymásnak, majd az esték a jóízű beszélgetés mellett a napközben felírt adatok elemzésével teltek.
Itt szeretném idézni Merse szakmai beszámolójának egy részét az edzésmódszere kapcsán, mivel ő tudja a leghitelesebben leírni, mi is történik valójában.
“A metronómos edzés fogadtatásának vonatkozásában kétféle ember létezik. Az első az aki nem ismeri a második pedig az aki prekoncepciók alapján azt gondolja (vagy meggyőződése), hogy ismeri, illetve egy számozatlan szűk csoport aki ismeri és képes is alkalmazni. A metronómot csupán a tendencia számításának végeredményeként, végrehajtási segédeszközként használjuk, ez az egész módszer mindössze a “megtévesztés végett” kapta a metronómos nevet. Úgy kell ezt elképzelni nagyvonalakban mint egy kottát, miután egy zenemű megkomponálásra kerül, utolsó mozzanatként el kell dönteni hogy ezt a zenekar milyen tempóban játssza el.
Egy saját kimagasló eredmény után kezdtem el foglalkozni azzal, hogyan lehetne felmérni a futamok paramétereit objektíven. Ennek eredményeképpen nem csak egy széles spektrumú mérési eszközt kaptam, hanem egy változatos körülményekhez adaptálható edzési módszert, ami “képes kivezetni a pályán tévelygőket a félhomályból.” Óriási dolog ez és a legnagyobb érdem azoké a lovasíjászoké akik már negyedik-ötödik éve hajlandóak velem együtt dolgozni, hosszú órákat, napokat és heteket eltöltve a lovasíjász pályán. Ezúton is köszönöm minden tanítványomnak (kísérleti alanyomnak) az áldozatos munkát. A módszernek több lépcsője van, Katie-vel és csapatával a konzisztencia számítással folytattuk idén a munkát, mindenki szorgalmasan elvégezte a kapott házi feladatokat,
következés képen mindenki precízen ki tudta számolni az aktuális átlagteljesítményét, ami alapján meg tudta tervezni az egy versenyre jutó 3+9 vágtáját. Minél többet gyakorlunk valamit olyan tudatosan amennyire csak lehet, annál precízebb automatizmusokká alakulnak át a későbbiekben.”
Az edzőtáborokat minden esetben versenyek zárták, ahol a képzés hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számtalan kiváló eredmény és egyéni csúcs született. Ez úton is szeretném megköszönni a lehetőséget a versenyzésre, Merse mellett (aki négy versenyen indult és mindet megnyerte) én is két éremmel térhettem haza két verseny után. Új Skóciába nem tartottunk már Mersével, Kadosával haza repültünk Seattle-ből.
Szívet melengető volt látni azt, hogy egy Magyarországról indult sportnak, melynek Kassai Lajos az alapító Mestere és megálmodója mennyi lelkes követője és szerelmese van. Ezek a külföldi lovasíjászok sokszor saját lovat tartanak fent, hogy a hobbijukat minél magasabb szinten művelhessék és több száz kilométert utaznak a lószállítójukkal, hogy részt vehessenek Merse táborain.
A ragasztó egy-egy lovasíjász között, ami összetartja a közösséget a Nemzetközi Bírók személye. A hazai helyzethez hasonlóan kint is ezeknek a mind szakmailag mind emberileg elhivatott nőknek és férfiaknak köszönhető, hogy ez a sport terjedni tud a világban. Nem csak egy lovasíjász pályát zemeltetnek ők, hanem teret adnak egy csodálatos tevékenység a lovasíjászat művelésére, ezáltal hozzátéve számtalan ember életéhez.
Idén Kadosával Amerikába már nem, de Erdélybe még elkísérjük a férjemet, ahol többek között lesz szerencsénk együtt edzeni a jelenlegi női világbajnokkal, Csiszér Ivettel is. Már nagyon várjuk azt az utazást is.